Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)

1948-09-04 / 1543. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1948. szeptember 4. Céltudatos Ipari Szervezkedés Teremtés—kinek a képmására? (a.l.) Nagyon sok vita folyt már a munkásmozgalom keretein belül. A sok vitáknak eredménye képpen, még mindig nagyon sokan nem tudják megérteni, hogy a gyakorlati szocializmusnak alapját csak az ipari demokrácia képezheti. Akik másképpen kép­zelik el a szocializmust, azok még a valóságban nem értették meg a szocializmus végcélját. * A feltörekvő proletariátus célkitűzése nem is lehet más, mint megszüntetni a mai bérrendszerre alapozott kizsákmányolást. Ebből az alaptörvényből kiindulva a munkásszervezeteknek, vagy magának az egész munkásosztálynak, első sorban alaposan tanulmányozni kell azokat a harci eszközöket, amelyeknek igény- bevétele a legalkalmasabb a bérrendszer megszüntetésére. Azok az egyének, akik a közvetett cselekvésnek voltak min­dig a hívei, azokat nagyon nehéz meggyőzni arról, hogy egy tár­sadalmi változás tényleges keresztüvitelénél, ha nem maga az iparilag megszervezett munkásság a tényleges végrehajtó, akkor a munkásosztálynak, még mindig folytatni kell az osztályharcot a végcél eléréséért. Egy forradalmi ipari szervezet mint az IWW, minden bérért dolgozót, legyen az szellemi vagy fizikai munkás, egyformán szer­vezi abba az ipari szervezetbe, amely iparban alkalmazva van. Mi ipari unionisták, azt tartjuk — és ez elvitathatatlan, — hogy a társadalom alapját, nem a politikai gépezet, hanem a gazdasági alap képezi. A munkásosztály hivatását ténylegesen úgy töltheti be, ha magát a gazdasági alapot veszi át és újjászervezi az összes­ség használatára. A termelő hadsereg a társadalom tényleges fentartója, és ha ez igy van, miért ne lehetne a társadalom tényleges irányitója? A fenti kérdés fölött már nagyon sok viták folytak, különö­sen azok részéről, akik kívül állnak a munkásosztály keretein, vagy nagyon sok esetben azt hiszik, hogy ők nem munkások. Ezek az elemek, ha szocialista elveket is vallanak, rendesen azt tartják, hogy a munkások gazdasági szervezeteiken keresztül nem lesznek soha képesek a szocializmust megvalósítani. Azt tartjuk és nyomatékosan hangoztatjuk, ha az iparilag megszervezett munkásosztály nem képes a társadalmi forradalom megvívására, akkor soha nem is fogja a szocialista társadalmat élvezni. “A munkásosztály fölszabadítása csak kizárólag magának a munkás- osztálynak müve lehet.” Mi, ipari unionisták nem teszünk külömbséget munkás és munkás között. Azt tartjuk, ha osztálytudatra ébredtél, az ősz-? tályszolidaritást legjobban gyakorolhatod egy osztály harc alapján álló forradalmi ipari szervezeten keresztül. Egy forradalmi ipari szervezet, mint az IWW, képezheti az uj társadalom alapját. Szerkezeti és harcmodora a munkásosz­tály ipari szolidaritásának tényleges megnyilvánulása. Nyíltan kimondja elvinyilatkozatunk: “A munkás és munkáltató osztály között semilyen érdekközösség nincs.” Ha a munkások tömegei már felismerték az ipari szervezet szükségességét, akkor okvet­len egy olyan ipari szervezet felépítésén fáradozzanak, mely min­dig a tagság irányítása alatt működjön és minden félreértés nél­kül a munkásosztály reményének keresztülviteléért kell, hogy harcoljon, mert csak úgy juthatunk az előre kitervezett ipari de­mokráciához. A munkásosztály a leghivatottabb saját harcának megvívá­sára és ha ezzel kapcsolatban bármikor utat enged bármilyen jóhangzásu Ígéreteknek, saját osztályharcának megvívását má­sokra bízza, ezáltal kitolja fölszabadulásának eljövetelét. Az osztályharc megvívása osztályvonalon kell, hogy történ­jék. Nagyon fontos társadalmi újjáépítésnél, hogy a munkások jól szervezve legyenek tudniok kell belehelyezkedni a megválto­zott gazdasági viszonyokba, mert tényleges hivatásukat csak úgy tudják betölteni. Amikor arról esik szó, hogy a munkásoknak ipa­rilag kell szerveszkedniök, ne csak arra gondoljunk, hogy a szak- szervezetek széttagolják a munkásokat, hanem arra is, hogy olyan ipari szervezetet építsünk, amely alapja és irányitója legyen az újonnan épülő szocialista társadalomnak. Az IWW már megalakulásakor egy olyan tervezetet dolgo­zott ki, egy tényleges szocialista társadalom részére, hogy csak azok nem értik meg és ellenzik, akik sohasem akarták a szocialis­ta társadalom megvalósulását. A száz éves szocialista elmélet már régen térthódithatott volna. Ennek az elmaradt győzelemnek főbb oka az volt, hogy a munkások szervezeteinek főbb megmozdulá­sait nem maga a szervezeti tagság irányította. A gazdaságilag megszervezett munkásoknak, mindig csak másodrendű szerepet adtak a társadalmi harcokba. Az IWW mint egyetlen forradalmi ipari szervezet, megalaku­lásától kezdve, mindig arra törekedett, hogy az ipari szervezetek­be tömörült munkások legyenek mindig saját harcaiknak tényle­ges irányitói. Céltudatos ipari szervezkedés nem a vezérekre bízza a mun­kásosztály jövőjét. Aki ténylegesen a munkásosztály fölszabadu­lásáért akar küzdeni nem mellőzheti az IWW-nak az uj tár­sadalomra vonatkozó tervezetét, amely az uj társadalomban az iparok és magának az egész társadalomnak tervszerű irányítását képezi. Mert addig amíg a munkásosztály nem saját ipari szerve­zetein keresztül irányítja a termelést és szétosztást, addig az ipa­ri demokráciáért még mindig elkeseredett harcot kell vívnia. Összeállította: O-D-S m. A magyar hiszékenyeknek van egy Mintdszenty nevű ra­vasz főszentjük, aki sehogyan sem tud abba belenyugodni, hogy a magyar kormány kiveszi kezei közül az ártatlan gyerme­kek még ártatlanabb lelkét, hogy tovább ne mételyezhesse azon ifjú lelkeket, akiknek az igazság, a testvéri szeretet és a tudást kell, hogy megismerjék. Magyarország kormánya és az értelmiség összessége, a legna­gyobb elismerést érdemlik meg ezen tiszta és igazságos eljárá­sukért. Ha a magyar munkásnép egy boldogabb jövőt akar gyermekei részére megteremteni, akkor ki kell ragadniok ártatlan gyerme­keik tiszta lelkét, ezen gonoszok mérgezett karmai közül. Be kell látniuk azt, hogy a világot foly­tonosan építő munkásnép az­ért van rettenetes elnyomatás­ban és szegénységben, mert a nevelésük és tanításuk, ezeknek a képmutatóknak voltak fojto­gató karmaikban, az egész vilá­gon. De ha ez a ravasz szent még mindig toporzékol, bocsá­nat, majdnem arra gondoltam, hogy ki kell szellőztetni fekete csuháját, amikor ő is benne lesz. De visszafogom gondolatomat és ahelyett ajánlom azt, hogy valamelyik munkateremben kell elhelyezni, ahol elsajátíthat va­lamilyen jó mesterséget, mond­juk, hogy cipészetet, vagy pedig szabóságot, ezek elég jó mes­terségek és közben pedig elsa­játíthat külömb munkákat, fon­hat szép nyugágyakat, angol fo­teleket, hintaszékeket, asztali székeket és különböző szállító kosarakat is. Ezeknek nagy hasznát veheti majd. Néhány hónappal visszame­nőleg, a rádión hallottam kü- lőmböző papoknak panaszkodá­sait, akik azon panaszkodtak egymásnak, hogy a templomok­ba ma kevesebb nép jár, mint azelőtt. Ezen panaszkodó rava­szoknak tudniok kéne azt, hogy mi lehet annak az oka. Ha nem tudják, ime egy példa, amiből megtudhatják. Ha jól emlékszem, az Egye­sült Államok egykori elnöke, ki­nek neve Teddy Roosevelt, Vil­mos császárnál volt meginvitál­va, hogy keresztül nézhesse a katonai hadgyakorlat ozást, amely közben azt kérdezte Vil­mos császártól, hogy fenség, mitszólna hozzá, ha ez a nagy tömeg fölébredne? Amire a vá­lasz az volt, hogy isten ments! Tehát sem a császárok, sem pe­dig a gonosz papok istene nem mentheti meg attól a világ el­nyomott, félrevezetett munkás­népét, hogy előbb vagy utóbb föl ne ébredjen, amely fölébre­déshez a legnagyob mértékben hozzájárul a forradalmárok ál­tal elhintett tiszta mag, amely már nem csak csirájában van, hanem szépen fejlődik az egész világon. Ezek a gonoszok soha­sem akarhatják azt, hogy a ter­mészetnek kisegítő társai fölis­merhessék önnön magúkban az egyesitett istenséget. Dr. Schmith Jenő, Magyaror­szág leghíresebb tudósa egyik kiadványának csak a címét állí­tom ide, ami egy hangzik: “Krisztus istensége a modern ember szellemében.” Ezen cim felett addig gondolkozzon Bér­munkás olvasó társam, amig tiszta képet nem alkot magának róla. A ravasz papok, a zsarnoki tőkések és a militaristák együt­tesen azt ordítják, hogy üldözik a vallást! És ezt a vallásüldö­zést azon országok ellen üvöltik, amelyekben egy igazságosabb társadalom fölépítésén fáradoz­nak. Ugylátszik, hogy a világ hármas szövetségének kimond­hatatlan nagy vesztesége szár­mazhat abból, hogy ha több or­szág is arra az álláspontra fog helyezkedni, amelyen már Ma­gyarország halad az igazság felé. Bizony van nagy félteni való­juk, mert ha nem volna, akkor ilyen őrült hazugságokat nem terjesztenének, hogy nincs val­lásszabadság. Mutassanak az egész világon egyetlen egy or­szágot is, beleértve Oroszorszá­got, ahol valamilyen vallássza­badság nem volna. De a legnagyobb baj mégis csak az, hogy a vallásokban nin­csen meg a szabadság! Mert ha a vallásokban szabadság volna, akkor nem létezhetne ezeréves elnyomatás, nem létezhetne hár­mas szövetség, nem létezhetné­nek gyilkos háborúk és az azok­ból származó rettenetes nyomor és szenvedések borzalmai, mert ha a vallásokban szabadság vol­na ,akkor a nép házaiban, amit ma templomoknak neveznek, nem a szolga parancsolna urá­nak, hanem megfordítva volna, a nép mondaná szolgájának azt, hogy amit ma egyházunkban megvitattunk, megtárgyaltunk, kérdeztünk és feleltünk és a többség által ajánlott és elfoga­dott^ ügyeinket végérvényesitsd! Tehát, amig ezen ravasz szentek fognak állandóan ordítozni ke- nyéadójuk füleibe, addig a val­lásban nincsen szabadság. De ha azt akarjuk, hogy szol­gáink lekerüljenek nyakunkról, akkor föl kell építenünk az egész világot átölelő emberiség szeretet vallását, amit azonnal meg is kezdhetünk azzal, hogy a Világ Munkásainak Forradal­mi Ipari Szervezetéhez csatla­kozunk valamennyien, amely szervezet nagy segítségünkre lesz abban, hogy az igaz embe­rek vallását megteremthessük e földön. És megvalósulhat az IPARI SZABADSÁG. A new yorki lapok jelentései szerint a Tito és a Cominform veszekedése rendkívül nagy örö­met okozott Péter exkirály ur- finak és mindjárt nagy murit csaptak. — Péter urfi úgy tart­ja, hogy a medve bőrére előre ivást magyarázó közmondás csak a közönséges embereknek szól. A fenséges urak előre meg utóra is dőzsölhetnek, hiszen mást úgy sem csinálnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom