Bérmunkás, 1949. január-június (36. évfolyam, 1560-1585. szám)

1949-01-15 / 1562. szám

1949. január 15. BÉRMUNKÁS 3 oldal Munka Közben _____________________(gb) ROVATA ________________ VALLÁSOS GONDOLATOK A rádió készülékek nagymér­vű elterjedtsége folytán a kará­csonyi ünnepek idején legjobb akarattal sem térhetünk ki a vallásos jellegű énekek, beszé­dek és hirdetések elől, mert ha az újságokban figyelmen kívül is hagyjuk, a rádióból állandó­an ordítják felénk és végre is csak nem tömhetjük tele vattá­val füleinket. Ezért akarva vagy nem akarva, de bizonyos mér­tékig a befolyásuk alá kerülünk. Valószínűleg üyen befolyás hatása alatt egyik jó munkás­társunk nagyon de nagyon hosz- szu levélben panaszolja el, hogy a vallások nevében tulajdonkép­pen gyűlöletet hirdetnek. Mint a legtöbb munkás, úgy ez a mun­kástársunk is nem eléggé jártas az irás művészetében s igy a leg­jobb akarata mellett is csak ho­mályosan fejezi ki, amit valószí­nűleg nagyon tisztán érez és lát. Nagyon gondosan áttanulmá­nyozva a hosszú írást, valami ilyesmit vélek kiolvasni belőle: A legtöbb mai vallásnak alap­ja a mózesi tízparancsolat ötö­dik pontja: Ne ölj! És ime ép­pen ezt a pontot hágták át az emberek még eddig mindig, még­hozzá a vallások segélyével. Mi­ért? Azért, mert a vallások a gyűlölet hirdetői. Milyen nagy­mérvű gyűlöletet fejez ki példá­ul Herodes azon rendelete, hogy le kell gyilkolni a kisdedeket? És milyen gyűlöletet éleszthe­tett ez a rendelet azon anyák ke­belében, akiknek gyermekeit le­gyilkolták ? Ugyanezt láttuk már előzőleg Egyiptomban Mó­zes születésének idején. Majd megint később a spanyol inkvi­zícióban, le egészen napjainkig, amikor most már szemtanúi va­gyunk annak a határtalan nagy gyülölethirdetésnek, amit a ka­tolikus egyház folytat a vallás nevében. A TEREMTŐ ERŐ Ez a munkástárs úgy magya­rázza meg ezt a dolgot, hogy akik ellen a nagy gyűlöletet hir­dették, azok valamilyen forra­dalmárok voltak. Mózes és Krisztus éppen úgy mint Marx és Engels az elnyomottakért harcoltak és a kizsákmányolok azért akarták elpusztítani őket. Ezen magyarázat alapján úgy véli, hogy a jelenlegi vallások alapjául a képzeletbeli isten he­lyett, a termelő munkát kellene tenni. Mert a munka teremti az összes javakat. Tekintettel arra, hogy még mindig tart ez az ünnepi hangu­lat, szenteljük ezt a rovatot en­nek a kérdésnek. Helyes az a megállapítás, hogy a vallások lényegében a gyűlölet hirdetői, mert az igazán vallásos ember őszintén hiszi, hogy a másvallásu ember vétke­zik, tehát gyűlölettel gondol rá. De az is tény, hogy felvilágosí­tásukat egyáltalán nem szolgál­ja az a vita, hogy két vallás kö­zül melyik az IGAZI, avagy a vallási babonák bármelyikének is az igazolása. Midőn valaki azt mondja, hogy Mózes és Jézus forradal­márok voltak, éppen úgy tesz, mint aki azt akarja megmagya­rázni, hogy Mózes csak ügyes büvész> volt, aki egyszerű trük­kökkel ijesztette meg az egyip­tomiakat, mert akkor már elis­meri, hogy Mózes és Jézus való­ban történelmi személyek és nem csupán csak hosszú időn át felépített legendahősök, holott semmiféle aktuális adataink nin­csenek történelmi létük bizonyí­tására. ISTEN