Bérmunkás, 1949. január-június (36. évfolyam, 1560-1585. szám)

1949-01-29 / 1564. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio

OF THE WORLD WM undtru-tfee Act of March 3. 1879

VOL. XXXVI. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1949 JAN. 29 NO. 1564 SZÁM-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------^-----------------------------------------------------------Példaadó összetartás

A WARNER & SWASEY CLEVELANDI GÉPGYÁR 1800 MUNKÁSA ÖTÖDIK HETE NEM DOLGOZIK

CLEVELAND, O. — A Warner Swasey gépgyár 1800 munkása éppen úgy, mint más telepek dolgozói, súlyosan érezték a háborús munkák megszűnésével beállott rövidebb munkaórák mellett, hogy a jelenlegi fizetésük mélyen alul van az élelmi cikkek, a ruházat és egyéb szükségletek áraival szemben. Ebben az irányban az unionon, az International Association of Machinists szervezeten keresztül hosszabb ideje tárgyalások folytak a gyár vezetőségével, amely hozzávetőlegesen sem volt hajlandó a munkások követelésének eleget tenni.

1948 áprilisában 10 cent órabér javitást adtak azzal az Ígérettel, hogy ha a drágaság nem enyhülne, októberben újabb javítások lesznek. Ezt az ígéretet nem volt hajlandó a gyár vezetősége beváltani, sőt az eddigi eredmények nagyrészét is visz- szakivánja vonni. Nevezetesen: eltörülni a szolgálati bonuszt, amely 5 centtől 15 centig emelte a munkások órabérét, megszüntetni akarja az éjjeli munka után eddig fizetett bónust, megszüntetni akarja az eddig fizetett lunch időt. A fizetett vakációt akarja megszüntetni, valamint a munkások szolgálati idejét a seniority rendszert megsemmisíteni. Általános fizetés levágást tervez és 120 idősebb munkást véglegesen elbocsátana, akiket fiatal munkásokkal helyettesítene, természetesen a kezdő, alacsony fizetéssel.

Ha nem volna a munkásoknak szervezetük, még akkor is kényszerülve lennének a gyár ilyen drasztikus kísérlete ellen késhegyig menő ellentállást kifejteni, de a uniójuk mellettük van és annak segítségével felvették a harcot és december utolsó hetében beszüntették a munkát százszázalékban.

Ötödik hete, hogy Cleveland régi gépgyárában szünetel a termelés. A munkások összetartása olyan nagyszerű, hogy a piket vonalon ezideig senki át nem lépett. A Warner & Swasey gyár telep, amely 24 órát volt mindég üzemben, öt hét óta szünetel, ami reménnyel tölti el a munkásokat, hogy a gyár vezetősége kényszerülve lesz rövidesen a munkások követelései alapján a munkát megindítani.

Nehéz teher az amerikaiaknak

(Vi) Amerikai újságok, politikusok s azoktól könnyen befo- lásolt tömegek örömmel fogadták a “Truman doktrínát” a “Marshall tervet” és nem is igen gondoltak arra, hogy mennyibe fog az kerülni, csak azt a sok ígéretet látták, melyeket, mint következményeket helyeztek a szemeik elé a szocialista eszme elleni harc sikerét, melyet a hatás kedvéért, kommunizmusnak bélyegeztek.

Most már sok vezércikkező, politikus és újságíró ráébredt annak a tudatára, hogy mind ezen horribilis összegekért nem hálát, hanem méltó gyűlöletet és nagyon szégyelni való barátokat kaptunk. Sokkal több és veszedelmesebb ellenséget szereztünk, mint barátot. Meglátták, hogy nem lehet minden, de különösen a népek barátságát megvenni amerikai dollárokkal. Ellenben megvették azokat a politikusokat, akiket a saját népeik gyűlöltek, megvetettek. Most már kezdenek szégyenkezni ezen újonnan szerzett barátok miatt. A hollandok nagy szégyent hoztak Amerikára, amikor megtámadták Indonéziát.

A franciák Indo-Kinában.

Chiangék Kínában.

Az angolok Palesztinában.

A görögök, a törökök nem bírnak maradandó kormányt szervezni, mert az infláció, a drágulás rohamosan emelkedik, a népek éheznek, zúgolódnak és az ellenzék szaporodik. Görögországban a fegyveres ellenzék harcol. Burma, Malay lázad az angol gyámság ellen. Sőt még Egyiptom is.

Ezt már konzervatív lapok és azok tulajdonosai is meglátják, úgy érzik, az a sok billió nem csak kidobott pénz, hanem amilyen nagy volt az összeg, olyan nagyszámú ellenséget szereztek azon az angolok, franciák hollandok, Chiangék, Amerika ellen is.

A detroiti Free Press napilapban egy vezércikket pótoló rajz volt, amely éppen annyit, vagy még többet mondott, mint a vezércikk. A rajz szeript angol, francia, holland imperialisták

(Folytatás a 8-ik oldalon)

HETI KRÓNIKA

ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) . . .

Egjí különös változás észlelhető az utóbbi időben, a szenzációs újsághírek gyártásában. Addig mig alig egy évvel ezelőtt, minden sztrájk akció, “vörös összeesküvés” volt, és igy csaknem állandóan mint a legfontosabb esemény fejeimé díszelgett a kitartott sajtóban, mostanában alig kerül egy-egy sztrájk az események középpontjába. Pedig most is ugyanúgy megvan a bérharc, napról napra a különféle iparokban. Ezek a hírek, ma már nem szolgálják a vörös falásra megfelelő baitet, igy lekerültek a szenzáció vadászás fejeiméiről. Arról a sztrájkról persze melyet a gyártulajdonosok indítottak és ami mindig jobban terjed, nem számolnak be olyan nagy garral, sőt némelyik tröszt újságban még az apró hírek közé sem kerül be.

Pedig igy van, a gyárosok sztrájkba léptek! Nem adnak munkát a munkára jelentkező és dolgozni akaró munkástömegeknek. New York államban már több mint félmillió a gyárosok által sztrájkba léptetett munkás van, akik a gyárosok sztrájk akciója révén, nem mint erőszakos sztrájkolok, hanem csakúgy enyhén és finoman kifejezve, a munkanélküliek táborához lettek csatolva. Ha azonban logikusan bíráljuk a sztrájk lényegét és az ilyen bírálatnál eltekintünk a sztrájk céljától, akkor azt találjuk, hogy a sztrájk és munkanélküliség lényege egy és ugyanaz. Megáll a munka, nincs termelés!

így hát a gyáros urak gyakorolják azt az akciót, amit a munkástömegektől mindenáron szeretnének elvenni és mint minden ipari termelvényben a trösztifikáit uralmukat gyakorolva, még a munka beszüntetés jogát is a saját hatalmukba igyekeznek keríteni. A gyáros uraknak a munkabeszüntetésnél nem kell a Taft-Hartley törvényt sem követni és nem is jelentik be 80 nappal előbb, hogy befogják szüntetni a munkát.. Egyszerűen a napi munka után, kifüggesztenek egy táblát, melyre ráírják, “holnaptól kezdve bizonytalan ideig a gyár zárva lesz”. Ilyen direkt akciós formában védik meg a saját érdekeiket a gyáros urak és közben mindenfajta nyakatekert törvényt eszelnek ki, nehogy valahogyan a munkások hasonló példát véve, a saját érdekeiknek megfelelőleg cselekedjenek.

Képzeljük csak el, azt a nagy

lármát, ami végbemenne akkor, ha tegyük föl New York államban ez a több mint félmillió munkanélküli, a saját érdekeik elérésére, sztrájk által lennének munkanélkül. Azonnal akcióba lépne a “free enterprise” minden terror intézménye, letörni azt a megmozdulást mely a termelést megállította, a sztrájk vezetőket azonnal letartóztatnák és börtönbe vetnék, törvényellenes cselekvés címén. A gyáros uraknak azonban nem kell ilyesmitől rettegniük, mert utó végre “demokráciában” élünk és nekik jogos a munkabeszüntetés minden teketória nélkül. Mi persze az ilyen demokráciában nem hiszünk és harcolunk ellene, mert igazi demokráciát akarunk lá'tni, olyant, melyben nem lehet joga, egyik embert a másiknak kizsákmányolni vagy saját akarata ellenére a munkanélküliségbe taszítani. Az ilyen demokráciában aztán nem munkabeszüntetés problémájával kellene foglalkozni, hanem a munkával, mindenki részére munkával. Igen, mert egyszer el kell jönni az időnek, amikor megvalósul “aki nem dolgozik ne is egyék”. Nem csoda hát, hogy ettől any- nyira rettegnek a lebzselők, lé- hütők és profitharábsolók táborában.

Arra gondoltam, hogy talán mégsem kéne ennyire túlsókat foglalkozni a magyar ügyekkel, mert a Bérmunkás némely lapszáma úgy néz ki, mintha már Magyarországon lenne a kiadó- hivatala. Ha azonban kezembe veszem véletlenül a többi amerikai magyar újságokat és különösen az amerikai magyar reakció legfeketébb lapjait, akkor úgy érzem, hogy mégegyszer ilyen terjedelmű Bérmunkás is kevés volna ahhoz, hogy ezeknek az aknamunkáit ellensúlyozzuk. A Bérmunkás magyar nyel- van megjelenő ipari szervezkedést hirdető hetüap, tehát nem olyan értelemben magyar újság, mint a többi amerikai magyar újságok. Hogy aztán az utóbbi időben ennyire bekapcsolódott a magyar helyzet ügyeibe, azt az a különleges helyzet hozta létre, mely elsősorban itt Amerikában nyüvánul meg a magyar helyzetet illetőleg.

Mi régi amerikás magyar munkások, akik láttuk a régi fekete reakció mételyező végigvonulását az amerikai magyar társaséletben, mellyel időközönként fölvettük a harcot, több esetben bizonyos időre garázdái-