Bérmunkás, 1949. január-június (36. évfolyam, 1560-1585. szám)
1949-06-18 / 1584. szám
6 oldal BÉRMU NKÁS 1949. junius 18. Gazdasági “szakértők” (a.l.) Amit ferdén burkolnak be, mindig nyomokat hagy maga után. A gazdasági kérdésekkel foglalkozva, annyit mondhatunk, hogy a munkanélküliek tábora állandóan szaporodik. Erre vonatkozólag kérdést intéztek a kormány gazdasági szakértőihez. Ezek meg is adták az igazi jóslásszerü választ. iAmkor először a rádión, azután pedig a lapokból olvastam az alábbi szakértői jóslást. “Ha még julius és augusztus hónapokban is szaporodni fog a munkanélküliek száma, akkor számíthatunk egy átmeneti ipari pangásra és ha ezen két hónap alatt javulni fog a gazdasági helyzet, akkor ez évben még nem lesz ipari pangás.” Ilyen és ehez hasonló jóslásokhoz nem igen kellenek gazdasági szakértők. Az iparilag fejlett Egyesült Államoknak nagyon sok külföldi piacra van szüksége, hogy rendbe tarthassa a kapitalista termelési rendszerét. Természetesen azt soha sem fogják elismerni, hogy a helytelen termelési rendszer okozza állandóan az ipari pangásokat. Talán soha sehol az egész földtekén nem hangzott olyan gyűlöletesen a szocializmusnak csak említése, mint éppen itt. Vissza- emlékszünk 1929-ben kezdődött ipari pangásra, amit Roosevelték az általuk tervezett New Dealel (Uj osztás) akartak levezetni. Az uj osztás tulajdonképpen nem volt más, mint megrendszabályo- zott termelés. A mezőgazdasági termékeket úgy szabályozták, hogy a földbirtokosoknak előírták, mennyit szabad nekik bevetni és a be nem vetett területekért az állam kártalanította. Az állat- állományt mesterségesen kiirtották. Tették ezt azért, hogy sok felesleg ne kerüljön eladásra, amivel az árakat túlságosan leszállították volna. A kereslet és kínálat törvényét alkalmazták. A munkaidőt is törvényesen leszállították és minimális munkabért törvényesítettek. A bankokat is állami ellenőrzés alá tették. Ez a folyamat elég simán ment mindaddig, amig a kapitalizmus megint lélegzethez nem jutott. Amint dermesztő álmából a kapitalizmus felocsúdott, egy politikailag rendszabályozott rendszert talált. A kapitalizmus gigászi harca rögtön meg is kezdődött az uj osztás ellen. A politikusok tudták, hogy a munkástömegek nagy erőt képviselnek, azért mindjárt arról is gondoskodtak, hogy a munkásoknak szabad szervezkedési jogot adjanak. Különösen számítottak a szervezett munkások támogatására. Ebből a célból szabad kezet adtak a CIO életre hívására. John L. Lewis, aki abban az időben Roosevelték szekerét tolta, mindjárt ki is utalt 500 ezer dollárt a bányász szervezet pénztárából a CIO megszervezésére. Ugyan olyan összeggel járult Roosevelt kampányához is. A kapitalizmus tényleges fellendülése a háború megkezdésével kezdődött. Tudták, hogy az állam billiókat fog költeni háborús célokra. És hiába jelentette Roosevelt elnök “ez a háború nem azért van, hogy még több háborús milliomosa legyen ennek az országnak”. Háború ide, háború oda, a profit a fontos és addig nem is vállalták el a háborús rendeléseket, amig az állam költségén uj berendezésű gyárakat nem bocsájtottak rendelkezésükre és minden esetre busás profitot is kellett nekik biztosítani. így jutott azután az itteni kapitalizmus a történelemben legnagyobb gazdasági hatalomhoz. Mivel a társadalom gazdasági alapokon nyugszik. Ezért az itteni kapitalizmus megint teljhatalmú ura lett az itteni helyzetnek, lerázta magáról a politikai kullancsokat és mindennek úgy kell történni a politikai arénában, ahogy ők diktálnak. A kapitalizmus megerősödését bizonyítja a Taft-Hartley törvény életbeléptetése. Azok a politikai nyivánkodások, amik ma Washingtonban folynak nem egyebek, mint azoknak a munkástömegeknek félreveztésére irányulnak, akik még mindig hisznek a politikai ígérgetőknek.,Az itteni politikusok az összes gazdasági “szakértőkkel” egyetembe mind csak arra törekednek, hogy az itteni kapitalista rendszert szolgálják. Magam részéről mint munkásember, nem akarok próbálgatni csak a tényeket akarom felsorakoztatni. Egy országban, mint például az Egyesült Államok, amikor a múlt évben az itteni iparvállatok 21 billió dollárt tiszta haszont harácsoltak és még emellett rettenetes mennyiségű kész árut halmoztak fel a raktáradba. A saját kimutatásaik szerint, a külföldi piac nagyon megcsappant. Még csak a Marshall Plan és az a 16 billió, amit háborús anyagok készítésére szavaztak meg, tudja részben mozgásban tartani valameddig az iparok kerekeit. Végeredményben azonban ez sem megoldás. Minden fejlett ipari államnak külföldi piacra van föltétien szüksége. Józan ésszel pedig arra is kell gondolni, hogy esetleg a többi országok is kitermelik saját szükségleteiket, akkor ennek az országnak is tervgazdálkodást kell bevezetni, akárhogy is irtóznak a szocializmus terjedésétől. Ma nagyon sokat halljuk emlegetni a szocializmust. Azzal hitegetik a rádió hallgatókat meg az újság olvasókat, “lássátok a szocializmus nem vált be.” Vájjon a fontieket nagyon hiresztelők meg-e tudnák mondani, hogy hol is van tényleges szocializmus? Egy igaz szocialista rendszerben csak szükségletre termelnek. És amikor mindenből van elegendő, a termelő hadsereg pihenni megy. Nem úgy mint a profitra épült kapitalista rendszerbe, hogy egyszerűen kidobják a bizonytalanságba a termelő munkás tömegeket mindaddig, amikor majd a kapitalizmusnak megint kilátása lesz a munkásokon hasznot huzni. Tudást a magyar falvakba! A “TUDÁS HATALOM”, mondták a bölcsek, amit mi is idéztünk a lapunkban számtalanszor és ennek az igazságáról mindenki meggyőződhetett. Ezt a tudást, erőt, hatalmat terjesztheti minden amerikai magyar, aki a Bérmunkást megrendeli valamelyik magyarországi faluba, munkásszervezetnek, szövetkezetnek vagy kollégiumnak. Ezeket tanácsoljuk, mert olyan helyeken olvassák legtöbben, ottan használják ki gazdaságosan, a két dollár ötven centért igazán nagy szolgálatot tesz a megrendelőnek. Az ilyen helyeken nem csak olvassák, hanem megvitatják, iskolákat, előadásokat tartanak a lapunkról. Az európai, de nagy mértékben a magyar nép között is rém- ségesen téves felfogások vannak elterjedve Amerika felől. Otthon még milliók vannak, akik elhiszik, hogy itten csak úgy gereblyével kaparjuk össze a dollárokat, hogy itten tejjel- mézzel telt folyók vannak. Azt nem csak hiszik, hanem mondják is, hogy az olyan magyar, kinek itten testvére, apja, férje van, azoknak már otthon nem is kellene dolgozni. Azt hiszik, hogy őket is csak azért nem akarják ide kihozatni a rokonok, mert irigykednek, nem akarják velük megosztani azt a sok mézet, tejet, de különösen a dollárokat. Ezeket a tévhiteket kell ellensúlyozni, melyet leginkább a munkáslap, a Bérmunkás tesz meg. Megértetjük velük, hogy itten is van osztályelnyomatás, osztályharc, gazdasági