ANYJA Eszembejuttatja ez a francia forradalmi korszak egyik igen nagy vallási vitáját. Mint tud­juk, a francia forradalom is le­akart számolni a vallással és megalkották az “Ész vallását”, ahol a képzeletbeli isten helyébe az “észt” helyezték. Természe­tesen a vallásos emberek képte­lenek voltak ily szellemi torná­ra, noha azt megértették, hogy a katolikus vallással valami baj van. Elkedzték tehát hirdetni, hogy az isten megint elküldi prófétáját, mint tette hajdaná­ban. Erre egyszer csak előállt egy idős asszony és hirdetni kezdte, hogy másállapotba ke­rült, de nem embertől, hanem az istentől és most már isten má­sodik magzatját hordja a méhé- ben. (Az első Jézus volt.) Jellemző arra a korra, hogy ezt az állítást nagyon sokan el­hitték és az “Isten Anyja” körül a hívők nagy serege csoporto­sult. A hívők és az ellenzők kö­zött nem azon folyt a vita, hogy megtörténhetik-e az ilyesmi, mert ha már egyszer megtör­tént, miért ne ismétlődhetne meg? De megakadtak ezen: Hogyan van az, — mondották az ellenzők, — hogy az isten ép­pen ezt a csúnya, fogatlan öreg­asszonyt választotta ki? Hát ha már nőre van szüksége, miért nem választott most is egy oly gyönyörű asszonyt, mint Mária volt? Láthatjátok a Mária ké­peken, hogy az istennek jó Ízlé­se van és igy istenkáromlás fel­tételezni, hogy egy ilyen öreg anyókával adta össze magát. Erre a hívők igy feleltek: Ti marhák, hát nem tudjátok, hogy az isten nem/él az időben úgy, mint mi, gyarló emberek. És lát­tátok volna csak ezt az anyó­kát, mikor 18-19 éves volt? Hej, milyen gyönyörű teremtés is volt akkor! Nos, azt isten, aki­nek az idő nem számit, még most is úgy látja, azért választotta ki. — Ez a vita még sokáig folyt volna, ha történetesen a jakobi­nusokat ellenzők fel nem hasz­nálják politikai buvhelynek az ilyen gyülekezeteket, mire Ro­bespierre elfogatta az “Isten Anyját” és csoportjának veze­tőivel együtt lefejeztette őket. VALLÁSTÖRTÉNELEM Szerintem a vallások elleni küzdelem egyetlen helyes módja a vallások történetének a tanítá­sa. A külömböző egyházaknak még mindig van annyi hatal­muk, hogy a vallások történetét egyetlen iskolában sem tanítják. Az a vallástörténet, amit a teo­lógiai iskolákban tanítanak, nem történet, hanem csak a babonát igazoló propaganda. Nem hiszem, hogy akadna olyan ember, aki még azután is hinne mondjuk a Jézus istensé­gében, aki megismerné, hogy a vallások miként kezdődtek és a primitiv vallásokban miként sze­repelnek him és nőnemű istenek, akik törvényes és törvénytelen házaséletet élnek. A nagyon sok isten közül sok-sok évezreden át tartó fejlődés után végre egy főisten lesz. A zsidók már csak ezt az egy, főistent imádják, de a környező népek a saját vallá­sukkal egyeztetni próbálják. Nem tudják elképzelni, miként lehet egy egészséges férfi isten (mert a zsidók határozottan himnemü istent imádtak) sokáig nő nélkül s miután a nő­Tisztelt Munkástestvéreim: Tudomásukra adom, hogy a Bérmunkás Naptárát megkap­tam, amelynek igen megörültem, mert munkástudomány szem­pontjából aranyat ér. Itt küldök érte egy dollárt. Azért késtem a küldéssel, mert egy óhazai ba­rátomnak írtam, ha egy tudo­mányos naptárt akar, elküldöm neki, de még nem kaptam vá­laszt, hát nem várok tovább a pénz beküldésével. A. Remenar Bethlehem Tisztelt Szerkesztőség: Itt küldök egy dollárt a nap­tárért. Nagyon jó. Lehet belőle tanulni. Már másodszor olva­som, bár nem szabad sokat használnom a szemem, mert na­gyon gyenge. L. Horváth, Phila. Tisztelt Szerkesztőség: Itt mellékelek egy dollárt a naptárért. Szeretnék többet is küldeni, de nem telik, mert Sa­mu bácsi nagyon a fogához veri az ő adományát, amit ugyan a dolgozók izzadtak ki. De azért potya olvasó nem akarok lenni, mert a mi kis Bérmunkásunk minden centre rá van szorulva, ezt én tudom. A Bérmunkás Naptárából különösen kiemelen­dő az a rész, hogy hogyan avat­kozik bele a katolikus papság az ő hívei nemi életébe. Ez sok ka­tolikus vallásu népnek szemét felnyithatná. Huszka Mihály Detroit Tisztelt Munkástársak: Bocsánatot kérek, hogy az előfizetésem megújításával el­maradtam, de nem az én hibám egészen, mert az uraink nem en­gedik megkeresni a legszüksége­sebbet sem. 1948-ban, az urnák a legjobb esztendejében nem en­gedtek dolgozni egészen 5 hóna­pot. A fő, hogy most beküldőm a istenek már régen elhaltak, ki­választottak neki egy szép le­ányt az emberek közül. AJtkor ez mindenki előtt egészen termé­szetes volt, ma sokan nevetünk rajta, de akadnak olyanok is elegen, akik meggyilkolnának bennünket azért, mert ilyesmit le mertünk írni. Seattle, Wash, városban egy ügyes feltaláló végre megcsinál­ta a leghatásosabb egérfogót, amelynek alapja a papírkosár. Az egér bemegy a papírkosárba, rágni kezdi a csalétket, amitől meggyulad a papírhulladék és mindjárt elégeti az egeret. A ta­lálmány olyan kitünően műkö­dött, hogy mindjárt a ház is le­égett. A feltaláló a patentot még nem vette ki. Az Ausztriában rekedt ma­gyar lovakat végre hazaszállít­ják. A magyaroknak valamikor erővel kellett kiverni Magyaror­szágból az ottrekedt osztrák szamarakat. • hátralékomat és egy dollárt a naptárért. Fehér József Bridgeport Levelem kíséretében küldött pénzes utalvánnyal fedezem a nekem, valamint az óhazába kül­dött naptárak árát. A Bérmun­kás írógárdája minden dicsére­tet megérdemelnek. Igen megva­gyok elégedve lapunk tartalmá­val. Ugyvagyok értesülve Buda­pestről, szintén igen szívesen ol­vassák a Bérmunkást. Tisztelettel, . . .ó .. .i, Elmhurst Tisztelt Munkástársak: Az ünnepeken ráérő időmet arra használtam fel, hogy az it­teni előfizetőket meglátogattam és igy küldhetem a $25.50-et. E. J. Havel Garfield Tisztelt Munkástársak: Köszönöm a Naptárt, mert nagyon jó és köszönet a mun­kástársaknak, akik fáradtságot nem kiméivé ilyen szép dolgokat írtak bele. A. Gross Trenton Tisztelt Kiadóhivatal: Itt küldök négy dollárt a Bér­munkás lapunk előfizetésére, mely lejár ez év júliusában. A felmaradott összeget a Naptár­ért. melyet megkaptam és na­gyon szeretem. Helen Horváth Trenton Tisztelt Szerkesztőség! A Bérmunkás naptárát meg­kaptam, itt küldök érte egy dol­lárt. Csak annyit irok, hogy minden magyarnak ezt kéne ol­vasni és hamarább célt érne a nép boldogulása. Tisztelettel, Elizabeth Pater Allentown MUNKÁS LEVELEK MIRŐL ÉS HOGYAN ÍRNAK A BÉRMUNKÁS OLVASÓI

Next

/
Oldalképek
Tartalom