Bérmunkás, 1949. január-június (36. évfolyam, 1560-1585. szám)

1949-04-16 / 1575. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under__lhe Act of March 3, 1879 VOL. XXXVI. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1949 APRIL 16 NO. 1575 SZÁM Fegyvert kérnek HETI KRÓNIKA ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) . . . NYOLC EURÓPAI ORSZÁG MILITARIZÁLÁSÁT TERVEZIK. FEGYVEREKET KÉRNEK AMERIKÁTÓL. — NYUGAT-NÉ- METORSZÁGOT IS FELFEGYVERZIK. WASHINGTON — Dean Acheson külügyminiszter nyilvá­nosságra hozta, hogy nyolc európai ország nagy hadsereget ter­vez, amelyek felfegyverzését az Egyesült Államoktól várják. A külügyminiszter egyenlőre nem tudta megmondani, hogy ezen kérelem teljesítése hány billió dollárjába fog kerülni az Egyesült Államoknak. Acheson nyilatkozata szerint a fegyverekre számottartó or­szágok ezek: Anglia, Franciaor­szág, Belgium, Németalföld, Luxemburg, Dánia, Norvégia és Olaszország. Szakértők vélemé­nye szerint csak az első évben legalább 2 billió dollár értékű fegyverre lesz szükség. A kül­ügyminiszter sietett kijelenteni, hogy ez a fegyverkezés éppen úgy, mint az Észak Atlantic Szö­vetség, csak a békét fogja szol­gálni.” A fegyverkezési tervvel egyi- dőben nyilvánosságra hozták, hogy az amerikai-angol és fran­cia külügyminiszterek már meg­egyeztek abban, hogy Nyugat- Németországból önálló államot formálnak, vagyis Németorszá­got végérvényesen kétfelé sza­kítják az oroszok ellenzése da­cára is. A jelenlegi katonai kor­mányzatot polgári kormány­zattal fogják kicserélni, amely csak felügyeletet fog gyakorol­ni a német kormányzat felett. Az uj Németországot természe­tesen újból megerősítik úgy, hogy az oroszok elleni esetleges háborúban onnan is segítséget kapjanak. Egyébiránt valószínű, hogy Franco Spanyolországát is ha­marosan be fogja vonni az Észak Atlanti Szövetségbe, ami első lépés a felfegyverzéshez. Franco érdekében Oliveria Sala­zar, a portugál diktátor szorgos­kodik. A nyugati államok ta­nácskozásaiban már hónapok óta tárgyalják, hogy Franco Spanyolországát felvegy é k - e maguk közé. Amerikai hivatalos körökben még akad pár ellenző­je, de a militaristák szorgalmaz­zák a felvételét, mert Spanyolor­szágot geográfiai fekvésénél fogva fontos stratégiai helynek tekintik. Valószínű, hogy a mi­litaristák hamarosan semlegesi- j tik a Franco elleni ellenszenvet. Uj nácimozgalom Németországban NÉMETORSZÁG NYUGATI RÉSZÉBEN A NÁCIK ÚJBÓL ERŐS MOZGALMAT KEZDTEK. — MÁR NÁCI EGYENRUHÁ­BAN IS MUTOGATJÁK MAGUKAT FRANKFURT — A United Press hirszolgaltato vallalat ada­tai szerint a német “Jobboldali Párt” név alatt szervezkedő moz­galom nem más, mint a régi náci párt újbóli életre keltése. Ily ér­telmű jelentést nyújtott be a szövetséges hatalmak kémszervezete a megszálló hatalmakhoz. A kémszervezet jelentése számos olyan okmányt tartalmaz, amelyek kétséget kizárólag bi­zonyítják, hogy a szövetségesek zónájában működő német Jobb­oldali Párt valójában neo-náci mozgalom, — Hitler náci moz­galmának újjászervezése. A párt összejövetelein a gyű­léseket a “Deutschland Über Alles” német himnusz eléneklé- sével kezdik és a helyiségeket is a vörös fehér-fekete — régi náci színekkel — díszítik. A mozga­lom vezére Werner Wolfgang Flack, Goettingen Egyetem hall­gatója, aki noha csak 25 éves, a háborúban kitüntetést nyert, de egyben meg is sebesült, mi­nek következtében még mindig sántít s erősen támaszkodik bot­•—*-----------------------------------------------------------------------­jára, amikor lázitó beszédeit tartja. Az ily gyűléseken Flack és hadnagyai már a régi S.S. Hitler őrségre emlékeztető egyenru­hákban jelennek meg. Fekete lo­vagló nadrágot és magasszáru, fényesre kefélt csizmákat visel­nek s az általános viselkedésük mind jobban kezd hasonlítani a Hitler banditákhoz, akik an­nak idején a német városok ut­cáin rémuralmat teremtettek. Az uj párt elnöke egy volt kommunista, aki most az ellen­kező végletbe ment s a túlzó so­vinizmus hirdetője lett. Állandó­an volt S.S. tisztekkel veszi ma­Azt mondják, hogy most már meglehetünk nyugodva, mert a háborús veszély éle letompult az Atlantic Pact aláírásának pilla­natában. Az egyik katonai szak­értő nyilatkozott is a háború idejét illetőleg és az a meg­győződése, hogy most már egé­szen biztos, hogy “ebben az év­ben” nem lesz háború. Egy má­sik nyilatkozó elgondolása sze­rint, nem szabadna az atom­bombát használni, csak abban az esetben ha muszáj lenne. Az ily kétes meghatározások aztán azt bizonyítják, hogy az ilyen szak­értő és politikus urak mást be­szélnek mint amit gondolnak. Tulajdonképpen ez is volna leg­pontosabb fényképe a politiku­soknak, és ha valamikor a fény­képráma színe változik is, maga a fénykép az marad mindenkor­ra. Mi azok közé a kérges tenye­rű bérmunkások közé tartozunk, akik soha nem eveztek a politi­kai vizenyős utjain, igy a tisztes távolból valahogy könnyebben lehet megítélni, hogy mi is a po­litikai maszlagolás eredménye, mintha magunk is akár az egyik akár a másik oldalról a kiabálók közé állnánk. Az ilyen emberek részére aztán érthetetlen, hogy miért kell újra egy csapat nem­zet politikai képviselőivel aláí­ratni, hogy egymást nem tá­madják meg, amikor mindegyik nemzet már benne van az Egye­sült Nemzetek szövetségében, ahol már aláírták, hogy a nem­zeti bajaikat nem háborúval, ha­nem a tárgyaló asztalnál ülve megbeszéléssel fogják a jövő­ben intézni. Ha'a U.N. asztalán levő szerződés aláírása nem biz­tos egy újabb háború elhárítá­sára, akkor hogyan higyjék el a világ népei, hogy az a parádés aláírás biztosíték a háború meg­akadályozására. Mert akárhogyan is bíráljuk ezt az eseményt, két oldalra tolta az Egyesült Nemzetek kép­viselőit. Az egyik oldalon azzal a kisebbséggel, mely az Atlantic Pactet aláírva arra adott bizo­nyítékot, hogy nem bíznak a nagy s hatalmas Egyesült Nem­gát körül, akikkel együtt “az emberiség ellen elkövetett ször­nyű bűnténynek” tartják a de- nácifikációt. A párt vezetői nyütan hangoz­tatják, hogy a szövetségesek ál­tal fentartott nyugati kormány- rendszer “elviselhetetlen diktató­rikus demokrácia”, amely ellen minden német küzdeni fog. zetek erejében. A másik oldalon azzal az elgondolással, hogy kisebbségből lesz a többség. így talán ha azt mondjuk, hogy a Kettészakított Egyesült Nemze­tek, bármennyire is fából vaska­rikának látszik az Egyesült Nemzetek valódi lényegét még­is ez tükrözi vissza. Ha aztán az atomkorszak ennyire kifejlett stádiumában a nemzetek politikai megbízottai annyira bizalmatlanok egymás­sal szemben, hogy külön csopor­tokban iratnak egymással alá, hogyan bizhatnának bennük azok a néptömegek, akiknek egységes érdekeit ezeknek az uraknak kellene képviselniük. Úgy néz ki ez az egész játék, hogy elérkeztünk az atomkor­szakkal a bizalmatlansági kor­szakhoz és most már jó lesz be­kopogni a szomszédainkhoz és aláíratni velük, hogy biztosak legyünk arról, hogy semmiféle rablási szándékaik nincsennek. A szomszédainkkal való alá­íratás is elég könnyen menne, ha olyan taktikával intéznénk, mint ahogyan a mi politikus uraink iratnak alá a más nemzetek po­litikai képviselőivel. Mert majd­nem minden aláírás tetemes ösz- szegbe kerül az Egyesült Álla­moknak és ezután az egy marék­kai osztogatott Marshall Plan demokráciát két marokkal kell majd kiosztani, az aláírásokkal külön sorban álló nemzetek poli­tikus megbizottainak. Még a tinta meg sem melegedett az alá­írás alatt, már is ott voltak a kérvények a külön kiutalandó milliók fölmarkolására. Utóvég­re az aláíró nemzetek most már szoros barátok, amelynek dele­jes erejét elvitathatatlanul és el­sősorban az amerikai dollárok felé való kacsingatás okozta. Itt aztán megint a politikai jellemvonás tárul szemeink elé, melynek bibliája egy mondatban jelképezhető, “a pénznek szaga nincsen”. Minden nagyképüskö- dő beszéd és ígéret hátterében ez volt az ütőere, melynek fölis­merése a legtávolabbról való szemlélők előtt is könnyen fölis­merhető. Nem is csoda hát, hogy bizonyos újságok nyíltan kijöttek azzal, hogy az Atlantic Pact újabb milliókat fog igényel­ni abban az Angliában, ahol az uripolitikus elgondolás szerint nem a kommunizmus ellenségét, hanem a szocialista ikertestvé­rét ápolják. Voltak aztán olyan megjegyzések is, melyek szerint a Marshall Planen való adako­(Folytatás a 4-ik oldalon) -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom