Bérmunkás, 1949. január-június (36. évfolyam, 1560-1585. szám)
1949-06-04 / 1582. szám
ö uiuai BÉRMUNKÁS 1949. junius 4. r Az Észak Atlanti Szövetség veszélye HENRY WALLACE NYÍLT LEVELE AMERIKA NÉPÉHEZ — AZ ÉSZAK ATLANTI PAKTUM HÁBORÚBA DÖNTI A VILÁGOT. — A VESZÉLY EGYRE NÖVEKSZIK. Most, hogy az Észak Atlanti Szövetség jóváhagyásának a kérdése az amerikai szenátus elé került, Henry Wallace, az Egyesült Államok volt alelnöke és az őszi választásoknál az Independent Progresszív Párt elnökjelöltje a külügyminiszterek párisi konfreneciájának összehívása előtt az alábbi nyiltlevelet intézte Amerika népéhez, amelyben feltárja a Paktum veszélyét és kéri a polgárságot, hogy tiltakozzanak a végleges jéváhagyás ellen. Mint a békéért folyó mozgalom egyik legfontosabb dokumentumát, leközöljük Wallace léveiét. — Szerk. POLGÁRTÁRSAK: \ Hozzátok szólok e nagy veszedelem óráiban. Ez a veszedelem a háború. Elérkeztünk ama végső püla- nathoz, amikor egy hibás lépés, egy bizonytalan fordulat talán millió és millió emberi lény életének a kiirtásához vezet. Ilyen végzetes lépés felé irányit az a katonai szerződés, amit az Egyesült Államok most 11 európai országgal kötött, — a North Atlantic Military Pact, — az Észak Atlanti Katonai Szövetség, amely most végleges jóváhagyásra a Szenátus elé kerül. Ez a Szövetség és a programja, amely Nyugat-Európa országainak felfegyverzését mondja ki, sok billió amerikai dollárba, — és sok millió amerikai életbe fog kerülni. Saját jól felfogott érdekedben, gyermekeid érdekében válaszolnod kell erre a kérdésre. “Elősegiti-e ez a Szövetség a békét?” Gondosan áttanulmányoztam a Paktum minden mondatát. Nyugodt lelkiismerettel mondhatom, arra a meggyőződésre jutottam, hogy NEM SEGÍTI A BÉKÉT, sőt ellenkezőleg. A HÁBORÚ ELŐIDÉZŐJE LESZ. Nem a javát, hanem Amerika kárát szolgálja. A fegyverkezés óriási kiadásai emelni fogják az életszükségleti cikkek árait, meg fogja semmisíteni a lakásínség megoldását célzó programot, valamint lehetetlenné teszi a társadalmi biztosítás további kiszélesbitését és végeredményben emelni fogja a munkanélküliséget is. GYERMEKEINKÉRT Tőlem telhető hévvel kérlek, vedd figyelembe az alábbi józan adatokat és cselekedj aszerint. Nekem három gyermekem és négy unokám van. Legfőbb vágyam az, hogy békében, emberi méltóságban és bizonyos mérvű biztonságban éljék le életüket. Ezért szólok hozzátok ily hévvel, mint egyszerű polgár és kérlek benneteket, tanulmányozzátok gondosan a Paktum azon pontjait, amelyek végromlást hoznak rájuk, — meg rátok is. A külügyi hivatal mézes-má- zos szavai nem tudják eltakarni azt a tényt, hogy ha Európában háború tör ki, akkor a Paktum automatikusan bevonja abba Amerikát is. Nekünk, Amerika népének semmi beleszólásunk sem lesz ebbe a végzetes dologba. De még a kongresszusnak sem. Ne feledd, amit Washington mondott: “Nem kell olyan szövetség, amely belekever más országok ügyeibe“. Másfélszáz éven át ragaszkodtunk ehez az elvhez, amit a Paktum most félrelök. A Paktum értelmében fel kell fegyvereznünk Nyugat Európát, ami legalább 20 billió dollárba fog kerülni. Már eddig is költöttünk 21 billiót, — állami kiadásunknak több mint a felét költjük a háború céljaira. A fegyverkezésre költött billiók azt jelentik, hogy nem marad pénz lakások, iskolák és kórháarról, hogy kiépítik a tiszalök, duzzasztó és csatornázó üzemet, amely a Tisza vizét előbb felduz- zasztja, majd csatornán át Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Haj- duszovát közések irányában a Kékkalló főcsatornán keresztül a Berettyó és a Kőrös érintésével a viz újból visszakerül a Tiszába. A csatorna segélyével 200,000 katasztrális hold földet lehet majd az aszály veszélyétől megóvni. Ebbe beleesik a Hortobágy és az egész környéke is. A tisza- löki duzzasztómű 100 millió köbméter vizet fog tárolni, ami elég két heti öntözésre még akkor is, ha addig egyetlen csepp viz sem folyna a Tiszába. Ez a csatornázási terv azonban nem olyan egyszerű, mint távolról látszik, mert a vizet zsilipek segélyével több helyen is emelni kell. Az előzetes terveket a műegyetemen végzett tudományos kísérletekkel őrzik ellen. A kísérleti teremben a Tiszának egy szakaszát építették meg, — persze kicsinyitve, — rajta a duzzasztó és erőmű. Itt őrzik ellen és vizsgálják a folyó vizének a mozgását. Konfettit szórnak a vízre, ami mutatja a viz felső áramlatát, amig a viz alatti áramlatokat hypermangán festékkel őrzik ellen. A kis csatornákon miniatűr hajók úsznak, amelyeket “felfelé” irányuló útjukban zsilipek segélyével emelnek fel. így kerülnek a hajók majd a Hortobágyra is. A 12 millió forintba kerülő előzetes tervek és előmunkálatok már a befejezés felé közelednek s 1950-ben már megkezdik a duzzasztó erőmű építését. Ez a csatorna rendszer az ötéves terv egyik legnagyobb alkotása lesz. zak építésére. Nem segít a farmerokon sem, hiszen a farmter- melvények árai máris estek egy- harmaddal. És nem fog segíteni azon az öt millió emberen sem, akik máris munkaután szaladgálnak. Ellenben ez a legbiztosabb és a legrövidebb ut a depresszióhoz. A kongresszus már is levágta a* lakásokra előirányzott összeget, lehiggitotta a társadalombiztosítás törvényeit. Ez a Paktum nem tartalmaz semmi oly intézkedést, amely a munkanélküliek hosszú sorait megrövidítené. És amig kirívóan hirdeti, hogy a demokrácia védelmében költsünk el billiókat Európában, sutbadobta azt a törvényjavaslatot, amely teljes polgárjogot adna 13 millió amerikai néger polgárnak és a végletekig szabotálja a Taft-Hartley munkásellenes törvény visz- szavonását. JOGGAL FÉLHETNEK A Paktum amerikai csapatokat helyez el a Szovjet Union határain. Oroszország az utolsó 35 évben már öt inváziótól szenvedett. Gondolod, hogy az amerikai katonai bázisok felállításában a béke jelét látják? Mit csinálnánk mi, ha az oroszok építenének katonai bázisokai Cu- baban vagy Mexicoban? Az oroszok is valami ellen intézkedéshez folyamodnak. És ha ez igy megy tovább, akkor . . . ? Azt mondják, bele kell mennünk ebbe a rettenetes kockázatba, mert az oroszok támadásra készülnek. De készülnek-e? Hiszen újból meg újból ajánlatot tettek már a lefegyverezésre. Még John Foster Dulles, a kül- ügyek republikánus párti szószólója is igy nyilatkozott: “Nem ismerek egyetlen felelőséget ismerő magasállásu kormányhivatalnokot sem, aki hiszi, hogy a Szovjet Union hóditó háborút tervez és kész a támadásra”. Egyetlen katonai szakértő sem mondja, hogy Orosz- szág háborút akar, avagy hogy tudna háborút viselni. Húsz millió embert veszített az utolsó háborúban. Nem-e több joggal mondhatják ők, hogy mi akarunk háborút, láván, hogy katonai bázisokkal vesszük körül