Bérmunkás, 1949. január-június (36. évfolyam, 1560-1585. szám)
1949-02-19 / 1567. szám
1949. február 19. BÉBMUNKÁ S 7 oldal Az IWW elvinyilatkozata _____________ • EGY BUDAPESTI LAP NAGYMÉRVŰ TUDATLANSÁGOT MUTATÓ CIKKE AZ I.W.W. ELVINYILATKOZATÁRÓL. “KIJAVÍTOTTÁK” ELVIN YILATKOZATU NK AT A “VILÁG” SZERKESZTŐINEK FIGYELMÉBE 'A magyarországi lapok joggal panaszkodnak azért, mert az amerikai sajtóban igen sok ferdített, torzított, sőt teljesen hazugságokat tartalmazó cikk jelenik meg Magyarországra vonatkozólag. Viszont, — mint ahogyan már többször is megírtuk, — a magyar lapok is bosszantó ferdítésekkel közük az amerikai vonatkozású híreket. Néhányat már bemutattunk a Bérmunkás hasábjain abban a.reményben, hogy a magyar újságírók felfigyelnek rá és őrizkedni fognak az ilyen túlzásoktól és ferdítésektől, mert úgy tartjuk, hogy a “visszaadjuk a kölcsönt” elvének alkalmazása nem szolgálja a magyar nép érdekeit. Egy ilyen igen különös s talán jóakaratra valló, de valóban nagy tudatlanságról tanúskodó cikken akadt meg a szemünk a “Világ” cimü budapesti újságban, amely a fejcimük szerint a “polgári demokrácia napilapja” és főszerkesztője Dr. Supka Géza. A lapot kinyitva valóban nagy meglepetéssel olvastuk, a hatalmas betűkből szedett két sorból álló kiabáló' címet: “Az . amerikai szakszervezeti szövetség az osztályharc alapjára helyezkedett.” — Ni, ni! Hát hogy lehet az, hogy mi erről mit sem tudunk? — csodálkoztunk el. Mert Amerikában nem is egy, de két nagy SZAKSZERVEZET is van és ki- vülök még számos kisebb is, de tudomásunk szerint ezekből egy sem helyezkedett az osztályharc alapjára. Még kevésbé mondották ki, hogy “A világ munkásainak birtokukba kell venni a termelőeszközöket”, — mint olvastuk a fenti focim alá tett alcímben. A BÉRMUNKÁSBAN OLVASTÁK De még inkább nőtt a csodálkozásunk, amikor ezen címek után ezt a bevezető szakaszt találtuk : New Yorkból jelentik: Az amerikai szakszervezetek szövetsége (Trade Unions) nagyjelentőségű elvinyilatkozatot tett közzé a haladó szellemű amerikai sajtó hasábjain. A nyilatkozatot a magyarnyelvű Bérmunkás (Wage Worker) is közli. A nyilatkozat a következőket mondja: Itt aztán következik az IWW elvinyilatkozata, talán jóakara- tu, de bosszantó “kijavításokkal”. Ez a pársoros bevezetés mutatja, hogy a Világ szerkesztőinek fogalma sincs arról, hogy az amerikai szakszervezetek (Trade Unions) mindegyike a mai tőkés termelési rendszer fentartását akarja, ennélfogva nem állnak az osztályharc alapján, sőt ellenkezőleg, tagadják az osztályharcot és most is éles harcot folytatnak azért, hogy a kommunistáknak semmi befolyásuk se legyen szervezeteikben. Ez igy van évtizedek óta. Éppen azért azon munkások, akik az osztályharc alapján állnak 1905-ben megalakították az Industrial Workers of the World (Világ Ipari Munkásai) ipari szervezetet. Megismételjük: nem szakszervezetet, hanem ipari szervezetet (industrial union). Ennek az ipari szervezetnek az elvinyilatkozata az, amit a Világ leközöl, amelyet 1905 óta, amióta szervezetünk elfogadta, az IWW minden nyomtatványában leközölnek. Ott látjuk minden lapszámban, folyóiratban, röplapban éppen úgy, mint könyvekben. Joggal mondhatjuk, hogy nincs a világon még egy olyan irás, amit annyi példányban és annyi nyelven lenyomattak volna