Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)
1948-09-11 / 1544. szám
1948. szeptember 11. BÉRMUNKÁ S 3 oldal Munka Közben _________________(gb) ROVATA________________ IPARI KÉMEK A napokban több amerikai (kereskedelmi) napi- és hetilapban teljesen azonos tartalmú vezércikken akadt meg a szemem. Leginkább azért tűntek fel, mert dacára teljesen azonos tartalmuknak, dacára annak, hogy számos esetben egy-két szón kívül teljesen azonos szöveget is adtak, mégis különböző nevek, illetőleg különböző alá- jegyzések alatt jelentek meg és igy olyan látszatot igyekeztek kelteni, mintha ezt a vezércikket a lap szerkesztője, avagy valamelyik belmunkatársa direkt azon lap részére irta volna. Egyébiránt maga a cikk Wallace ellenes kortesirás. A lényege az, hogy miután a Progresz- sziv Pártban sok a kommunista, igy a pártot a kommunisták irányítják s igy aki Wallacera szavaz, az valójában a kommunistákra adja szavazatát. Hivatkozik ez a cikk bizonyos “Counterattack” cimü heti értesítőre, amelyből az adatokat meríti. Idézzük a cikkből ezt a pár mondatot : Senki sem mondja, hogy Wallace tagja a kommunista pártnak, de senki sem tagadja, hogy pártját a kommunisták kontrolálják. Wallace csak kirakati bábu a kommunisták kezében és kirúgnák, mihelyt szembekerülne velük. Ezt az információt a “Counterattack” cimü jóhirnevü értesítő szolgáltatja, amely informálja az üzletembereket és másokat, hogy a kommunisták és bábjaik milyen károsak erre az országra. A Counterattack vezetői volt FBI (szövetségi titkosrendőrség) ügynökök, akik a vörösekről a legtökéletesebb listával rendelkeznek és amely szervezet ügynökei mindenütt ott vannak . . . Erről a “jóhirü” szervezetről, amelynek foglalkozási köre az, hogy “üzletembereknek és másoknak” nyújt szolgálatot a vötenek a szervezet további tevékenysége elé. A napokban avatta fel Be- lecskán a Magyar Vöröskereszt “Vidámság” gyermekotthonát, amelyben 100 elhagyott és züllés veszélyének kitett gyermek él majd vidám gyermekkort és válik a szakavatott nevelés és a szeretetteljes gondozás mellett, a magyar társadalom hasznos dolgozó tagjává. Az árnyas parkban fekvő, korszerű egészségügyi berendezéssel ellátott gyermekotthont Gerőné, Fazekas Erzsébet miniszteri tanácsos szivhezszóló beszédben avatta fel és adta át rendeltetésének. Az ünnepségen, melyen nagyszámban vett részt a környező járások lakossága, a Magyar Vöröskeresztet Kárász György igazgató és Dr. Falusi Andor kormánymegbizott- helyettes képviselték. rösökről, már volt szó ebben a rovatban pár hónappal azelőtt. Akkor azonban nem említettük külön ezt a legújabb “féreg-fasiszta” társaságot, hanem csak együtt a többiekkel, mert a számuk meglehetősen nagy. A háború befejezte óta ugyanis igen jó “business” (üzlet) lett itt a vörösfalás. Minden haszontalan kis féreg, aki a vörösek ellen kiabálni kezd, sok pénzt kereshet vele. FÉREG FASIZTÄK • Felismerte ezt néhány olyan ember is, akik rövid ideig a szövetségi titkosrendőrség szolgálatában álltak. A háborús évek folyamán az FBI ideiglenesen megnövekedett, a háború végével azonban igen sok alkalmazottat elbocsájtottak. Ezeknek egyik csoportja most már egész életében abból akar megélni, hogy rövid ideig valamilyen összeköttetése volt a titkosrendőrséggel, még ha a legjelentéktelenebb szolgálatot végezték is. Egy ilyen csoport az “American Business Consultants, Inc.” hangzatos cim alatt irodát nyitott és ez adja ki a “Counterattack” nevű heti értesítőt. A kétes célú vállalat vezetői és tulajdonosai bizonyos Joseph P. Kamp, aki unionellenes aktivitásáról ismert, Theodore C. Kirkpatrick, J F. Buckley, Paul Fer- rin és mások, akik az úgynevezett “féreg-fasiszta” irodalom terjesztői. Ez a valóban “féregre” emlékeztető kis társaság azt állítja, hogy ügynökei ott vannak mindenütt a nagy korporációk munkásai között és képesek információt adni róluk. Információ alatt persze azt értik, hogy megnevezik az elégedetlenkedőket, a harcias szellemű szakszervezeti munkásokat, akikre rákenik a kommunista bélyeget és akiket aztán igy a munkáltatók elküldhetnek a munkából. Erre most alkalmat nyújt a Taft- Hartley törvény, valamint az a propaganda is, amely lehetővé tette, hogy mindkét nagy szak- szervezetben azonnal kommunistáknak bélyegzik a minden- korri vezetőkkel elégetlenkedő- ket. Midőn a Counterattack kiadói valamely korporációnak felajánlják szolgálataikat, azzal állnak elő, hogy a General Motors, ^ Standard Oil, General Electric és egyéb nagy cégek már “igénybe veszik tanácsaikat”. Ez valószínű s egyben mutatja, hogy az ipari spiónoskodás, amelyet még mindig törvények tiltanak, újra busás jövedelmet hajtó üzlet lett az Egyesült Államokban. A MUNKÁSMOZGALOM KÉMEI Az említett vezércikkekben a “Counterattack”-ra vonatkozó “jóhirnévre” is találtam adatokat. Ezen adatok szerint a heti értesítő kiadói a megindításnál azt írták, hogy külömbséget tesznek a kommunista és a nem kommunista “industrialist” között. “Industrialist” nevet adtak a szakszervezeti tevékenységet kifejtő munkásnak, noha az amerikai sajtó már évek óta ezen a néven említi az iparmágnásokat. A “Counterattack” kizárólag csak a munkásmozgalomban kémkedik, igy azt Ígérte, hogy csak a kommunista unionistákről felvett lajstromot árulja. Az iparbárókat azonban az ilyen lista nem igen érdekelte, mire ezen denunciáló férgek elhagyták a megkülönböztetést, illetőleg minden aktív unionis- tára ráfogják, hogy kommunis- munista és aztán az ilyen listával házalnak. Ennek aztán az lett a következménye, hogy sok olyan szak- szervezeti vezér, akik mindig büszkén hirdették, hogy ők kommunista ellenesek, sértve érezték magukat a kommunista bélyeg miatt és becsületsértési pert indított az “American Business Counsultant, Inc.” gyalázatos denunciáló cég ellen. Miután a becsületsértést itt pénzbe kifejezhető kártevésnek tartják, igy jelenleg ezen társaság ellen félmillió dollárt meghaladó kártérítési per van folyamatban. Valószínű azonban, hogy a 4 oldalas kis heti értesítő, amelynek évi előfizetése 24 dollár, igen kifizető vállalat, ha ilyen kártérítési pereket is magára vesz. Valószínű, hogy sikerült ennek a társaságnak összeköttetést teremteni a National As- sotiation of Manufacturers kutyaszövetséggel, amely az “Industrial Press Service” név alatt híreket, értesítéseket és vezércikkeket küld szét az ország összes polgári lapjai részére. Saját bevallásuk, vagy dicse- kedéseik szerint a szolgálatukat 2600 napi és hetilap használja. Mint tudjuk, az összes polgári lapok a hirdetései ből élnek, a hirdetéseket viszont a gyárosok, a kereskedők és a bankároktól kapják. Ezeket viszont a NAM kutyaszövetség í //"siti így a lapok készséggel hozzak azon híreket. értesítéseket és vezércikkeiét,. amiket éti. >: a nekik a kenyéradó szervezettől kapnak. PISZKOS KARAKTEREK És ez az “Industrial Press Service” még csak népszerűségre, dicsőségre sem vágyik. Úgy adja át a vezércikkeket, hogy az alá akármelyik szerkesztő aláírhatja a saját nevét, vagy jelzését, mintha ő irta volna. Vannak azonban olyan szerkesztők, akikben felébred az önérzet, nem plagizálják a teljes cikket, hanem az 5-600 szóból álló cikkben megváltoztatnak 3-4 szót és akkor már “jogosan” biggyesztik alá neveiket. A rovat elején említett cikket is valószínűleg ez a propaganda hivatal küldte szét a lapok részére és a szerkesztő urak egykét szó megváltoztatása után, mint a saját ágyuk szülöttjét adták le. Ezért találtam a teljesen hasonló vezércikkek alatt különböző neveket és árjegyzéseket. Ugy-e milyen szép is az az amerikai sajtószabadság ?! A sajtónak ez a korrupt volta teszi lehetővé, hogy piszkos jellemű emberek a denunciálásból életet kovácsoljanak maguknak; | hogy a titkosrendőrséggel való hajdani összeköttetésüket most is úgy használják fel, mintha hivatalos, vagy legalább is félhivatalos személyek lennének, akik nagy szolgálatot tesznek a hazának a munkások ellen irányuló piszkos kémkedéseikkel és denunciáló jelentéseikkel. BIZALMATLANOK AZ OROSZOK LONDON — Alex Werth a Manchester Guardian újság ororszországi tudósítója, aki 7 évet töltött a Szovjet Unióban és akit általában mint az oroszokkal szimpatizáló újságírót ismertek, Moszkvából hazatérve azt mondotta az újságíróknak, hogy a Szovjet mind nagyobb mértékben zárkózik el az idegenektől. Az idegenek iránti bizalmatlanság olyan magasfoku, hogy már kiterjed még az idegen kommunistákra is. Werth állítása szerint ma az az irányadó felfogás lett úrrá a Szovjet Unióban, hogy “a bur- zsiá civilizációval való minden kontaktus csak káros lehet”. Ennek a felfogásnak tudható be, hogy Moszkvában több oly orosz polgárt fogtak el, akik túl nagy barátságot mutattak idegenek iránt. Azon orosz nőket, akik idegenekhez mentek feleségül, igyekeznek rávenni, hogy váljanak el férjeiktől. Az idegenek iránti gyűlölet mindenfelé érezhető. “Ugylátszik”, — mondotta Werth, — “hogy az oroszok most minden idegenben kémet látnak, vagy legalább is potenciális ellenséget, akiktől óvakodni kell. Az oroszok ily felfogása a külügyminiszterek legutolsó sikertelen gyűlése óta érezhető.” Elizabeth T. Bentley, a kommunistákra árulkodó “szőke szépség” már évek óta árulja leleplezéseit, de *sak most akadt olyan bolondokra, akik komolyan veszik a szenzációra váró hölgy “sztóriát”. A United States összevásárolja a világ urániumát, — jelentik a lapok, — nehogy más népek kezébe is jusson. — Addig, amig az amerikai olajmágnások el nem adják az összes olajat, nem engedik meg az atomenergia használatát. Ezt nevezik a “free enterprise” védelmének. A Ford Company már bejelentette, hogy emelni fogja újból az automobil árakat. Ilyen nagy vállalatnál sok időbe kerül, mig kiszámítják, hogy milyen nagy profitot húzzanak a most adott béremelésen. “Truman elnök lépéseket tesz a hontalanok bebocsájtása érdekében,” — mondják az újság headlinok. — Ahá, hát azért jött haza a halászó vakációról, mert halászás közben nem lehetett lépéseket tenni?! Mégis csak fejlődött ez a Truman elnök. Most már nem csak beszélni, de “lépéseket is hajlandó tenni” a jó ügyek érdekében. Még csupán csak attól tartózkodik, hogy az ily ügyek elintézésére olyan megfelelő embereket nevezzen ki, akik a néptömegek [érdekeit tartanák szemelőtt.