országukat? Az Észak Atlanti Szövetség az Egyesült Nemzetek (United Nations) helyébe a “Megosztott” (Divided) Nemzeteket helyezi. Még a Wall Street Journal is elismeri: “A Paktum a dzsungel törvényeinek győzelme a nemzetközi kooperáció felett . . megsemmisíti a United Nations elveit”. A világot egymással szembenálló két harci táborra bontja. Nevezhetjük-e ezt a béke megerősítésének? Ne ámítsuk magunkat. Ez a Paktum nem hozhat bék'ét! Már hat billió dollárt pocsékoltunk eddig Chiang Kai Shek támogatására. Ma az amerikai fegyverekkel a kommunisták harcolnak Kínában s ráadásul még a kínaiak nagy többsége gyűlöl bennünket. De még igy is szerencséseknek mondhatjuk magunkat, mert ha Kínával lett volna olyan szövetségünk, mint amilyent az Észak Atlantic Pact ir elő, akkor a gyermekeink már harcolnának Ázsia vérásztatta harcmezőin. A TETTEK SZÁMÍTANAK Röviden: az Észak Atlanti Szövetség növeli a háborús kockázatot, veszélyezteti biztonságunkat, sülyeszti életszínvonalunkat. Ezek után van-e értelme, hogy elfogadjuk? Nem mentesítem én Oroszországot minden vád alól, amint nem mentesítem az Egyesült Államokat sem. De a jövő történetírója, — ha ugyan lesz még olyan, aki átéli a nagy katasztrófát, — bűnösnek fogja találni azon országot, amely nem ült le a tanácskozó asztalhoz akkor, amidőn még volt rá idő. Ma még mindig nem késő. A mi adminisztrációnk azt hirdeti, hogy békét akar. Akkor tegye közzé annak feltételeit is. Fogadja el Stalinnak az egyezkedésre vonatkozó ajánlatát. A béke kompromisszumokat kíván mindkét oldalról. Az a kormány, amely valóban békét akar, nem utasíthatja vissza az üyen tanácskozásra vonatkozó ajánlatot ugyanakkor, midőn háborús szövetséget hoz össze. Néhai Franklin D. Roosevelt nem igy gondolta. És a United Nations sem igy akarja. Félelemtől eltelve látom, hogy az általam oly hőn szeretett országunk olyan hibás lépést csinál, amit talán gyermekeink életével kell majd megfizetnünk. Ezért kérlek benneteket, polgártársaim, hogy emeljétek fel szavatokat a Paktum jóváhagyása ellen. Henry A. Wallace AZ ISTEN “VENDÉGE” INDIANAPOLIS — A 12 éves David Walker, “felszentelt evangélista pap” ügye újból a bíróság elé került. A kis Dávid pár évvel ezelőtt azzal a mesével állt elő, (jobban mondva inkább csak a szülei állították), hogy az Isten magához hívta a mennyországba, ahol öt óra hosszán át megvendégelte és elbeszélgetett vele. Ennek a mesének a környék népe hitelt adott, mire Raymond Hoekstra evangélista pap szerződést kötött Dávidka szüleivel, hogy az “Isten barátját” prédikációs körútra viszi. Ez a prédikációs körút anyagilag igen jól bevált, mire Dávidka szülei nagyobb részesedést követeltek a szerződésben kialkudott résznél. Hoekstra azonban ragaszkodott a szerződőshöz, mire bíróság elé került a dolog, ami még most sem nyert elintézést. A legutóbbi tárgyalást megelőzőleg az “Isten barátja“ jövedelmén annyira összekaptak az érdekelt felek, hogy a folyosón egymásnak rohantak, püfölték egymást, sőt az egyik ügyvéd még kést is rántott, — jelenti a United Press irodája. A fiú szüleit képviselő ügyvéd dühösen mondotta: “Ez a Rév. Hoekstra annyira kapzsi hogy noha évi százezer dollárnál többet keres Dávidkán, a fiúnak nem ad többet egy százaléknál!” Ami vüágosan bizonyítja, hogy az Isten nem Dávidkának, hanem Reverend Hoekstrának a barátja.
