Bérmunkás, 1949. január-június (36. évfolyam, 1560-1585. szám)

1949-05-21 / 1580. szám

1949. május 21. BÉRMUNKÁS 5 oldal TOLLHEGYRŐL mondja: F. MEZÖSÉGI MIÉRT NE? Azt is lehetne címként Írni, hogy a “Gyapot és a fasizmus”. Ugyanis arról van szó, hogy egy hatalmas akció indult meg, a szokásos propaganda gépezet utján, hogy a U.S.A. ismerje el Francot, a hírhedt mészárost és küldjünk követet Madridba és a Marshall terv alapján juttas­sunk a milliókból a spanyolok véreskezü diktátorának is. Nagyon jellemző, hogy az ak­ciót a gyapotvidék törvényhozói kezdték el, nem is titkolva, hogy a nagy gyapot termelők nyakán levő nagymennyiségű gyapotból Franco hajlandó volna 20 millió bál gyapotot átvenni, csak mi­vel nincs pénze, hát nem annyi­ra Franco, mint a nagy gyapot­föld tulajdonosokon óhajtanak egy kicsit segiteni azzal, hogy ehhez az üzlethez a Marshall terv alapján adják a pénzt. De hangsúlyozzák a reakciós berkekben, hogy Spanyolorszá­got be kell venni az Atlantic Pact nevű “béke” szövetségbe, mert hisz Franconál és a bandá­jánál senki sem gyűlöli jobban a vörösöket és ha a “béke szö­vetség” megindítja a háborút á vörösök ellen, nem nélkülözhe­tik Franco nagy szakértelmét a vörös irtás terén. Szinte érthetetlen, hogy a kor­mányunk úgy húzódozik attól, hogy felvegye a nyílt barátságot Francoval, nem csak azért, mert a legmelegebb barátágot tart­sák fen a monarchista-fasiszta Görögországgal és nem kevés­bé a fasiszta török kormány­nyal és a dél-amerikai Hitler utánzatokkal, de mi jogon ké- nyeskedünk Francot illetőleg, hiszen rohamléptekkel igyek­szünk mi is eljutni a Franco-fé- le “alkotmányos” vonalhoz. Hogy nálunk még nem sortü­zelik le az elégedetlenkedőket, csak idő kérdése. Nyílegyenesen haladunk azon az utón, hogy az alkotmány teljes felrúgásával sortüzelik le a szabadság jogo­kat. A régi idők boszorkány ül­dözéséhez hasonlóan, üldöznek mindenkit, akinek más vélemé­nye van, mint a hivatalos körök­nek. Tanárokat, tudósokat, hi­vatalnokokat dobnak ki az állá­sukból, mert “vörösek”, holott ezek túlnyomó többsége csak enyhe liberális. Kormányunk kiépített egy olyan nagyszabású politikai tit­kosrendőrséget, amelyhez a volt cári Ochrana csak amatőrködés volt. Az FBI a legnagyobb hata­lom ma itt, valósággal állam az államban. Az FBI mindenkit számontart, mindenkit ellenőriz, mindenkit osztályoz. Megfizetett embereit helyezi el a munkás­pártokban és a szakszervezetek­ben, akik ott vezető szerepre tö­rekszenek és nem ritkán* agent- prcrvokatőr szerepet játszanak. Á new yorki kommunista pör- ben tanúként felvonultatott pro­vokátorok szereplése mutassa, hogy hová -vezet az, ha egy ilyen senkinek sem felelős szerv kor­látlan hatalomhoz jut. Ebben nem annyira az a felháborító, hogy embereket ilyen szerepre használnak fel, még az sem, hogy egy kormányszerv ilyen eszközökhöz nyúl, hanem az, hogy a közvélemény, értve alat­ta a lapokat, nem hogy nem há­borodik fel ezeken a tényeken, hanem az igy lelepleződött ké­meket megszólaltatja a hasáb­jain és hosszú cikkekben színe­zi ki a szerepüket. Ez a tény a legjobb fokmérője a fasizmus felé való haladásnak. Még ha ez amerikai formájú lesz is. A szervezkedési szabadságot mindjobban megnyirbálják, a szakszervezeteket gúzsba kötöt­ték, a szinesbőrü polgártársaink egyenjogúsága még mindig a jö­vő zenéje. Kül- és belpolitikánkat teljes egészében a nagy üzlet uralja és irányítja, már nem is közvetve, hanem közvetlenül, a legfonto­sabb hivatalok élén, egy-egy nagytőkés áll és az üzleti érde­keltségek kívánsága szerint irá­nyítják a taktikánkat úgy bei­de főleg a külpolitikában. A Truman elv, a Marshall terv, az Atlantic Pactum, mind a nagytőke érdekeit, az imperi­alista terjeszkedési vágyat elé­gítik ki. Csak árnyalati külömbségek vannak ma már a mi kormány politikánk és Franco politikája között. A lényeg ugyan az, a nagytőke uralmának a biztosítá­sa, amit úgy lehet röviden kife­jezni “A kutya ugyanaz, csak a nyakravaló más”. Ne kényeskedjünk urak, ha a kormányunk igyekszik újjáépí­teni a német nácizmust, az olasz fasizmust, a kínai, görög, török diktatúrákat, miért tesznek ki­vételt Francoval? Miért mosto­ha gyerek a spanyol nép véres­kezü hóhéra? Jól tudják azok is, akik ma még enyhén ellen­zik, hogy Franco rothadt rend­szerét csak az mentheti meg a közeli összeomlástól, ha külön­böző címeken megkezdjük öm- leszteni a milliókat, a nagytőke felesleges áruit, a gyapotot, D. D.T.-t, Coca Colát, de főleg mu­níciót és fegyvereket. Tudom, hogy felesleges a biz­tatás, de mégis ne késlekedje­nek, ne szemérmeteskedjenek, hanem öleljék keblükre Francot. Igaz, hogy nem ő emelkedett mihozzánk, hanem mi sülyed- tünk le Franco színvonalára, de ez nem változtat semmit azon a tényen, hogy méltó ő arra, hogy bekerüljön a Marshallizált, At­lanti zált kormányok társaságá­ba és ami a fő, oda lehet szállí­tani a gyapotot, szenet stb. és igy a nagytőke is megtalálja a maga számításait, mert a lényeg nem a kormányforma, hanem az üzlet, a profit. EGY SZOC. DEM., EGY PAP Csodálatos egy olvasztó ke­mence ez az emigráció, oly szé­pen olvassza egybe a balolda­li szoc. demeket a még balolda- libb náci, vagy nyilas bitangok­kal, hogy csak nagyitóüveggel lehet köztük külömbséget talál­ni. A lényegben teljesen egyet­értenek és az a Népi Demokrá­ciák gyűlölete. Itt olyan egy­ségfront áll fen, hogy ember le­gyen a talpán, aki külömbséget tud tenni a szoc. dem, a liberális, vagy a nyilas-keresztes között. Soha gyökértelenebb emigrá­ció nem volt még, mint amilyen ma Európa és Amerika nagy városaiban lebzsel. Jól tudják, hogy odahaza a nép túlnyomó többsége csak utálattal, megve­téssel gondol rájuk, hogy a nép akaratából soha vissza nem ke­rülhetnek a hatalomra. Csak egyetlen reményük van, egy mindent elsöprő uj világháború, amely visszajuttatná őket a só­várgott hatalomba. Csak az atombomba az, amely kielégíte­né reménytelen reménységeiket. Mit bánják ők akt, hogy egy ilyen óhajtott háború elpusztí­taná á hazájukat, kiölné a né­pesség nagyrészét. A lényeg az, hogy az életben maradbttakon, a romokon ők uralkodjanak. Ezt az aljas célt szolgálják minden eszközzel. Nincs olyan hazugság, rágalom, amelyet ők ki nem találnának, csak hogy siettessék a vágyálmaik betelje­sülését. Payer Károlyt soha sem tar­totta senki valami nagy forra­dalmárnak, még kevésbé eszes, okos embernek, de mégis megle­pő, hogy az emigrációba meny­nyire el^iljasult, mennyire meg­hülyült. Payer Károly vezet a hazugságok, rágalmak kitalálá­sában, de ezek a hazugságok oly buták, hogy lámpással kell ke­resni olyan butákat, akik Payer vérszegény kitalálásait elhiszik. A legutolsó hazugságait mint “forradalmi szociáldemokrata ide küldte a vezéréhez, Varga prelátushoz, aki egy másik pap­nak, Rév. Baloghnak adta át terjesztésre, aki mint a Magyar Szövetség titkára, eljuttatta az amerikai magyar lapokhoz és jellemző a szerkesztő urak in­telligenciájára, hogy ezt az os­toba hazugságot készséggel le­közölték. Az ilyen együttműkö­dés nagyon helyes és okos