Bérmunkás, 1949. január-június (36. évfolyam, 1560-1585. szám)
1949-04-23 / 1576. szám
3949. április 23. BÉRMUNKÁS 3 oldat Munka Közben _________________(gb) ROVATA________________ ZENEKEDVELŐK FIGYELMÉBE Ez a rovat jogosan mondhatja, hogy a tudományok mezején jelentkező nagyobbszabásu uj dolgokról nem csak idejében, hanem tárgyilagos és az átlagos olvasó által könnyen megérhető riportot nyújt. Különösen a gazdaságtan, a politika és a társadalomtudományok körébe vágó cikkeinkre vagyunk nagyon büszkék. Időközönként azonban a művészetek világára is kiterjed figyelmünk. Gondosan tanulmányozzuk annak különböző ágazatait, — a költészettől a szobrászaton és festészeten át le egészen fürdőruhák mutogatásáig, — hogy az igy nyert ismereteket továbbadhassuk olvasóinknak. Ezúttal a zeneművészet legújabb termékét, a “Be-bop” (kiejtése bi-bap) zenét akarom megismertetni a rovat zenekedvelő olvasóival. Minden félreértés elkerülésére sietek kijelenteni, hogy én ugyan még NEM HALLOTTAM ezt az uj zenét s az alábbi ismertetést nem a saját tapasztalataim alapján irom, hanem átveszem a United Press zeneszakértőjének “szakszerű” oktató magyarázatát, amelynek gondos áttanulmányozása után, úgy vélem, nem valami sokat veszítettem, hogy nem hallottam még a Be-bop zenét, sőt. . . A Be-bop zene, — mondja ez a szakértő, — tulajdonképpen lázadás azok ellen, akik a Dixieland (déli államok) jazz zenéjét korruptálták. Korruptálták pedig úgy, hogy ritmust kevertek bele, holott a jazz valójában ritmus nélküli zene akart lenni. VISSZA A ZÖREJHEZ A Be-bop zene tehát valami olyan mozgalom ‘ eredménye, mint például a vallás mezején tapasztaltuk, amikor egyes túlbuzgó emberek kezdték hangoztatni, hogy a fenálló vallásfelekezetek eltértek a biblia tanításaitól. Felvetették tehát a jelszót: “Vissza a bibliához” s ezen az alapon uj vallásfelekezetet kezdtek. A Be-bop életrehivói is a tiszta, hamisitatlan, fel nem hetetlenül szükséges az uj társadalom struktúrájának kiépítése már a réginek keretein belül. Ennek szükségességét az előttünk lejátszódó események megdönthetetlenül bizonyítják és nagyon ajánlatos fontolóra venni úgy azon országok munkásságának, amelyek már az átalakulás folyamatában benne vannak, mint itt Amerikában, ahol egyenlőre — legalább is látszólag — a kapitalista rendszer “szilárd” alapokon nyugszik. Az előbbieknek ennek felismerése meggyorsítja az átalakulást és megrövidíti a szenvedések idejét, az utóbbiaknak pedig biztosítékot nyújt, hogy nem kell átesni azokon a nehézhigitott ritmusnélküli zene után vagyódanak. A zene, — mint tudjuk, — a zenei hangok oly ritmikus kombinációja, amelyek kellemes érzelmeket, (esetleg indulatokat) kelt a hallgatókban. A kellemes ritmikus zene hallatára valahogyan úgy érezzük, mintha valami nagyon finom ecsettel lágyan és kellemesen cirógatnák a hátgerincünket; testünk hősége, valamint a vérkeringés sebessége egy kicsit hévül, vagy leszáll a zene minősége szerint, de minden esetben úgy, hogy belső jóérzést vált ki a hallgatóban. A Be-bop zenészek szerint azonban az ilyen elernyedést okozó zenében csak a dekadens emberek találnak élvezetet. Az igazi “he-man” (férfias ember) nem