Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)
1948-10-02 / 1547. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio nnder^the Act of March 3, 1879 ____________________________s_________________________ VOL. XXXV. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1948 OCT. 2 NO. 1547 SZÁM Vád a monopolisták ellen HET^T KRÓNIKA A UNITED STATES BÍRÓSÁGA ELŐTT VÁD ALÁ HELYEZTÉK A DUPONT CÉGET ÉS AZ ALUMINIUM TÁRSASÁGOT A IPAROK TELJES KISAJÁTÍTÁSÁÉRT. CHICAGO — Amíg a választási kampányban a külömböző tisztségekre pályázó jelöltek nagyhangú frázisokban hirdetik, hogy a szabadvállalkozás, — a free enterprise rendszer, — milyen áldásokat hozott az országra és mennyire fontos annak további fentartása, addig az igazságügy minisztérium ügyészei a szövetségi bíróság előtt vádat emel- ?-----------------------------------------tek az ország legnagyobb cégei ellen, mert olyan tröszt és kartell szövetségeket alakítottak, amelyek a szabadvállalkozást teljesen megszüntették egyes iparokban és végetvetettek minden kompeticiónak. Az egyik vádat a chicagói kerületi szövetségi “grand jury” rendelte el az E. I. Dupont érdekeltség ellen. A vád szerint ezen cég, illetőleg ezen cég tulajdonosai a trösztellenes törvények kijátszásával számos igen nagy cég részvényeiből összevásároltak annyit, hogy azon cégek és vállalatok igazgatása a kezeikbe került. A vádirat felsorolja, hogy a Dupont érdekeltség a legnagyobb automobil vállalat, a General Motors részvényeinek 23 százalékát bírj a,^ a Kinetic Chemical, Inc. cég részvényeinek 51 százalékát, a Remington Arms fegyvergyárnak a részvényeiből 60 százalékot, az Ethyl Corporation olajtársaság részvényeiből pedig 50 százalékot vásároltak össze. De azonkívül ennek a társaságnak kontrolja van a North American Aviation és a Bendix Aviation vállalatok felett is. A szövetségi “grand jury” hosszas vizsgálat után megállapította, hogy a Dupont érdekeltségnek teljes monopóliuma van bizonyos ipartermékek felett, amely a szabadversenyt teljesen megsemmisítette. AZ ALUMINIUM TRÖSZT A másik vádat a Department of Justice ügyészei az Aluminium Company of America cég ellentette a new yorki szövetségi kerületi bíróság előtt. A vádirat szerint ez a cég is összevásárolta az aluminium ipar kisebb vállalatait úgy, hogy most már ebben az iparban minden számottevő cég felett kontrolja van, amit az árak megszabására használ fel. Roy A. Hunt, az ALCOA (ez a cég jele az aluminium cégnek) elnöke természetesen mindjárt azzal állt elő, hogy ez a vád nem egyéb, mint választási korteskodás, mert a vállalat tulajdonosai leginkább csak a Republikánus Párt kampányára adtak nagy támogatást. Egyébiránt hivatkoznak arra is, hogy maga a kormány segítette elő a cég ily rohamos fejlődését azzal, hogy a háború befejeztével ennek a vállalatnak adta úgyszólván ajándék gyanánt azon gyárakat, amelyeket a háborús szükséglet következtében több száz millió költséggel építettek. Pár héttel előbb hasonló vádat emelt a kormány a “nagy négy” vágóhídi cég ellen is. Mint ismeretes, ez a “nagy négy” (Armour, Swift, Wilson és Cudahy) képezi a húsipari trösztöt s határozza meg a hús árakat az egész országban. Dacára annak, hogy a pörbe- fogott cégek még néhány más nagyobb vállalattal együtt valóságos gazdasági rabságban tartják az ország népét, amit a hivatalos vádiratok is elismernek, a poltiikusok kampány beszédeikben mélyen hallgatnak róla, sőt a “vörös hering” mutogatással egyenesen elterelik a nép figyelmét erről, ami nem csoda, mert mint az ALCOA elnöke is mondja, tőlük kapják a választási kampány költségeit. MINEK MEGYÜNK? Ugylátszik, hogy végre közeleg amit elszeretnének odázni. Most, amikor az ipartelepeken nagyszámba bocsájtják el a munkásokat. A múltba mindig más és más nevet adtak egy- egy ipari pangásnak. “Lelassult munka”, “Üzleti szünet”, “Ipari pangás”. Vájjon a következőt hogyan fogják nevezni? Talán ezt a nevet adják neki, “készülődés a harmadik világháborúra.” EGGYEL KEVESEBB LETT Amerikában a magyar népi demokráciának az ellensége. A bridgeporti katholikus pap, Chernitzky István, aki lapjában hétről-hétre magyar és angol nyelven Krisztust is megszégyenítő nyelvezettel, valótlan állításokkal uszította híveit a cseléd és szolga sorsot lerázó magyar nép ellen, ezt a szennyes tollat a halál vette ki a kezéből. A haladás útja egy kavicstól megtisztult. ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) . . . Még egy pár hét és Amerika népe tisztább levegőhöz fog jutni. A külföldiek az ilyen megállapításra azt gondolhatják, hogy az amerikai ipari technika már odáig fejlődött, hogy a tiszta levegőt lepalackozva, a mai inflációs árakon fogják a vevőközönség rendelkezésére bo- csájtani. Szerencsénkre a kapitalista ipari fejlődés annyira még sem tudott kiterjeszkedni, hogy ezt az egyetlen a magán- tulajdonon kívül álló természeti kincset is a saját birtokába vegye. Máskülönben a levegő is, mint minden természeti erő és ipari termék, mint trösztifikáit magántulajdon egynéhány részvényes részére gyümölcsözne. Persze a munkásnép részére akkor aztán csak a legrosszabb levegőre jutna, abból a keserves munkabérből, amit ma kap, ahhoz az arányhoz, ami a munkabér és a szükségleti cikkek között van. Az ilyen levegő aztán még a mai nyomortanyák levegőjénél is sokkal rosszabb volna. Amikor azt mondjuk, pár hét múlva a levegő tisztább lesz, a levegő palackozáson kívül, nem is a hideg időjárásra gondolunk, mely legtöbb helyen mint a tél hírnöke befog következni. Egyszerűen csak azért lesz tisztább a levegő, mert véget ér a választási kampány és megszabadulunk attól a sok politikai büzbombától, amiket most a választási kampány csúcspontján különvonatokról eregetnek föl, a két főpárt elnökségi aspiránt- jai. A demokrata és republikánus pártok büzbombái elsősorban azért fertőzik meg jobban a levegőt, mint minden más politikai párté, mert ezek mint nagytőkés pártok, ipari hatalmuknál fogva, kezükben tartják a politikai erőt és ennek szolgálatában a sajtót, rádiót és minden mást, uralkodási céljaik javára. így aztán mostanában, nem látunk mást a nagy napilapok első oldalain, mint azt, hogy mit mondott Truman tegnap és erre aztán Dewey mit fog válaszolni holnap.' A válasz aztán nem éppen hízelgő és amig egyiknap Truman azt mondja Deweyra, úgy egy kissé finoman megkerülve politikus nyelven, hogy egy hazug alak, úgy másnap Dewey ugyanezt mondja Trumanra. Nem valami hízelgő aztán a szavazó polgárokra, hogy két hazug alak között kell választaniok. A választás után, akár egyik vagy másik, nyer vagy vészit, kezet fognak egymással sok szerencsét kívánva. Az amerikai nép részére annyi az eredmény, hogy négy évre megszabadulva az ily nagy politikai vaklármától, tisztább levegőhöz jut. Hát ez is valami és ha vannak olyan szavazó polgárok, akik feszült idegekkel várják a választás napját, hogy lehúzzák a billentyűt, úgy ezek közé mi is hozzá számítandók vagyunk. Utóvégre elsősorban mireánk leginkább ránk fér, egy kis politikai büzbombától mentes, tiszta friss levegő. Munkásmozgalmi téren is nagy a sürgés forgás, a politikában és habár az egyik ismerősöm a múlt napokban nagyon megróvott azért, hogy megmaradtam ahogyan mondta, IWW dogmatikusan a politikai pártok ellen, én még sem nevezem a munkáspártok tevékenykedését, politikai büzbombának, hanem inkább villanylegyezőnek, a politikai pártszervezkedés terén. Ha bizonyos munkás politikai pártok úgy látják, hogy érdemes a kapitalista politikai bűzben, villanylegyezőkép forogni, hát csak csinálják, de ne akarják, hogy mi is ugyanazt csináljuk. Mi ugylátjuk, hogy a tengerparti levegő még mindig jobb és frissebb mint a legyezgetés. Az IWW mint ipari szervezet, egyáltalán nem avatkozik bele, a munkástagok politikai vagy vallási ügyeibe és a legteljesebb egyéni szabadságot adja meg a tagjaik részére. így aztán a legtöbben az IWW-isták közül is, habár politikai pártoknak nem tagjai, a saját ízlésük szerint gyakorolják szavazati jogaikat. E sorok Írója is már sokszor szavazott és ezt a tényt nem hogy titkolná, hanem nyíltan hangoztatja. Megfordulva aztán olyan helyeken is, ahol munkásmozgalmi emberek nincsennek, éppen az ellenkező oldalra kerülünk a munkáspárti emberek vádjaival szemben. Ha az ilyen helyeden nyíltan megmondjuk, hogy még sohasem szavaztunk a két főpárt embereire, úgy mindjárt azt vágják a fejünkhöz, hogy mi mindig kidobtuk a szavazatunkat. Szóval mi mindenkép kitagadott páriák vagyunk a politikai téren, ne csodálkozzon hát senki, ha mi áhitozzuk legjobban a politika mentes tiszta friss levegőt. Hogy mennyit irtunk és hogy mennyit beszéltünk ebben a kérdésben, azt legjobban tudják a Bérmunkás hívei. Ahogyan mi