do­log, mert ennek a fényében, min­den gondolkodó ember meglátja azt, hogy nincs semmi külömb- .ség a szoc. dem., a Rómából irá­nyított pap és a nagytőke által pénzelt fasiszta között. Mind­egyik az imperializmus fizetett cselédje és a munkásosztály ha­lálos ellensége. Ide tartozik az a tajtékozó düh, amellyel az itteni magyar lapok többsége a Magyar Nép- köztársaság három éves tervé­nek a sikerét, az ötéves terv nagyvonalúságát fogadják. Azt nem tudják letagadni, hogy a hároméves terv, hatal­mas sikerrel valósult meg félév­vel a kitűzött idő előtt. Látják azt is, hogy az ötéves terv is olyan, aminek a megvalósulását és ezzel a Köztársaság megerő­sítését megakadályozni nem ké­pesek, hát gyerekes ostobaság­gal igyekeznek úgy beállítani, hogy a nagy iparosítási és me­zőgazdaság gépesitési program azért van, mert Magyarország háborúra készül, azért épülnek az uj gyárak, a vasutak, de mi­után azt nem állíthassák, hogy a csirketenyésztés is ezt a hábo­rús felkészülést szolgálja, hát egyszerűen megállapítják, hogy az orosz katonák igen megsze­rették a csirkepaprikást és ezért Stalin megparancsolta, hogy több csirkét kell nevelni, hogy minden vörös katonának jusson paprikás csirke. Amig a magyar nép lelkese- * déssel, hihetetlen erőfeszítéssel igyekszik újjáépíteni és gaz­daggá tenni az országot, addig a kirúgott parazitái ilyen ostoba “közgazdasági” tanulmányokat írnak és igyekeznek azt gátolni. Erre igazán ráillik, hogy a ku­tya ugat, a karaván halad. Kínaiak között (Folytatás a 3-ik oldlaról) Eközben egy másik pohár rizsbort hoztak és megint egy kicsit szótagolva mondtam: Ko- cin-csunk-csak. Erre a kínai ba­rátunk szintén felemelte a po­harát és lelkesedve mondta: — Szép Ko Ma, Szép Ko Ma. Lesz-e szocializmus Kínában, kérdeztük a kedves kománkat. — Nincs Más Ut — mondta megfontoltan. Nem-e lesz sok bajuk a nagy városokban a söpredék néppel, tettük fel ezt a kényes kérdést? Amire egy kicsit gondolkozva felelt. — Szecs Ka Ki — Ma Reng, Kong, Ho Nap Csend Ül. Már igazán idejét láttuk az el- bucsuzásnak, igy megmondtuk a neveinket, egy kicsit szagga­tottan, amint a Szép komától elsajátítottuk. Én Pish-ta va­gyok, ő Mish-ka, amire a Szép kománk azt mondta — Wan Kan Csár. Én önnkéntelenül is mondtam, persze, hogy van, hi­szen mi is ismerünk olyan nevü- eket. Mi barátságosan a kezeinket nyújtottuk és azzal bucsuztung, hogy Szép-hó-nap lesz, vagy. is szép jövő. Nagyon boldogan és megelégedetten mosolygott a mi uj ko-mánk. ÉPITŐGÁRDA 1948-49-ik évre: L. Birtalan, Cleveland....... 5.00 J. Buzay, Cleveland........... 7.00 L. Decsi, Akron............... 6.00 I.. Gáncs, Carolina............. 3.00 Mrs. L. Gáncs, Carolina .... 3.00 I. Farkas, Akron __ 8.00 J; Feczkó, New York ....... 6.00 L. Fishbein, New York......12.00 J. Fodor, Cuy. Falls .......... 7.50 P. Hering, Buffalo............. 5.00 J. Kollár, Cleveland........... 6.00 A. Köhler, Chicago ........... 5.00 M. Krieger, New York ...... 3.00 A. Kucher, Pittsburgh __ 7.00 A. Lelkó, Pittsburgh........ 7.00 L. Lefkovits, Cleveland .... '6.00 J. Mogor, Cleveland........... 2.00 A. Molnár, Cleveland ___ 9.00 J. Munczi, Cleveland ......... 4.00 L. Páll, Ambridge ............. 9.00 P. Pika, Chicago .......... 5.00 J. Reppman, Detroit........ 8.00 G. Scherhaufer, Cleveland 2.00 A. Severa, Berwyn ........... 1.00 J. Szilágyi, Cleveland ___ 9.50 S. Székely, Cleveland ....... 9.50 J. Vizi, Akron ........ -12.00 IJ. Zára, Chicago ............... 6.00

Next

/
Oldalképek
Tartalom