Bérmunkás, 1949. január-június (36. évfolyam, 1560-1585. szám)
1949-04-30 / 1577. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1949. április 30. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL UJ VÁLASZTÁS ELŐTT A Népfront elnöksége egyhangú határozattal arra kérte a kormányt, hogy javasolja az elnöknek az országgyűlés feloszlatását és az uj választások kiírását. Ezen határozatnak meg- felelőleg a minisztertanács foglalkozott ezzel a kérdéssel és megegyeztek egy oly javaslatban, amely szerint az uj országgyűlés a feloszlatástól számított 60 napon belül újra összehívandó és hogy a választásokat meg kell hirdetni legalább 30 nappal a választások előtt. A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS A márciusi beruházások elérték a 278 millió forintot. A tervhivatal a harmadik tanévre újabb nyolcvan millió forintot irányzott elő a tanüggyel kapcsolatos lakások építésére. A parlament megszavazta azt a törvényt, amely elrendeli, hogy a Nemzeti Vállalatok mintájára Községi Vállalatokat alakítsanak szerte az országban. A “Csepel” motorkerékpár árát 3800 forintról 3200 forintra csökkentették. Egy uj magyar találmány negyedére fogja csökkenteni a parketta árát. Rövidesen uj tipusu olcsó fényképezőgép gyártását kezdik meg. A terv szerint ezen fényképező gépek fogyasztói ára 80 forint lesz. A Magyar Állami Vagongyár (MAVÁG) és a Ganz gyár uj tipusu villanymozdony, illetőleg uj tipusu óriási méretű Diesel motorvonat gyártását kezdik meg. A Hoffher gyárban a felszabadulás óta 2000 traktort készítettek. A napokban megtartott mezőgazdasági kiállításon bemutatták az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek, a gépállomások és az erdősítés eddig elért sikereit. A szaktanács 3339 élmunkást tüntetett ki. KŐKORSZAKBELI VÁROS BARANYÁBAN A Baranya megyei Zengővár- kony község határában kőkor- szakbeli település nyomaira találtak. Szakértők véleménye szerint a zengővárkonyi ásatások alkalmával ötezer éves települési helyre bukkantak. Az elsülyedt, betemetett város nyomaira úgy 15 esztendővel ezelőtt akadt egy szántóvető parasztember, akinek ekéje kifordította a maradványok első darabját. A régészek azonban csak mostanában fogtak hozzá a további kutatásokhoz, amelynek eredménye az lett, hogy feltártak egy nagy “kultur-terem” maradványait. A 23 és fél méter hosszú, 10 méter széles, oszlopokon nyugvó terem nem lakás, hanem valamilyen közcélokat szolgáló épület volt. Dombai János, aki pénzügyi tisztviselőből lett régésszé, azt állítja, hogy ezen a területen valaha, talán 500 évvel Krisztus előtt, negroid elemekkel kevert pro- tomediteranán nép élt. KIBŐVÍTIK A NÉPBIRÓSÁ- GOK HATÁSKÖRÉT Az igazságügyminiszter megállapítása szerint a népből választott bírák, a népbiróságok és munkásbiróságok kitünően megállják helyüket s működésűk a dolgozók osztatlan megelégedésével találkozik. Ezért törvényjavaslatot terjesztettek be az ily bíróságok működési terének kibővítésére. A törvényjavaslat cime: “Törvényjavaslat a népnek a büntető igazságszolgáltatásban való részvételéről és a fellebvitel egyszerűsítéséről”. A törvényjavaslat bevezető szakasza igy határozza meg a javaslat célját: “Annak biztosítása végett, hogy a büntető igazságszolgáltatásban a jogi szakképzettség mellett a dolgozó nép meggyőződése és felfogása teljes erővel érvényesülhessen, annak gyakorlásában mind elsőfokú, nünd a fellebvitel során, a hivatásos bíróval együtt működve a nép közvetlenül résztvesz”. Nagyfontosságu ez a törv ény- javaslat azért, mert első sorban is megszünteti az egyes bírói rendszert s a nép egyszerű tagjait bevonja az igazságszolgáltatásba. Kisebb jelentőségű ügyeket a három tagú biró tanács fogja tárgyalni. Ilyen bírósági tanácsot, amelyben egy szakbíró és két népbiró vesz részt, minden járásbíróságban létesítenek. Nagyobb ügyeknél a két szakbíró és három népbiró- ból álló bírósági tanács mond ítéletet. Ilyen tanácsot minden törvényszéki székhelyen szerveznek. A másik döntő fontosságú intézkedés, hogy az Uy bírósági ítéletek után csak egy fokú fellebbezésnek adnak helyet; a hármas tanács Ítélkezésénél a Táblához, az ötös tanács ítéleti ellen pedig a Táblához, vagy a Kúriához az ügy minősége szerint. Az uj törvényjavaslat a per- orvoslati rendszert leegyszerűsíti, a nép számára érthetőbbé teszi. A javaslat világos stílusa megkönnyíti a törvényparagrafusok közötti eligazodást. Tervbe vették, hogy később a polgári bíráskodásba is bevezetik a nép- birák bevonását. A KÁVÉHÁZAK ALKONYA Budapestet valamikor úgy ismerték, mint a kávéházak városát s joggal, mert a lakosság egy része állandóan kávéházakban tartózkodott. Minden fontosabb utcasarkon volt ilyen nagy tükörablakos kávéház, ahová nem csak szórakozni mentek a “törzsvendégek”, hanem ott kötötték üzleteiket is. A kávéházi romantika szerint a hires költők, irók és újságírók is csak a kávéházakban tudtak “mester- müveket" Írni. A harmincas évek közepe táján Magyarországon körülbelül 900 kávéház és kávémérés volt, amelyeknek felét a fővárosban találtuk. Ebben az időben kezdtek elszaporodni az olasz mintájú “eszpressziók”, amelyek inkább vendéglői jellegűek és nem olyan költségesek, mint a kávéház. Amily mértékben szaporodtak az eszpressziók, úgy fogytak a kávéházak. A kegyelemdöfést azonban mégis a hároméves terv adta meg, mert az újjászületett Magyarországon nincs helye a kávéházi lebzse- lőknek, — a tervgazdaságból kimaradtak. A New York kávéház bezárásának hírére nagyot sóhajtottak a kávéházi romantika hívei: — “így megy itt tönkre minden!” Megnyitották az uj budapesti agrártudományi egyetemet. tud és nem jelenti, hallgatakon részesévé lesz. Én politikai fogoly vagyok; egyéni terror-akciók nem tartoznak a programunkba. Bepiszkítsam a zászlónkat? Az apácák azt mondják rólunk, hogy a gyilkosoknál is rosszabbak vagyunk; ime, lássák, mi a külömbség az osztályharc és a bűntény közt. E szép szavak alatt fedve, mélyén még valami motoszkál, bár ezt érvnek nem akarom elismerni : kissé — irtóztam az orvgyilkosságtól. Humanista hagyományok gyökerének maradványai, akarom vagy nem akarom, de bennem vannak. Hozzák a kenyeret és a kuku- csom deszkájára teszik. Még egy pillanat és dönteni kell, Olivia már tova készül, a Tóth Rózái ajtaja elé. Kezemet a nővér kezére teszem, szememmel a szomszéd zárka felé intve; nem is suttogás, csak lehellet, amit mondok. — Ne menjen oda be . . . kést köszörült és magát átkozta. A kis apáca piros arca elfe- héredik, színét vesztett ajka remeg ; köszönöm mondja és bólint majd odaszól a házimunkásnak, fogja addig a kenyeret, ő mindjárt jön, csak egy kis dolga van. Sarkonfordul és elsiet. Pár perc telik el, aztán Ágota nővér folytatja a kenyérosztást; amidőn az összes zárkákat végigjárta, hallom, amint aprózva siető léptek mennek el az ajtóm előtt, a folyosó sarkában megállva: Tóth Rózái ajtaja fölpattan és egy ércesen hideg, kemény hang parancsolóan szól: — Tóth Rózái, adja ide a kést! A falon át mintha látnám a büszke Ágota alakját, ahogy a meglepett orvgyilkos előtt egyenesen áll. A kezében nincsen korbács, de a hangjában ott suhog; élvezi a hatalmat, mint a ketrecbe lépő állatszeliditő. A másik ,a vicsorgó ragadozó meghunyászkodva mordul: — Tessék, kedves tisztelendő nővér, itt van ni! Pillanatnyi szünet; utána a parancsoló hang élesen, hatalmasan cseng: — Ez nem az ennek nincs éle. A másikat adja ide, azt amelyet az imént köszörült. — Én, kedves tisztelendő nővér? Én nem . . . A hideg hang közbevág: Szépszerivel mondom magának: adja ide a kést! — Nekem nincsen másik, kedves tisztelendő nővér, .csak ez a budlibicska, ni! — Ártatlanul, jámboran mondja, talán még a fejét is csóválja. A parancsoló hang a nyitott ajtón kiszól: — Kérem csak, fegy őr ur! Döngő léptek közelednek, mire a megjuhászkodott rab halkan mondja: — Vagy talán ezt a kést tetszik gondolni, kedves tisztelendő nővér? El is felejtettem, hogy ez is még itt van . . . Rövid szünet. — Ez az Frissen meg van élesítve: Jól van. Honnan szerezte ezt a kést? Most hosszas magyarázkodás következik, a f egy őr is közbe- közbe szól, végre befejezik az “előzetes” vizsgálatot és a rabot ismét becsukják, de most kettős zár alá. Hosszú csönd borul a zárkámra; végre halk, bizonytalan hangon, csak úgy önmagától kérdi valaki: — Honnan tudhatta . . . Megint csönd, majd fortyogó morgás: — Ez . . . odaát ez mondhatta! .. . Átkozott kommunistája! Hangosan, sokáig fenyegetve átkozta az egész “bandát”. Később lehiggadt tónusban ismét monologizálni kezd, de most tudatosan, célzatosan nekem beszél, hadd halljam az ő ártatlan szándékát. — Hiszen csak egy kis szalonnát akartam magamnak levágni, azért élesítettem a kést . . . Nem akartam én semmi rosszat . . . Már meg is bántam, hogy feleseltem Olivia tisztelendő nővérrel és bocsánatot akartam tőle kérni, azért szerettem volna vele beszélni. Két napig szörnyen szigorú őrizet alatt tartják, de meg is van a hatása: Tóth Rózái bün- bánatot tart. Az apácáktól egyre könyörgi a bocsánatot és beszéde istenes jámborságtól csöpög. Most is hallom, amint Ágotával beszélget; nagyon istenfélő lélek, csak — Isten bocsássa meg a gyarlóságát! — a kommunistákhoz nem tud jó szívvel lenni; hiába, azokra nagyon haragszik, minthogy olyan szörnyű gazok. Egy hét múlva Tóth Rózái bünbánata megérett arra, hogy vezeklőjét a gyónás szentségében minden salaktól meg tisztit- I sa; és amikor már hófehérré lön I a jámbor lélek ájtatosan lesütött szemmel, mellén összekulcsolt kézzel az oltár elé vonul, hogy az ur testét magához vegye. Tóth Rózái most tiszta és aki bűneitől fehérre tisztult, nem szabad, hogy továbbra is szeny- nyes bűnösként kezeltessék. A rabnőt megint munkára bocsátják, sőt Ágota nővér — hogy nemes keresztény érzését kimutassa iránta — holmi ellenőri szerepet juttat neki a küblizésnél. Ha hajnalonként kiviszik a küblit, egy erélyes hang parancsolgat nekünk: — Közelebbről öntse, a csudában! De nagyon fél a szagától! Engem sanda szemmel követ, mig csak be nem léptem a zárkámba; ha társaimmal szót váltok, ő az, aki bemondja, Tóth Rózái, az orvgyilkos tervező, bizalmi személlyé lett. Berzeviczi Gizella