már, mint ezt a nagyszerű marx dokumentumot, amit az egész világon éppen úgy ismernek, akárcsak a Marx és Engels által irt “Kommunista kiáltványt”. Csupán csak a Világ szerkesztőségében nem tudtak még róla semmit. Talán ezzel lehet megmagyarázni, hogy elgondolásuknak megfelelőleg itt-ott hozzáadtak pár szót vagy sort. SOHA SEM LÁTTÁK Mint mondottuk, az IWW azért alakult, mert a szakszervezeti mozgalmat már idejétmulta, hibás intézménynek találta. Ennélfogva az elvinyilatkozat bírálja a szakszervezeteket. A “Világ szerkesztői meglátván az elvinyilatkozatot azt hitték, hogy most adták ki a szakszervezetek, nosza, nekiugrottak tehát- és megírták a kiabáló címsorokat és az idézett bevezetést. Igen ám, de ennek az elképzelésnek már nem felel meg elvinyilatkozatunk és ezért sok helyen “javítottak” rajta, amivel természetesen az értelmét lényegesen megváltoztatták. De azért nem csinálnánk ebből a tévedésből olyan nagy dolgot, ha nem küldenénk igen nagymennyiségű Bérmunkást Magyarországba. De ha egy napilap szekesztőségében ennyire hibásan ismerik az amerikai munkásmozgalmat, akkor a Horthy éra és a háború alatt felnőtt két generációnak is éppen olyan ferde információi lehetnek. Ezért ezt az alkalmat felhasználjuk elvinyilatkozatunk magyarázására. Az IWW megalapítói már 1905-ben látták, hogy a szak- szervezetek nem egyesitik, hanem szétdarabolják a munkás- osztályt, de azonkívül csak munkásokat szállító trösztökké lettek, tehát a meglévő viszonyokat nem megváltoztatni, hanem fentartani akarják. Ezért kimondották, hogy olyan munkásszervezetekre van szükségünk, amelyek szakmák szerinti szét- szervezés helyett ÖSSZEHOZ- I ZA, együvé szervezi az egy iparban dolgozó munkásokat és minden IPARI SZERVEZETET összevon a munkások EGY NAGY SZERVEZETÉBEN. A VÉGCÉL Noha az ilyen szervezet már sokkal hatásosabban tud harcolni a mindennapi előnyökért folyó küzdelmekben is, de azonkívül kell, hogy végcélja is legyen; ez a végcél a bérrendszer megszüntetése, vagyis a termelés átvétele a munkáltató osztálytól, hogy megteremtse az osztálynélküli társadalmat, a dolgozók társadalmát. Ezt fejezi ki az elvinyilatkozat három első szakasza. A negyedik szakasz a szakszervezetek bírálatát adja, amelyben a Világ ezt a javítást tette: “A szakszervezetekkel szemben olyan állapotot ápolnak . .” Ezzel szemben az eredeti szöveg igy szól: “A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak.” Ez az elvinyilatkozat teh,át határozott vádat tartalmaz az amerikai szakszervezetek ellen s valóban nagy sajnálattal kell kijelentenünk, hogy ez a vád, amit; 41 évvel ezelőtt foglaltak írásba az IWW megalakitói, MÉG MA IS TELJES MÉRTÉKBEN FENN ÁLL. Dehogy is tértek át az osztályharc alapjára az amerikai szakszervezetek. Az osztályharcot itt csak mi, forradalmi IPARI UNIONISTÄK hirdetjük és megint igen nagy sajnálattal kell kijelentenünk, hogy mi csak egy igen kis töredékét képezzük az amerikai munkás- mozgalomnak. Ha az ellenkezőjét mondanánk, félrevezetnénk európai munkástársainkat. Fontosnak tartjuk, hogy a munkás- mozgalomban helyesen ismerjük erőinket, mert az ilyen ismeret sok keserves csalódástól ment meg bennünket. A Vüág bosszantó “javításait” az utolsó két szakaszban láthatjuk leginkább. Leközöljük a Világban talál szöveget úgy, hojgy zárjelbe tesszük, amit talán jóakaratulag, de szörnyű nagy tudatlanságot eláruló módon tettek hozzá. A “MEGFEJELT” ELVINYILATKOZAT (Éppen azért) a (Konzervatív és opportunista) maradi jelszó helyett— “Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért — ezt a forradalmi jelszót írjuk zászlónkra: LE A BÉRRENDSZERREL! A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a (teljes) bérrendszert. Á termelő hadsereget nem csak a tőkésekkel folyó mindennapi harcra kell szervezni, hanem (elő kell készíteni) arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. (Mert kijelentjük a vüág színe előtt, hasztalan hozzák a kongreszszusban a különböző rabszolga törvényeket, a szakszervezetek szilárdan eltökélték és végre is hajtják az osztályharcot.) Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi (korhadt) társadalom keretein belül. (amelyeket igy akarunk szétfeszíteni.) Bizony, bizony, a Világ szerkesztői hiába “javították’» ki elvinyilatkozatunkat, az amerikai szakszervezetek, ha ellenzik is a szervezkedést megszorító törvényeket, de azért NEM helyezkedtek az osztályharc alapjára és (hogy a Világ szavaival éljünk) “szilárdan eltökélték és végrehajtják” nem az osztályharcot, hanem ellenkezőleg a tőkés termelési rendszer védelmét. Csakis az IWW által képviselt forradalmi ipari unionista mozgalom az, amely az osztálytudatos ipari szervezkedéssel az uj társadalmat építi a réginek keretein belül. AZ EGÉSZ VILÁG BÁMULJA Ezekután talán belátják a Világ szerkesztői, hogy milyen nagy baklövést követtek el a fentebb idézett beveztő soraikkal és azzal a merészséggel, amellyel megváltoztatták az egyetemes munkásmozg alom eme nagyhírű, klasszikus okmányát. Olyasvalamit csináltak, mintha most fedezték volna fel például a Tízparancsolatot, az • Aranybullát, az amerikai Függetlenségi nyilatkozatot, vagy a Kommunisták kiáltványát s a nagy felfedezésben érzett örömükben mindjárt “javításokat’f is eszközöltek a bemutatásnál. Csak igy tudjuk megérteni, hogy hogyan Írhatták azt a félrevezető bevezetést és milyen naiv bátorsággal merték megváltoztatni ezt az egész müveit világ által ismert, bámult és közel félszázad óta annyi millió- szőr megtárgyalt, megvitatott, bámulatosan nagyszerű dokumentumot. Geréb József ÉPITŐGÁRD A 1948-49-ik évre: L. Birtalan, Cleveland___ 5.00 J. Búzái, Cleveland........... 3.00 L. Decsi, Akron................ 2.00 I.. Gáncs, Carolina........ 3.00 Mrs. L. Gáncs, Carolina ... 3.00 I. Farkas, Akron ___ 5.00 J. Feczkó, New York ....... 6.00 L. Fishbein, New York .... 3.00 J. Fodor, Cuy. Falls........... 3.00 P. Hering, Buffalo............. 5.00 J. Kollár, Cleveland_____ 6.00 A. Köhler, Chicago _____ 5.00 M. Krieger, New York ..... 3.00 A. Kucher, Pittsburgh ..... 5.00 A. Lelkó, Pittsburgh ....... 5.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 6.00 J. Mogor, Cleveland_____ 2.00 A. Molnár, Cleveland ..... 6.00 J. Munczi, Cleveland ......... 4.00 L. Páll, Ambridge ............. 9.00 P. Pika, Chicago............... 2.00 J. Policsányi, Elm Grove .. 2.00 G. Scherhaufer, Cleveland 2.00 A. Severa, Berwyn ........... 1.00 J. Szilágyi, Cleveland ....... 5.00 S. Székely, Cleveland ....... 9.50 K. Udvarnoky, Flint......... 2.00 J. Vizi, Akron ................... 5.00 J. Zára, Chicago ............... 2.00
