Bérmunkás, 1949. január-június (36. évfolyam, 1560-1585. szám)

1949-06-11 / 1583. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the _Act of March H. 1879 VOL, XXXVI. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1949 JUNE 11 NO. 1583 SZÁM Bolíviai ércbányászok harca HETI KRÓNIKA BOLIVIA KORMÁNYA ÁLTALÁNOS MOZGÓSÍTÁST REN­DELT EL AZ ÉRCBÁNYÁSZOK LEIGÁZÁSÁRA. — AMERI­KAI TŐKÉSEK ÉRDEKELTSÉGE. — A VILÁG LEGKIUZSO- RÄZOTTABB BÁNYÁSZAI. LA PAZ, Bolivia fővárosából jövő hírek szerint az amerikai tőkések érdekeit szolgáló bolivia kormány valóságos háborút in­dított a Patino ónbányák munkásainak leigázására. Itt vannak a világ leggazdagabb ón telepei, innen látják el ónnal az amerikai ipart, a bánya műveleteket is amerikai mérnökök irányitják. A bányászok óriási többsége Írástudatlan. Nem csoda, hiszen Bolivia 3,500.000 lakosa közül -----------------------------------------­csak fél millió tud irni-olvasni. A nagymérvű tudatlanság kísé­rője a nagy szegénység is. De a szervezkedés eszméje még igy is eljutott a bányászokhoz és az utóbbi években mind erélyeseb­ben követelték a magasabb bé­reket és a jobb munkaviszonyo­kat. A bánya tulajdonosok, — a Patino család, — amelynek hű kiszolgálója a kormány, ameri­kai mintát követve elfogatta a bányászok által nagyrabecsült Juan Lechin szervezőt és még négy társát, hogy a bányászo­kat a szervezkedéstől elijesszék. A bányászokat nagyon felhá­borította a vezetőjük letartózta­tása, azonnal abbahagyták a munkát és a foglyok szabadon- bocsájtását követelték, mire ka­tonaságot rendeltek ki ellenük. A bányászok dinamittal, majd lőfegyverekkel védekeztek s a sztrájkmozgalomból valóságos háború keletkezett, amelynek számos halottja van, közöttük több amerikai tisztviselő is. A bányászok leverésére a kormány általános mozgósítást rendelt el s katonai szolgálatra rendelte az összes 19-55 éves férfiakat. A bolíviai kormáhy valóban amerikai módszer szerint azon­nal kimondotta, hogy a bányá­szokat a “kommunisták izgat­ták fel” s el akarják felejteni, hogy a Patino bányáiban dol­goztak a világ legjobban kiuzso- rázott bányászai. A szomszédos Chile államból jövő hirek szerint a bolíviai kor­mány száműzte az országból Ju­an Lechint és 40 társát, akik re­pülőgépen Antofagasta (Chile) városba érkeztek. A deportált csoport tagjait a munkás szerve­zőkön kívül tanítók, újságírók s volt állami hivatalnokok képe­zik. A nagy bombázó titkai KONGRESSZUSI BIZOTTSÁG KUTATJA MIÉRT RENDEL­TEK EGYSZERRE OLYAN SOK B-36 BOMBÁZÓT A VULTEE CÉGNÉL. — A KÉPVISELŐ IS ÉRT A GÉPEKHEZ. WASHINGTON — A kongresszus alsóházának hadügyi bi- bizottsága elrendelte, hogy alaposan kivizsgálják, miért változtat­ták meg a katonai repülőgépekre kiadott nagy rendelést úgy, hogy a beszüntetett 300 millió dollárt kitevő rendelésekből 172 millió dolláros uj rendelést adtak a Consolidated-Vultee Aircraft cégnek, amelynél az uj honvédelmi miniszter, Louis Johnson, a miniszteri kinevezése előtt igaz-*­---------------------------------------­gató volt. A hadügyi bizottság elnöke, Carl Vinson (D.Ga.) képviselő kijelentette, hogy a vizsgálatnál nem fognak arra törekedni, hogy bárkit is “fehérre mossa­nak”. Hogy a vizsgálat alapos legyen, 50.000 dollár költséget kér a kongresszustól. “Nem fogunk fehérre mosni senkit”, — mondotta Vinson, — “hadd hűljön a forgács oda, ahová esik. De ugyanakkor igaz­ságot nyer az, akit jogtalanul vádolnak”. A B-36 superbombázó gépek vásárlásával kapcsolatos rend­ellenességre James E. Van Zandt (R. Pa.) képviselő hívta fel a közfigyelmet, aki maga is repülő tiszt volt a háborúban. Zandt, mint szakértő, félreveze­tőnek mondja azt az állítást, hogy a Vultee cég által készített B-36 bombázó olyan tökéletes, hogy az ellen nincs védekezés. A legutóbbi gyakorlatok alkal­mával kitűnt, hogy éppen úgy “elpusztították”, mint más gé­peket. (A támadó ellenség löveg helyett fényképeket vesz a meg­támadott gépről és azokból meg­állapítható, hogy igazi harc ese­tén elpusztították volna.) Dacára ezen eredménynek mindenféle más bombázók gyár­tását abbahagyták s csak ezen Vultee B-36-os gépekre adtak uj ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) . . . Nem tudom, hogy igaz-e, de valakitől hallottam, hogy egy il­lető fogadásból kiállt New York egyik legforgalmasabb utca sar­kára és féldollárokat akart áru­sítani tiz centért. Megnyerte a fogadást, egyet sem tudott el­adni. Összecsődült a sok nép, sokáig hallgatták a kövezetre dobált féldollárok valódi csengé­sét, de még sem hitt még a sa­ját fülének sem senki sem. Vég­re a rendőr zavarta szét a nagy tömegben összegyűlt bámuló- kat. Az igazi munkásszervezkedés hirdetőivel mintha csak majd­nem ilyesmi történt volna, még pedig hosszú évtizedek során a szépen csengő igazságot, nagyon kevesen hallgatták meg, pedig majdnem ingyen juthattak hoz­zá. Akiknek legnagyobb szüksé­gük lett volna arra, azok sem akartak rá fölfigyelni és ha már félfüllel mégis meghallot­ták, gyorsan bedugták másik fülüket. Volt idő amikor sem­mitől sem rettegtek jobban a munkástömegek, mint a saját érdekeiket képviselő szervezke­déstől. A tudatlanság hatalma fogta át a nagy néptömegeket a “tu­dás hatalma” helyett és minden ami az emberiség ellen történt, a történelem folyamán, ennek a következménye volt. De talán sehol a világon sem következett be a tudatlanságból eredő elret­tentő helyzet, úgy mint éppen az Egyesült Államokban, ahol a sztrájkokban legyilkolt, vala­mint a fekete bőrük miatt meg­lincselt emberek számaránya az első helyen vezet. Hogy aztán az utóbbi időben mégis sikerült egy kissé visszaszorítani ezt a nem valami dicső vezetést, az mégis annak az értelmes mun­kássajtónak a szakadatlan mun­kája, mellyel szünet nélkül csen­gett “ébredjetek” a széles mun­kástömegek fülébe. Mondanunk sem kell, hogy aztán ebben a munkában kitar­tóan helyt állt a mi kis lapunk a Bérmunkás, állandóan hirdet­ve az ipari unionizmus fölszaba­dító eszméit. Igen, leghatározot­tabban fölszabadító eszméket hirdetett a Bérmunkás és ezen a téren szédületes eredménye­nagy rendelést. Johnson mellett még Air Secretary Stuart Sym­ington neve is felszínre került. Symington is igazgatója volt a Consolidated Vultee cégnek és nagy érdekeltsége van benne. két ért el még akkor is, ha csak kisebb tömegeket szabadított is föl a tudatlanság járma alól. És habár kizsákmányolt bérmunká­sok vagyunk a többi müliókkal együtt, szellemileg fölszabadul­tunk és ez a szellemi fölszabadu­lás még tisztábban mutatja meg azt az égbekiáltó igazságtalan­ságot, melyet materiális kizsák­mányolásunk képvisel. És itt aztán egész nyugodtan azt is mondhatnánk, hogy ime a Bérmunkás az amerikai magyar helyzetet illetőleg már be is töl­tötte hivatását, az elöregedő magyarnyelvű munkásnép köré­ben elérte a végcélt, amelynél tovább nem mehet, mert a 60 éven fölüli átlagos évkoru mun­kásemberek részére a bérrend­szer alól való fölszabadulást már úgysem érheti meg. És nem is sok vita fért volna ehez a megállapításhoz, ha egy uj helyzet nem jött volna létre, melyet a magyarországi terjesz­kedési lehetőség adott meg. Ezt a terjeszkedési lehetősé­get igyekeztünk kihasználni az utóbbi néhány évben, amióta Magyarország éléről elűzték azt a kormányrendszert, mely a ná­ci-nyilas földesúri hatalommal, nemcsak anyagi, de még sokkal súlyosabb szellemi béklyóba tar­totta a magyar népet. Megnyílt az alkalom arra, hogy az ameri­kai összezsugorodó magyar ipa­ri unonista propagandát, ma­gyar munkásmilliókat fölölelő térre vigyük át. Még hozzá meg- könnyitett helyzetben, azáltal, hogy azért a magyar néptöme­geket bármilyen nehezen is, de mindenáron igyekeznek az anya­gi helyzetben emberséges élet­módra emelni. Hogy aztán ez milyen mére­tekben sikerül, avagy nem sike­rül, ezt mi innét nehezen tud­nánk megbírálni, ellenben a szel­lemi fölszabadulás szempontjá­ból, határozottan úgy érezzük, hogy igenis nagy szolgálatokat tehetünk a magyar népnek, ha gyakorlatilag megvalósítsuk azt az elgondolást és most már ha­tározatot, hogy minden magyar faluba eljuttattjuk a Bérmun­kást. Ezt annál inkább örömmel és bármely áldozatok árán is meg kell tegyük, mert itt aztán nem érhet bennünket olyasmi, mint az amerikai féldollárt áru­sító egyént. Már eddig is jó néhány száz Bérmunkás megy át és hétről- hétre jönnek a köszönő levelek és újabb kérések, hogy még több

Next

/
Oldalképek
Tartalom