bizonytalanság, munkanélküliség, nyomor. Meg kell értetni és csak mi Írjuk meg, hogy a Fordéknál, General Motorsnál, az acél gyáraknál és minden trösztnél, meg van a gyors munkatempó, amely olyan gyors, hogy sokan kidőlnek benne és sokszor lázadnak, sztrájkba mennek amiatt, hogy már nem bírják! Meg kell velük értetni, hogy mi a sorsa a munkanélkülieknek itten, ne hogy még az olyan rokonoktól is várják a dollárokat, akik itten segélyre szorulnak. Ezen tényeknek a tudása, ismerete, fog nekik is legnagyobb erőt adni kitartásra, odaadó munkára. Álmodozás, ábrándozás, segélyre való várás, Amerikába való készülődés, vágyakozás helyett, munkához fognak és boldogulnak. Emiatt örömmel látják a munkásszervezetek a Bérmunkást otthon. A tanítóknak, vezetőknek segítünk az otthoni nevelésben, tanításban. A Bérmunkás segítségével a tévhiteket, ábrándokat tudással helyettesítik. Ezzel magunk iránti kötelességet is teszünk, .mert bennünket is csak úgy fognak otthon meg< érteni, ha az itteni helyzetet megismerik, amelyben mink élünk, dolgozunk, küzködünk. Ezeket írja meg a Bérmunkás hűen, ahogy van, ahogy azt keresztül éljük. Ezeket kell otthon is megismertetni. Nem csak azoknak szól ez, akik innen rendelik meg a lapunkat, hanem azoknak is otthon, akik megismerik a lapunkat és van itten rokonuk, kérjék meg, hogy rendeljék meg a Bérmunkást, segítsenek a magyar munkásság nevelésében, akkor is, ha már itten nem is mernek ilyen lapot olvasni, támogatni, de talán még hajlandók egynéhány dollárt tanításra áldozni. Ez a legszebb, leghasznosabb segítés, adomány a magyar testvéreink részére. A TUDÁS, MELY HATALOM. Erre van legnagyobb szükség otthon is. Visi István Az amerikai hatóságok gondosan átkutatják a new yorki kikötőbe visszatért Bátory lengyel hajót, amelyen Gerhardt Eisler elmenekült és jelentik, hogy sikerült megtalálniok a német kommunista vezér HÜLT HELYÉT. Szenátor Wiley (R. Wis.) “légmentesen” akarja lezárni az Egyesült Államokat, nehogy repülőgépeken szabotőrök, vagy idegen eszmék jussanak be az országba. John L. Lewis megint vissza akarja vinni a bányászokat az American Federation of Labor szervezetbe. Lewis annyiszor ment be és ki az AFL-ből, hogy ennek a szervezetnek ajánljuk a forgó-ajtó készítését, amelyen keresztül Mr. Lewis gyorsan be és kisurranhat. RÖVID HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL A Margitszigeten megkezdték a 16 ezer négyzetméter területű gyermekfalu építését. A gyermekfaluban játszóterek, szabadtéri színpad, fürdőmedence, konyha és orvosi rendelő áll majd a gyermekek rendelkezésére. Miután a Dunán lebonyolított köz-keleti export nagy mértékben megnövekedett, több uj Du- na-tengerjáró hajó építését rendelték el. A Szovjet Unióból hozott guminövénnyel Magyarországon is megkezdték a kísérletezést. Az ilyen guminövényből holdanként körülbelül 24 kg. nyersgumit lehet kapni. Jövőre 5 ezer, az ötéves terv végén pedig majd 100 ezer holdon termelnek gyapotot ma- gyarországon. A májusi esőzések nagy értéket hoztak a magyar mezőgazdaságnak. Először is körülbelül 13 millió forintot takarítottak meg az öntözésnél, de azonkívül a gyümölcstermés valószínű értékét mintegy 105 millió forinttal emelte a bőséges csapadék. A budapesti Színművészeti Főiskola hallgatóságának 59 százaléka paraszt és munkás származású. A felszabadulás előtti 30 évben ide alig került be paraszt vagy munkás származású növendék. Í
