Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)

1948-08-28 / 1542. szám

1948. augusztus 28.

BÉRMUNKÁS

5 oldal

TOLLHEGYRŐL

mondja: F. MEZŐSÉGI

NEMZETKÖZISÉG

“Mert a Socialist Labor Labor Party fölismeri azt, hogy a munkások érdeke azonos az egész világon, örömmel használjuk föl az alkalmat, hogy beszéljünk a görög dolgozók harcáról. Kevés ország van olyan, ahol többet szenvedtek volna a munkások, mint Görögország munkásai; kevés van olyan, ahol az árulás nagyobb áldozatot szedett volna.”

Na végre! Kiáltunk fel. Közel három éves harc után, az SLP is felébredt és meglátja azt a gyalázatos mészárlást, amelyet az angol-amerikai imperializmus segítségével és irányításával, a görög uralkodó osztály a görög népen elkövet.

De az öröm nagyon korai volt, mert az SLP alelnökjelöltje a fenti bevezetés után már amúgy Kudlik módra folytassa. Kijelenti, hogy itt nem csak a görög uralkodó osztályra gondol és hogy nem hivatkozik az amerikai kapitalizmus ügynökeire se, hanem Emery elvtárs a régi jó szokás szerint a kommunistákat, a Szovjetet vádolja — minden logikus indokolás nélkül — mint aki okozója a görög nép halálos harcának.

Emery elvtárs figyelmen kívül hagyja azt, amit minden gyerek tud, hogy az angol-amerikai imperializmus, az olaj utjának a biztosításáért a kapitalista termelési rendszer védelmébe idézték fel a polgárháborút, figyelmen kívül hagyja azt, hogy először az angol imperializmus szállta meg Görögországot, hogy azután az amerikai imperializmus az úgynevezett “Truman terv” alapján százmü- lipkat, rengeteg hadianyagot, repülőgépeket szállított, amely- lyel felszerelték a görög zsoldos hadsereget, amelyet amerikai tisztek' képeztek ki és irányítottak. Ezt mind figyelmen kívül hagyja az alelnök jelölt és mindezért a kommunistákat okolja, meg a Szovjetet, amiért ameddig csak lehetett, elakarták kerülni az amúgy is sokat szenvedett görög nép, hogy polgárháborúba keveredjen. Hogy ez nem sikerült, annak nem a Szovjet, hanem az amerikai imperializmus az oka.

Ha Emeryéknek ilyen a nemzetközi szolidaritása, úgy kétségtelen, hogy ha megválasztanák őket, éppen olyan hűséges kiszolgálói lennének az amerikai imperializmusnak, mint Bevinék az angolnak.

Nem szocialisták, nem forradalmárok ők és főleg nem nemzetköziek. Csak politikusok, akik a szájukat járatják és féltékeny gyűlölettel néznek minden olyan munkásmozgalomra, amely cselekszik, amely eredményesen harcol a proletáriátus felszabadulásáért.

Nem támogatói, hanem meg- gyalázói ők a gorög szabadság- harcosoknak.

A FEKETE REAKCIÓ

Az Egyház “szabadság” harcát alaposan leleplezték Magyar- országon. Mi és minden szabadon gondolkodó ember régen tisztában volt azzal, hogy az egyház Mindszenty bíborossal az élen, nem a vallásszabadság (amelyet nem, hogy bántott, hanem intézményesen védett a magyar kormányzat) védelmébe indította meg a harcát, hanem a kapitalista rendszer védelmére, a köztársaság, a földosztás, az államosítás ellen folyt a harc.

Az egyház megtagadta a köztársaság elismerését, lopásnak nevezte a földosztást, elitélte az iparok államosítását, védelmébe vette a fasiszta, nyilas bitangokat. Ellenezte, hogy a közhivatalokat megtisztítsák a reakciós elemektől. Mindezt tette akkor, amikor a magyar nép, a munkás, a paraszt, a haladó értelmiség, minden erejét megfeszítve, éhesen, rongyosan dolgozott, hogy a rombadőlt országot felépítse.

A kormányzat hallatlan türelemmel nézte el az egyház eme

ELVINYILATKOZAT

A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin esen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található » dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir ják akikből a munkáltató osztály áll.

E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a*földet, a tér meló eszközöket és megszüntetik a bérrendszert.

Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb es keve sebb kezekben! összpontosulása a szakservezeteket órádé unions) kép telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal ko zös érdekeik vannak.

E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály erdekeu megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban —_ dolgozó tagjai besűrítessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak vala melyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelménél

tekinti. _ ,

E maradi jelszó helyett :“Tis?.tesseges napibert. tisztesseges napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR

RENDSZERREL^

A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend- nzert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is. hogy folytassa a termelést akkor, amikor u bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az ’nj társadalom uerkezetét éo«‘i«ik „ régi társadalom keretein belől

népellenes cselekedeteit mindaddig, amig azt odáig nem vitte, hogy a rendszer fenállását veszélyeztette.

Az uj rendszer a saját védelmébe, a szebb magyar jövőért felvette a harcot Első- lépés az volt, hogy kivette az iskolát az uszító papság kezéből és államosította. Ez a lépés annyira megdühösitette Mindszentyéket, hogy lázadást próbáltak felidézni, de a kormány erélyes vissza- ütése meghökkentette a papi talár mögé bujt reakciót.

Természetesen a kormányzat igyekszik felszámolni azokat a szerveket, amelyek irányítják a rendszer elleni lázadást és igy ért el az egyház nemzetközi szerveihez az “Actio Catholica” magyarországi csoportjához, melynek az igazgatója Mihalovits Zsigmond prelátus volt.

