Bérmunkás, 1949. január-június (36. évfolyam, 1560-1585. szám)

1949-05-07 / 1578. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXVI. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1949 M*AY 7 NO. 1578 SZÁM HETI KRÓNIKA ÖSSZEGYŰJTI (f.) Két Németország lesz AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK NYILVÁNOSSÁGRA HOZTA A “NYUGAT NÉMETORSZÁG” TERVÉT. — AZ OROSZOK “KE­LET NÉMETORSZÁG” FELLÁLITÁSÁVAL VÁLASZOLNAK. BERLIN — A német újságok most közölték a Washington­ban már előbb nyilvánosságra hozott azon megállapodás pontjait, amelyet a német nyugati zónát megszálló három nagyhatalom, — az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország — kötöttek Nyu­gat Németország megalakitására. Ha ezt a tervet megvalósítják az orosz tiltakozás dacára is, akkor valóságosan két Németor­<s>--------------------------------------------------------------­Május elsejei ünnepségek után, tekintsünk vissza és néz­zük meg, hogy a világ munkás- osztálya és köztük saját ma­gunk, mennyiben feleltünk meg annak a hivatásnak, melyet Má­jus elseje nemzetközi elgondo­lásban megkövetelne tőlünk. Nem a májusi felvonulásokra gondolok, melyeknek szimboli­kus jelentőségét nem kicsiny­lem le, de soha nem tartottam annyira fontosnak, hogy május igazi nemzetközi szellemének haladását avagy hanyatlását azokra való tekintettel bíráljam meg. Ha május nemzetközi szel­lemének a haladását kizárólag az utcán való fölvonulások sze­rint bírálnánk meg, akkor már 30-40 évvel ezelőtt létre kellett volna jönni a nemzetközi világ­nak, mig viszont a mostani má­jus elsejei felvonulások bizonyos országokban olyan gyengeséget mutatnak, hogy azt kellene meg­állapítanunk, hogy május szel­lemének megvalósulásától ezer évre visszamentünk. Különösen ezt kéne lássuk az Egyesült Államokban, ahol a 60 milliónyi kizsákmányolt bér­munkás tömegnek még talán 1 százaléka sem vonult ki igazi május szellemében ünnepelni. Pedig ebben az évben az adott helyzethez arányitva sokkal in­kább kellett volna nagyobb tö­megeket a májusi megmozdulás­ban látni, mert Május Elseje va­sárnapra esett, amikor amúgy is munkaszünet van és a< felvo­nulások szombaton voltak min­denütt megrendezve, amikor amúgy is munkaszünet van min­den iparban. Ha mindezekhez még hozzászámítjuk azt a tényt is, hogy a háború befejezése óta most már elég nagy arányok­ban mutatkozik a munkanélkü­liség ahoz, hogy jó néhány száz­ezer munkanélküli vehetett vol­na részt a májusi tüntetésekben anélkül, hogy munkabér veszte­sége lett volna, úgy még inkább láthatóvá válik a visszaesés. Ha aztán mégis az utcai föl­vonulást vennénk értékmérőnek május nemzetközi szellemének bírálatánál, akkor aztán még szomorúbb képet kapnánk, külö­nösen a new yorki fölvonuláso­kat véve a bírálat alapjául, ahol a reakciós tömegek, az egyhá­zak, a Hearst lapok és a Wall Street urainak minden erővel megszervezett tömegei sorakoz­tak föl, legalább tízszer annyian, mint a Május szellemének értel­mét szimbolizáló munkástöme­gek. Ezt a fölvonulást elnevez­ték Loyality Day parádénak, ahogyan hirdették, a vörösök által ünnepelt Május Elseje el­len. Persze a mai divat szerint, amikor tetőfokán áll az úgyne­vezett “red baiting” politika, könnyűszerrel lehet olyan fölvo­nulási csordát sorba állítani, ahol a félrevezetett tudatlanság az utmérő. Ezek a tömegek az­tán nem is csoda, hogy a fölcsi- gázott hangulatban atombom­báért kiáltoztak. Milyen" nagy­szerűen előrelátók voltak azok az osztály harcosok, akik Május Elsejét a munka ünnepévé avat­ták, szorosan összekötve a gyár- paddal, leghatározottabban el­különítve attól az utcai tömeg­től, akik a tudatlan kiabálás színvonalán állnak. A Munka Ünnepéhez szükséges munkabe­szüntetéshez, munkásszervezet szükséges. A munkás szervezke­déshez pedig elsősorban értelem és öntudat kell. Hiába hát az erőlködés, az amerikai tőkés re­akciónak rafináltan kieszelt cél­ja Május Elsejének a kisajátí­tására. Az utcai kiabálásban most a többség a tiétek, de a munkát ünneplő nemzetközi má­jus szelleme a miénk volt min­dig és az is marad, a munka nemzetközi felszabadulásának a győzelme napjáig. Ha azonban az amerikai ural­kodó osztályban legalább annyi betyárbecsület volna, hogy a tradíció szempontjából, legalább annyira tiszteletben tartaná Má­jus Elseje ünnepét, mint aho­gyan tiszteletben tartják a kü­lönböző vallási szekták ünnep­napjait, akkor tisztes távolság­ban tartanák magukat, ezen a napon még az utcától is. Május elsejének az ünneplése miná- lunk törvényesen nem kötelező, mint ahogyan nem kötelezők a vallási szekták ünnepnapjainak a megtartásai sem. Furcsán nézne ki azonban az a “demok­rácia” ha tegyük föl a katoli­kusok éppen a zsidó hosszunap- ra egy ellenünnepet proklamál- nának és azt hirdetnék a zsi­dóknak, hogy azon a napon ne menjenek a templomba. Azt kér­dezheti ezután a kedves olvasó, hogy mi van ezzel a cikkíróval, ez meg van bolodulva, hát mi köze van Május Elsejének a val­láshoz és mi köze van ezzel a kérdéssel kapcsolatban a zsidók­nak a katolikusokhoz. Erre az esetleges kérdésre csak legyen szabad annyit meg­jegyezni, hogy csak annyiban van köze az összehasonlításnak szág lesz. A washingtoni nyilatkozat 11 pontban foglalja össze a három nagyhatalomnak Nyugat Né­metországra vonatkozó terve­it, amelyet a mai végleges for­májában a 3 hatalom külügymi­nisztereinek tanácsko zásán hagyták jóvá. Ezen terv szerint a németek Május elsejéhez, amennyi köze volt Spellman cardinálisnak a Május elseje ellen irányuló pa­rádét a new yorki Fifth Avenu­en végigvezetni és az atombom- bás kiáltozásra helyeslőleg bó- lintgatin. Mert amennyi joguk volt a katolikus egyházak tagjait és papjait Spellmanék- nak Május Elseje ellen felvonul­tatni, úgy pont és ugyanannyi jogunk van nekünk munkások­nak, az egyházak és a papok ilyen határozottan vallás ellenes politikai játéka ellen védekezni és tiltakozni. Ugyan milyen ala­pon lenne joguk az ilyen papok­nak tiltakozni, ha lehúznák ró­luk a papi csuhát, ha tegyük föl május szelleme az egész világon győzedelmeskedne ? Akkor is­mét a nagy vallásüldözést lát­nák benne és azt prédikálnák hí­veiknek, hogy soha nem tértek el Krisztus tanaitól. Mert Krisztus tanait soha nyíltabban és láthatóbban nem csúfolta meg jobban senkisem, mint Spellman cardinális, a gyű­lölet parádét vezetve és telje­sen megfeledkezve, “aki téged kővel dob meg, dobd vissza ke­nyérrel” krisztusi elgondolásról. Mintha csak paptársa Mindszen- ty ellen akart volna a nagyvilág előtt tanúskodni, látjátok ez az a politika, amit ő is folytatott, melyért most megérdemelt föl­di büntetését vezekli le. Nincs olyan bibliai tanítás, mely azt magyarázná, hogy a vallásnak és papjainknak a nagytőke mel­lett, a nép ellenségeinek a tábo­rában kéne helyet foglalni. Ha mégis ezt teszik, a nép ellensé­geivé vállnak, úgy mint a jelen esetben is, május szelleme ellen marsolván. Saját magukra ves­senek hát, ha a munkások előtt igyekszünk bemutatni őket, mint a tudatlanság vámszedőit. által választott kormányt a 3 nagyhatalom képviselőiből álló bizottság fogja ellenőrizni. Egyenlőre azonban ugylát- szik, hogy a terv végrehajtásá­val várnak, amig eldől, hogy lesz-e valami azon tárgyalások­ból, amelyek állítólag a berlini blokád megszüntetésére szólnak. Jelen sorok írása idején a na­gyobb hírszolgáltató vállalatok jelentése szerint ezen kritikus probléma megoldására titkos tárgyalásokat tartanak. Egy berlini hir szerint, ab­ban az esetben, ha a 3 nyugati hatalom csakugyan kettészakít­ja Németországot, akkor az oro­szok is megkötik a békét “Kelet Németországgal”. Ezen hir sze­rint a Szovjet Union az újjászer­vezett Kelet Németországnak el fogja engedni a további jóváté­telt. 9000 PACKARD AUTÓGYÁRI MUNKÁS SZTRÁJKBA LÉPETT Detroiti tudósítónk, lapunk • más helyén beszámol a Ford autógyár munkásainak sztrájk melletti szavazásáról, mivel a gyár vezetőségével nem tudnak az uj bérekben megegyezni. Amig itt a munkabeszüntetést az union vezetősége ellenzi, ad­dig a Packard gyár 9000 mun­kása már az elmúlt héten be­szüntette a munkát, nem adva alkalmat a gyárnak, hogy a ta­vaszi rendeléseknek eleget téve, később zárja le a telepet a mun­kások kisemmizésével. ÚJABB BÉRHARC ELŐTT A BÁNYÁSZOK A bányász unió egyeztető bi­zottsága előtt van John L. Le­wis elnök javaslata a rövidesen lejáró szerződéssel szemben. A követelés főbb pontjai: béreme­lés, magasabb hozzájárulás a jóléti alaphoz, egész évi munka- alkalom biztosítása és a mun­kaidő csökkentése. Az unió el­van tökélve e követelések kihar­colására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom