Bérmunkás, 1949. január-június (36. évfolyam, 1560-1585. szám)
1949-01-01 / 1560. szám
6 oldai BÉRMUNKÁS 1949. január 1. Fogyóban az ütőkártya (a.l.) Valahogyan nem úgy megy mindig, ahogy azt az urak kiszámitják. Az UN egy másik ülésszaka befejezést nyert. Az eredmény ugyanaz, mint eddig volt. Ismét négy hónapot kell várni, amikor megint összeülnek az “Egyesült Nemzetek” vitatkozni. Ezideig is már mindent annyira elcsépeltek, hogy a további viták, már csak unalmassá válnak. Elmondhatjuk, hogy teljesen három hónapig folyt a legutóbbi vita, minden eredmény nélkül. Most aztán a világ kapitalizmust védelmező amerikai tőke följajdulhat a reménytelen eredmények fölött. A Marshall tervezet, már ugyan fölemésztette az első adagolást, aminek keserű levét az itteni nép fogja fintorogva lenyelni. Sokszor megírtuk már, hogy a kapitalista rendszernek — aki birja marja — a fő elve. Mostan megint ennek tanú jelét adták azok az országok, amelyeket az itteni tőke meg akart menteni a kapitalista rendszer részére. De kitudódott a turpiság, mert rájöttek arra, hogy a Marshall tervezet által kiutalt nyersanyagokat, Anglia, Hollandia és Belgium, a fekete piacon kétszeres áron eladták. Nem is lehet azért őket megróni, mert hát azt jó üzletnek lehet nevezni, amely minden befektetés nélkül 100 százalékot jövedelmezett. Mr. Hoffman, a Marshall terv kinevezett teljhatalmú intézője, abban látja a nyugat európai államok tönkszélére jutását, hogy a munkások nem dolgoznak elég gyorsan. Erre vonatkozóan már az angol munkások meg is adták a választ, hogy “odahaza osztogasson parancsokat”. A Truman doktrína is valahogyan visszafelé sült el, ezt már az elnök maga is elismeri. A napokban tartott sajtókonferencián úgy nyilatkozott, hogy a doktrína kezdetén csak 15 ezer partizán harcolt a kormány csapatok ellen, ma ez a szám már megduplázódott. Most megint azt rebesgetik, hogy még 400 millió dollárt kell kölcsön adni a görög reakciónak, hogy folytathassák a harcot. Az eredmény még akkor sem lesz biztosítva. Ezzel kapcsolatban már Mr. Hoover is megszólalt és a többek között azt állítja, hogy “az Egyesült Államok addig fognak állandóan kölcsönöket folyósítani, amig ez az ország maga is csődbe jut”. Természetesen minden kölcsön ami sohasem lesz visszafizetve, növeli az állami adósságot. Ezáltal azután mindig mélyebben haladunk az inflációba. Ennek az árát mindig az általános néposztály fizeti meg, mert minden értéket a termelő munkások izzadnak ki. A már folyamatba levő katonai felszerelés költsége is mind az államadósság terhére írandó. Mennél többet fognak költeni hadianyagok gyártására, annál kevesebb fog kerülni szükséges használati cikkekre. A közmondásnak is sokszor igazat kell adni. Azt mondják, hogy “a korsó addig jár a kútra, amig el nem törik”. így fognak járni az Egyesült Államok a kapitalizmust mentő akcióval. Az itteni kapitalizmusnak az egyedüli ütőkártyája, hogy 1947-ben 17 billió tiszta profitot vágott zsebre, amig 1948-ban a számítások szerint megfogja haladni a 20 billiót. Hogy azután a jövő év mit fog számukra hozni, az még titok. De egészen bizonyos, ha az itteni népeknek csökken a vásárló képességük, akkor gyorsan fog ez az ország is a többi kapitalista országok sorsára jutni. Amikor ezt az utolsó ütőkártyát is már eljátszották, vájjon kihez, vagy mihez fognak folyamodni. Ma még nagyon könnyen lehet az itteni népeket a “vörös heringgel” ijesztgetni, Chiangéknak már az ilyen ütkártya sem használ. A kínai kérdéssel kapcsolatba, egy rádió beszédre akarok visszatérni, amikor az illető a következőket mondotta: “A kínai nép nagy része nem kommunista, hiszen nem is tudják fölfogni a ________________i________________:--------------------------------ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek birják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekben! összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszitsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL,!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipart szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül. kommunista eszméket, mert az nagyobb képzettséget igényel mint amivel az átlagos kínai rendelkezik. Ők csak azért támogatják a kommunista hadsereget, mert megunták a nyomort és nélkülözést”. Hát valahogy úgy van, hogy az éhező emberek azokhoz csatlakoznak, akiktől élelmet remélnek. Annyi bizonyos, hogy a jó gazdasági viszonyok között élő néposztály, sohasem szívesen osztotta meg kiváltságát a néppel, de bizony az éhezők meg nagyon sok esetben onnan vesznek, ahol van. Az egész dulakodás az emberi társadalomba, csak az élet javainak birtoklásáért folyik. Az Egyesült Államok már annyira belemerültek az osztogatásba az osztálysorsosaik védelmében, hogy már nem igen mernek még nagyobbat harapni, hogy a kínai korrupciót is kisegítsék. Kínának nem csak pénzre és hadianyagokra, hanem amerikai katonákra is volna szüksége. Még pedig nagyon sok katonára. A zsoldos kínai hadsereg nem megbízható tovább. A kapitalizmusnak pedig már minden ütőkártyája latba van téve, igy nem mehet már tovább. MAGYARORSZÁGRA LÁTOGATÓBA JÖVÖK ÉS VÉGLEGESEN VISSZATÉRŐK FIGYELMÉBE A Magyarok Világszövetsége felhívja mindazoknak az ipari munkásoknak a figyelmét, akik véglegesen térnek vissza Magyarországra. hogy elhelyezkedésük megkönnyítése érdekében szerezzenek be és hozzanak magukkal : 1. Munkaadói igazolványt azoktól a vállalatoktól, vagy műhelyektől, ahol alkalmazásban voltak, feltüntetve abban, hogy mikortól meddig, milyen minőségben dolgoztak. 2. Szakszervezeti igazolványt arról, hogy mikortól meddig milyen szakszervezetnek voltak a tagjai. Ugyancsak felhívjuk minden látogató, vagy végleges visszatérő figyelmét arra, hogy a magyar határon pénzügyi megbízott által kiállított értéktanusit- ványra Írassák be mindazokat az idegen pénzeket (akár készpénz, csekk, vagy utalvány az) amelyeket magukkal hoznak. Azok, akik letelepedési szándékkal jönnek Magyarországra, akár külföldi útlevéllel, akár magyar hazatérési igazolványnyal, határátlépésüktől számított 8 napon belül kötelesek valamely magyar pénzintézetnél külföldi valutáikat letétbe helyezni. Ez a letétbehelyezés nem jelent beváltást, mert a letétbe helyezett idegen fizetési eszközt a tula jdonos tetszés szerinti időben válthatja be a mindenkor megállapított hivatalos árfolyamon. Idegen állampolgárok, akik csak látogatási szándékkal jöttek, a határon bejelentett fizetési eszközöket maguknál tart hatják és a külföldi pénzükből bankban, vagy az IBUSZ-nál bármikor bármennyit beválthatnak. Amennyiben többet váltottak be, mint amennyit Magyar- országon elköltötték, visszatérésükkor engedélyt kell kérniök a Magyar Nemzeti Banktól, hogy a megmaradt forintösszegüket külföldi valutára átváltva kivihessék. Feltétlenül szükséges, hogy minden pénzt csak hivatalos helyen váltsanak be és az értékbevallási ivre a beváltás tényét mindenkor írassák rá, mert ez zel nagyon sok kellemetlenséget kerülhetnek el. A törvényeket kijátszó valutaspekulánsok ellen a magyar kormány nagyon szigorú valuta ellenőrzési rendeleteket hozott és mivel szinte lehetetlen elválasztani a jóhiszemű tévedőket a a valutával üzérkedőktől, igy a rendeletek be nem tartásáért súlyos büntetéseket szabnak ki. Fenti ügyben is szívesen ad felvilágosítást a Magyarok Világszövetsége, Budapest, V. Nádor u. 12. Telefon: 180-410. Távirati cime: HUNGWORLD. Budapest. MÁR RÁJÖTTEK SWINTON, Anglia — A városi kezelésben tartott vendéglőben kiakasztottak egy figyelmeztető írást, amely szerint ezentúl a vendégeknek nem szabad étkezés után az asztal alá tenni tányérjaikat, hogy a magukkal hozott kutyák tisztára nyalják, mert ez, — mint a figyelmeztetés mondja, — ellenkezik az egészségi szabályokkal. TULMAGAS PROFIT LOS ANGELES, Cal. — A “Pacific Telephone and Telegraph Company” folyamodott az állami hatóságokhoz, hogy a rátát 14 százalékkal emelhesse, amit azonban a Communication Workers of America (independent) union helyi lokálja ellenez azon indokolással, hogy a telefonvállalat a jelenlegi fizetések mellett már úgyis tulmagas profitot keres. ÉPITŐGÁRDA 1948-49-ik évre: L. Birtalan, Cleveland....... 2.00 J. Buzay, Cleveland ............ 1.00 L. Decsi, Akron................. 2.00 L. Gáncs, Carolina............. 3.00 Mrs. L. Gáncs, Carolina .... 3.00 I. Farkas. Akron ............... 3.00 L. Fishbein, New York ...'. 3.00 J. Fodor, Cuy. Falls........... 3.00 P. Hering, Buffalo............. 5.00 J. Kollár, Cleveland........... 1.00 M. Krieger, New York ..... 3.00 A. Kucher, Pittsburgh __ 4.00 A. Lelkó, Pittsburgh ...... 4.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 3.00 J. Mogor, Cleveland........... 2.00 A. Molnár, Cleveland ....... 1.00 J. Munczi, Cleveland ...... 2.00 L. Páll, Ambridge............. 9.00 P. Pika, Chicago ........... 2.00 J. Policsányi, Elm Grove .. 2.00 G. Scherhaufer, Cleveland 2.00 A. Severa, Berwyn ........... 1.00 J. Szilágyi, Cleveland ....... 1.00 S. Székely, Cleveland ....... 3.00 K. Udvarnoky, Flint..... 2.00 J. Vizi, Akron _______ 5.00 J. Zára, Chicago ............... 2.00