hagyja magát igy elérzé- kenyiteni. A jazz zene éppen azért született, mert sokan lázadoztak az ily önámitás ellen, (A hátgerincünk nem lágy ecset, hanem lókaparó cirógatásra vágyik.) Ai önámitás elleni küzdelem a művészetek terén nem uj dolog. Félszázaddal ezelőtt kísérleteztek vele a francia színpadokon is. Előadás közben, amikor a közönség már beleélte magát a darab világába, a színészek hirtelen közbeszurtak valamit, hogy a közönséget visszahozzák a való életbe. így például a Hamlet előadásánál, amikor a királyfi a lét és a nemlét nagy problémája felett töpreng, kijön hozzá valamelyik szinésztársa és figyelmezteti, hogy ha komolyan öngyilkosságra gondol, csinálja meg előbb a végrendeletét. A JAZZ KORRUPTÁLÁSA A jazz zenében is behozták a zörejhangokat, hogy azokkal ellensúlyozzák az előző harmonikus hangokkal elért kellemes érzéseket és hangulatot (önámitás, a tényleges életről való megfeledkezést), de, mint Ralph Watkins, a Be-bop zene terjesztője mondja, idővel mind több és több harmónia és ritmus került a jazzba, aminek természetes következménye lett az uj zene életrehivása. ségeken és szenvedéseken, amelyekben európai testvéreinknek részük van. És igy “száz szónak is EGY a vége” ez pedig az, amit az IWW Elvinyilatkozatának befej e z ő szakasza ajánl a világ munkásságának, hogy: “A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert.” És ennek végrehajtására: “A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult.” Mert az Egy Nagy Szervezet kiépítésével: “az uj társadalom szerkezetét építjük a réginek keretein belül”. Watkins állítása szerint a Be- bop zene éppen egy évvel ezelőtt született egy kis éjjeli mulatóban, New Yorkban, ahonnan gyorsan továbbterjedt s ma már külön helyiséget kapott, a régi “Zanzibár” nevű klubbot, amelyet “Bop City” névre kereszteltek, ahol a vendégek asztalok mellett elhelyezkedve nem csak a zenét hallgatják, hanem esznek és isznak is, — szóval nem csak szellemi, de testi táplálékot is kapnak. Naponként körülbelül 1000 vendég hallgatja az uj “boperát”, vagyis egy év alatt körülbelül 365,000 ember (lévén 365 nap egy évben). “Nagyon nehéz megmagyarázni, hogy miért ilyen népszerű a Be-bop zene”, — mondja Dizzie Gillespie, akit a Be-bop “atyja” gyanánt említenek, — “de még annál is sokkal nehezebb megmagyarázni, hogy valójában mi is a Be-bop zene.” És ha már Dizzie sem tudja kellő módon megmagyarázni, miért tudnánk mi? De nézzük csak, mit is mond ez a Dizzie. KITŰNŐ BE-BOP NÓTA Eddig két hires Be-bop darabot írtam, — mondja Dizzie; az egyiknek cime: “Oo-Bop-Sh- Bam”, a másiknak pedig “Oo- Pap-a-da”. Ezek a Be-bop zene klasszikusai. Jellemzőjük az, hogy miután nincs bennünk harmónia, sem ritmus, igy nem követnek semmi szabályt, még azt sem, hogy állandóak. Vagyis ha mégegyszer játszák, akkor már egészen más lesz belőlük. És ez a nagyszerű dolog, mert igy a Be-bop mindig eredeti, azaz uj. Akkor ez valami olyan zene lehet, — szólt közbe a szakértő, mintha valakinek, aki nem játszik semmi műszeren, kezébe adnánk egy szakszofont, hogy fújjon bele és ugyanakkor ujjait jártássá a billentyűkön. Ha ez a valaki igy játszik két percig, nincs az a pénz a világon, amiért az igy nyert hangokat mégegyszer pontosan utánozni tudná. Dizzie azonban tiltakozott: “A hasonlat nem jó, mert az illető csupa véletlenségből harmóniát is vegyíthet a játékába”. A Be-bop már annyira fejlődött, hogy éneklik is. Az énekes szólistájuk neve Jackie Cain, akinek a szövege szintén olyasmi, mint az algebrai függvény értéke, — vagyis állandóan vált tozó. Legutóbb például ezt énekelte: “Blowing Bee-obb-eleeobbe-lee-oobles”. Mig később pedig ezzel gyönyörködtette a hallgatóit: “Oo-Pap-bee-boo-pa- a-pa-da-da”. (A fordítást az olvasóra bízzuk.) Ralph Watkins szerint a Be- bop zene hívei leginkább a közép és a felsőiskolák hallgatói közül kerülnek ki s hozzák magukkal az idősebbeket az uj zene élvezetére. “Bepsze-gény bop-lond zen-bé- szek!” ESNEK A BANKBETÉTEK WASHINGTON — Az Egyesült Államok polgárai 1948-ban bankbetétekben, értékpapírokban és biztosításokban 4 billió és 900 millió dollárt takarítottak meg. Ez azonban 3 billió és 400 PHILADELPHIAI OLVASÓINK FIGYELMÉBE! A Bérmunkás olvasói a munka ünnepét, MÁJUS ELSEJÉT Kistóth Péter mun- kástársék kies fekvésű otthonában, 270 Haddon Avenuen, Collingswood, N. J.-ben, április 30-án, szombaton este 7 órai kezdettel tartják meg. Akik nem autóval jönnek, a 6-ik utcánál a hídfőnél az 5-ös számú bust vegyék, a Browingfield Roadnál szánjanak le. A 3-ik ház a sarokhoz. A rendező bizottság ezúton is kéri a munkástársnőket, hogy készítsenek a vacsorához süteményeket. A Bérmunkás olvasóit és azok barátait ezúton is meghívja a Rendezőség millió dollárral kevesebb az előző évi hasonló megtakarításnál. Az esést részben a megcsappant keresettel, részben pedig azzal magyarázzák, hogy több árucikk került a piacra, amelyek az építkezésekkel együtt leszállították a készpénz megtakarítást. EGYSÉGES VÁLÁSI TÖRVÉNYEKET AKAR MRS. ROOSEVELT NEW YORK — Mrs. Eleanor Roosevelt a napokban tartott rádióbeszédében a válási törvények egységesítését követelte. Az Egyesült Államokban ugyan- is"a házassági és a válási törvények az egyes államok hatáskörébe tartoznak és amig egyes államokban a válás igen köny- nyü, más államokban igen nagy nehézségekkel jár. Mrs. Roosevelt azt ajánlotta, hogy a válási törvényeket egységesítsék az egész országban. De ugyanakkor azt is kijelentette, hogy a házasságkötéseket meg kellene nehezíteni, mert nagyon sok válás azt mutatja, hogy sokan nagyon könnyen, kellő meggondolás nélkül lépnek házasságra. Mrs. Roosevelt gyermekeinek ez a válási rekordja: Franklin D. Jr. most válik a feleségétől, Eliot már két feleségtől vált el, James elvált az első feleségétől és Anna szintén másodszor ment férjhez, miután első férjétől elvált. IRÁN FELMONDTA A SZERZŐDÉST TEHERAN — Iran kormánya bejelentette, hogy a Szovjet Unionnal még 1921-ben kötött békeszerződést, amely külső támadás esetén jogot ad a szovjet csapatok bevonulására, most befejezettnek tekinti. A posta-hatóság megkívánja, hogy ott, ahol a város zónákra van osztva, a lakósság a ZÓNA SZÁMÁT TÜNTESSE FEL A LEVELEIN hogy az ilyen helyekre MENŐ levelekre is nemcsak a hozzánk küldött leveleiken, de MINDEN LEVELÜKÖN jelezzék a város mellett a zóna számot. Ezzel gyorsítják a posta forgalmát.