Az ott tartott házkutatás után, leleplezte ezt a sötét társaságot, a lefoglalt levelekből kitűnt, hogy nem csak a belföldi reakciót irányította ez a “jótékonysági” szervezet, hanem hazaárulással egyértelmű “információkat” juttatott külföldre. De bebizonyult az is, hogy a “külföld” hatalmas összegekkel pénzelte az Actio Catholica ellenforradalmi törekvéseit és elősegítették a külföldre szökött tőkéseket, hogy az elrejtett vagyonukat kisibolhassák.

Európában Dr. Vajda János, Amerikában Boér Judit missziós nővér volt a megbízottjuk, kik a katholikus szervezetektől, nagytőkésektől és a reakciós pártoktól kapott összegeket úgy juttatták el Mihalovics kezeihez, hogy a velük összeköttetésben levő, Magyarországról megszökött tőkések intézkedtek, hogy az elrejtett vagyonukat adják át Mihalovicsnak, amelynek az ellenértékét azután a fenti megbízottak kifizették az illetőknek.

György László bőrgyáros Svájcba szökött, a vagyonát elrejtette és Svájcból utasította a bátyját, hogy fizessen le Mihalovicsnak 20 ezer svájci forintot, mikor ez megtörtént, akkor Mihalovics táviratozott a svájci megbízottjának, hogy “Húsz szeretet csomagot átvettem”, mire Dr. Vajda kifizette Györgynek a 20 ezer svájci frankot.

Ugyanezzel a módszerrel Hel- vey Tivadar 75.000 svájci frankot vett fel Vajdától, amikor Mihalovicstól megkapta az értesítést, hogy “Hetvenöt szeretet csomagot átvettem”.

Ezzel a módszerrel fizetett ki Boér Judit 53.000 forintot egy szökött szélső jobboldali politikusnak és sok más szökött gyárosnak New Yorkban.

Hogy Dr. Vajdának és Boér Juditnak ki, vagy kik adták az igy kifizetett nagy összegeket, azt a magyar rendőrség nem tudja megállapítani, de a lefoglalt iratok igazolják és leleplezik a magyar nép előtt, hogy az egyház mögött az egész nemzetközi reakció felvonul, hogy a magyar nép felszabadulását megakadályozza és a régi rothadt rendszert, a vegyes grófi- papi-kapitalista uralmat visszaállítsa.

HÁBORÚT

De a magyar nép kezd tisztán látni. A kormány kezd erélyes lenni, igy mindkevesebb remény

van arra, hogy belülről lehessen megdönteni a rendszert. Ezt látják Mindszentyék itteni esaho- sai is és az amerikai papi lapok hihetetlen szemérmetlenséggel uszítsák az amerikai kormányt, hogy indítson háborút az európai népi demokráciák ellen.

Ök n§m törődnek azzal, hogy egy ilyen háború elsősorban Magyarországot tenné a harcterévé és ott pusztulna el újra minden. Ezeknek az isten kereskedőknek ez mind nem számit, nekik csak akkor hazájuk Magyar- ország, ha az egyet jelent azzal, hogy az övék minden, a föld, a gyár, a bánya, a hatalom, a paloták, ha munkanélkül dőzsölhetnek, ha a csendőr a szolgabi- ró fojtja bele a szót a lázadó munkásba és parasztba.

Inkább pusztuljon el minden, semhogy a magyar nép szabad és boldog legyen. De reméljük, hogy ezek az éhes disznók csak álmodnak a makkról és magyar- országi testvéreinknek módjuk lesz arra, hogy a megindult utón elérjenek a céljukhoz a teljes gazdasági felszabaduláshoz.

Mi büszkék vagyunk mint magyarok, mint munkások, arra a nagyszerű eredményre, amelyet a magyar nép három év alatt elért, amelyet még a reakciós külföldi újságírók is megcsodálnak és megvagyunk győződve arról, hogy pár évi szabad építési lehetőség után, olyan hatalmasok lesznek, hogy a rendszerüket a világ összes reakciós erői sem döntik meg.

Itt jegyezzük meg, hogy úgy látszik, hogy a protestáns egyházaknak a bekapcsolódása a magyarországi építő munkába, hatással van az amerikai magyar református papokra is, legalább is ez mutatkozik meg Újlaki Ferenc ref. pap cikkében, amely a Református Egyesület hivatalos lapjában jelent meg, amely elitéli az uszítást, rágalmazást és az óhazaiak segítését sürgeti.

ÓHAZAI LEVELEK

Sook levél jön mostanába a Bérmunkáshoz magyar földről, amelyek dicsérik a lapunkat, mások meg a lap megindítását kérik. Két levelet kivettem a postából, mert mind a kettő érdekli a Bérmunkás olvasóit, itt Amerikában is. Ez a két levél bepillantást enged a magyar dolgozók életébe. Mind a két levél faluról jött. Az egyik Pa- nyola, Szatmár megyéből és az írója többek között a következőket írja:

“ ... ha megjön a posta még az nap széjjelosztom a lapokat, alig várják a munkástársak és csodálkoznak, hogy az amerikai magyar munkások egy része milyen való és igazságos lapot ad ki, még a pap, jegyző, tanító is szívesen olvassa.

... ha a községben támadást kapunk a kulákoktól, akkor is érvényesítsük az akaratunkat, mert a törvényhozás a mi kezünkben van. Ezek azt szeretnék, ha még most is a 14-ik kereszt volna az aratók része, de az idén már a 8-ik búza keresztet kapták. Ha pedig a cséplőgépnél dolgozunk húszán mint sommások, azelőtt 100 mázsából kaptunk 250 kilót, most meg 550-et.”

“Ma a kapás veteményeknél géppel kapálunk, amellyel egy ember annyit végez el, mint az-