Bérmunkás, 1949. január-június (36. évfolyam, 1560-1585. szám)

1949-06-11 / 1583. szám

<5 uidai BÉRMUNKÁS 1949. junius 11. Egy újabb cselszövés (Vi.) Az amerikai külügymi­niszter, Acheson összehívta azo­kat a nemzeteket, amelyek kö­zelről vannak érdekelve a kínai ügyekben. Arra akarja őket bír­ni, — ezek között Angliát is —, hogy elfogadják a régi kor­mánnyal kötött szerződéseket és adósságot. Ez a czári kor­mánynak adott adósságnak a munkásokkal való megfizetés követelésének a megismétlése. Bilbókat adtak Chiangéknak, hogy verjék le a népet és most a néppel akarják azt mind meg­fizettetni. Az angoloknak nagyon is hasznukra lehetne az ilyen en­gedmények kicsikarása, mivel Hong kongot szeretnék megtar­tani, amit száz évvel ezelőtt ra­boltak el a kínaiaktól, amikor három nemzet — Angol, Fran­cia, Amerika — rájuk ugrott és rájuk kényszeritették, hogy tartsák nyitva az ajtót állan­dóan, hogy akkor és azt vihes­sék ki ezen nagyhatalmak, amit akarnak. így természetes, hogy az amerikai követeléseknek az egyik legfontosabb pontja, ezen ajtó tárva-nyitva való tartása és a billiós adósságok megfizet­tetése. Most már nem hiszik, hogy lyan csoda történne, ami meg­mentené Chiang bandáját. Már Cantont fenyegetik a vörös csa­patok, az meg nagyon közel van Hong Konghoz, az angolok már készülnek Hong Kong védelmé­re, de mivel egy kis — 25 négy­szögmérföld — területről van szó, nem nagy remény van an­nak a megvédésére, már azért sem, mivel a lakosságnak 95 százaléka kínai és közöttük erős szervezett munkásság is van. Valamint a szárazföldről kellett nekik az élelmiszerek legna­gyobb részét beszerezni, mely­nek most minden pontja ágyu- tüz alatt tartható. Ugylátszik, hogy a Yagngtze folyón elsülyesztett angol ha­jók, megölt angol legénység, csak a kezdete azon harcnak, melyet Ázsiában a nagy angol birodalom megmentéséért meg­indítottak. Most az amerikai cselszövés nagyon is kapóra jön az angoloknak, akik amerikai segítséggel próbálják majd meg­menteni, ami menthető. Nem csak Hong Kong, hanem még et­től is fontosabb Singapore, Ma­lay és Borneo is veszélyben van­nak, ahonnan nagy vagyont sze­reznek az angol tőkések, most legújabban az amerikaiakat is mind jobban bevonják az üzlete­ikbe. Persze, hogy ebbe a franciák, hollandok, belgák nagyon szíve­sen belemennek, hogy ilyen véd és dacszövetséget alkossanak. Legkönnyebben csak igy tud­ják megvédetni vagyonukat és uralmukat az ázsiai területeken és mindezt nem ők kérték, ha­nem Amerika magától felajánl­ja nekik, igy természetes, hogy örömmel kapnak rajta. De kettőn áll a vásár. Megle­het, hogy a kinai népkormány, azt fogja mondani az amerikai­aknak, angoloknak, hogy na­gyon is helyes lesz, hogy ha nem küldenek oda nagykövete­ket, konzulokat és kémeket, an­nál kevesebb bajuk lesz velük, mint Oroszországba sem küld­tek évekig és csak addig nem kellett azoknak a visszahívását követelni, amig nem voltak ott. Mert az a tény, hogy az ilyen nagykövetségek a hadiszakér­tőkkel, ügynökeikkel, leginkább csak kémkedni mennek olyan országokat, melyeket mint eset­leges ellenséget néznek, vagy mint az orosz, magyar és más szocialista országokkal szem­ben, ellenségesen viselkednek, így csak ártani akarnak azok­nak és kémkednek, valamint azon kormányok helybeli ellen­ségeinek adnak segítséget. Kétségtelen, hogy annyit ve­szíthetnek a kínaiak, hogy ha elismerik őket és odaküldik eze­ket az ügynököket, minden el­lenséges országból, mintha nem ismerik el őket és csak kerülő utakon fognak velük kereske­delmi összeköttetést fen tartani, mert az a tény, hogy akár elis­merik, akár nem, ha kerülő uta­kon is fognak nekik eladni min­dent, amiért azok fizetni fognak tudni, hitelt, kölcsönt még ak­kor sem igen fognak nekik ad­ni, ha elismerik őket, amint más szocialista országoknak sem ad­nak. JÓSZAGU TENGERÉSZEK WASHINGTON — A kong- resszu alsóházának hadügyi bi­zottságánál panaszkodtak a kis­kereskedők, hogy tönkreteszi A FODRÁSZIPARBAN MEG­SZŰNT A BORRAVALÓ A fodrásziparban egyre ter­jed a szövetkezeti mozgalom. Ma már 40 üzlettel működik a budapesti fodrászok kisipari szövetkezete, amelynek 125 dol­gozó tagja van. Már a szövetke­zet megalakításakor az volt a cél, hogy az abban tömörült dol­gozók számára egyenlő kerese­tet biztosítsanak és eltöröljék végleg a szakma munkáját alá­becsülő borravalót. Mind a két célkitűzés teljes mértékben si­került. Most a szövetkezeti ke­retben dolgozó fodrászmühe- lyekben eltöröltük a borravaló- denszert és arányosították a dolgozók keresetét. Azokban a műhelyekben, ahol a borotválás alapdija 1.70 fo­rint, a dolgozók a bruttó bevé­tel 40 százalékát kapják, az 1.50 forintos borotválási díjszabás­sal dolgozó üzemekben a dolgo­zók részesedési aránya 50 száza­lékos, az 1.30 forintos díjsza­básnál 50 százalék. Ezzel elérték azt, hogy ugyan­azért a munkateljesítményért a dolgozók ugyanannyi munkadi­jat, ez esetben egy borotválás- ért 75 fillért kapnak bármennyi legyen is az üzletben a vendég által fizetett dij. A borravaló megszűnésére fi­gyelemmel állapították meg új­ból a kiszolgálási árszabást. A rendezés előtt egy fodrászsegéd heti keresete 100-350 forint kö­őket a kormány által fentartott “post exchange” néven ismert katonai boltok, ahol adómente­sen és oly olcsón árulják a hol­mit, hogy a magánüzletek nem képesek a versenyre. G. B. Arm- bruster ajándéktárgyakat áru­ló üzletes Annapolisból, ahol a tengerészeti akadémia van, igy panaszkodott: “A multkorában eladtam hat gross “Daily diary bubble bath” csomagot. Hogy mi az? Olyan csomag, amely a hét minden napjára másféle szagu parfüm­port tartalmaz a fürdéshez. így például hétfőre rózsa, keddre ibolya, szerdára muskátli s igy tovább, minden napra másféle szag. Ilyen fürdőt vesznek a ten­gerész kadétok. Én 1 dollárért adtam a hét tubust tartalmazó csomagot, de a post-exchange csak 65 centért adja s még a 20 cent fényüzési adót sem kell fel­számítania. Amikor panaszt emeltem a nagykereskedőnél, hogy miért adja az exchangenak is az árut, amikor igy letöri az árakat, azt a választ kaptam, hogy a katona-üzlet tízszer any- nyi “parfüm bath-et ád el, mint én”. Most már tudjuk, miért olyan jószaguak a tengerésztisztek. Az amerikai törvényhozók dacára az őszi választásoknál nyert utasításnak, nem akarják visszavonni a Taft-Hartley mun­kásellenes törvényt, de hajlan­dók a megváltoztatására. Ezért annyira összevissza forgatják, hogy valószínűleg Hartley-Taft törvény lesz belőle. zött váltakozott, de voltak na- gyobbforgalmu, vagy elegán­sabb üzletek, ahol az egy dolgo­zó keresete elérte a heti 500 fo­rintot is. Az arányosítás után átlag 200 forint lett a fodrász- műhelyekben — a férfi és női fodrászatban egyaránt — a dol­gozók heti jövedelme. HARC A TÜDŐBETEGSÉG ELLEN Az Országos Társadalombiz­tosító Intézet (OTk) határozata folytán az ezelőtti egy év he­lyett most már két éven keresz­tül kapnak szanatóriumi ápolást a tüdőbetegek az Intézet kereté­be tartozó szanatóriumokban. Az idén nyílik meg a hegyfal udi tüdőszanatórium, a sósfürdői kórház és a balatonujfaluhelyi üdülőváros iparostanulók részé­re. TUDÓSOK ÉS MŰVÉSZEK KI­TÜNTETÉSE Szakasits Árpád köztársasági elnök 26 tudósnak és művész­nek nyújtotta át a Magyar Köz­társaság kitüntetéseit. A kitün­tetettek értékes módon vettek részt az ország újjáépítésében. A Gazdasági Főtanácstól Dr. Bendeffy Géza és Klein Elemér geológusok egyenként 20,000 forint pénzjutalmat kaptak ge­ológiai feltárásaikért. Dr. Ben­deffy a talkum (sikpor) feltárá­sával tett nagy szolgálatot, mert munkája eredményeként évi fél­millió forintot takarít meg az ország. Klein Elemér kimagas­ló munkát végzett a bükkszéki gyógyforrások vizében talált szóda kivonásának előkészitésé- val. SZOCIÁLIS VÍVMÁNYOK Magyarországon minden mun­kás egy évi munka után 12 fize­tett szünnapot kap évenként. Ez a fizetett vakáció azonban min­den letöltött évvel egy-egy nap­pal növekszik úgy, hogy annak a munkásnak, aki például 14 évet dolgozott, már 25 munka­napos, vagyis egy teljes hóna­pig tartó fizetett szabadsága van. De négyhetes fizetett sza­badság jár minden 18 éven aluli dolgozónak is. A felszabadulás előtt össze­sen csak 12 üzemnek volt nap­közi otthona, 1948-ban az ipari üzemek és bányák 227 napközi otthonnal rendelkeztek, ame­lyekben 13,172 gyermekről gon­doskodtak. Az ötéves terv to­vábbi egy müliárd forintot irá­nyoz elő szociális célokra. UJ SZÁLLODA ÉPÜL A Szállodaipari Nemzeti Vál­lalat gondoskodik arról, hogy a Budapestre látogató vidékiek ol­csó és tiszta szállodai szobákhoz jussanak. A terv szerint előbb a Rákóczi utón, majd pedig a Keleti pályaudvarnál alakítják át nagyobb befogadó képessé­gűvé a mostaniakat. A vidéken újjáépül a győri Royal szálló és rendbehozzák a jósvafői és az aggteleki turistaszállókat is. A Dunaparton lerombolt szál­lodák pótlására 300 személyes modern szálloda épül 55 millió forint költséggel, de tervbe van véve a Gellért szálló újjáépítése is. RÖVID HÍREK Május 21-én megkezdték 2000 gyerek ingyenes nyaralta- tását. Az Állami Fehérnemügyár ja­nuárban 97 ezer, áprilisban pe­dig 129 ezer férfiinget készített. Az idei könyvnapon a köny­veket 50 százalékos árenged­ménnyel árulják a tavalyi 30 százalékkal szemben. A magyar édesipar 1947-ben 3000 tonna cukorkát gyártott, ez évben pedig 5000 tonnát gyárt. Május hó folyamán a tervbe­ruházások elérték a 282.2 milli­ót a tavaly 131 millióval szem­ben. Május 14-én a 300-ik újonnan villamosított községben gyűlt ki a villany. A magyar vasutak uj menet­rendje mutatja, hogy a vonato­kat meggyorsították s a menet­idő nagymértékben csökkent, de ugyanakkor a vonatok száma 139-el növekedett. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL

Next

/
Oldalképek
Tartalom