Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)

1948-08-28 / 1542. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1948. augusztus 28. Tervszerű építés (a.l.) Az elméleti szocializmust a gyakorlatba csak úgy vihet­jük keresztül, ha tervszerűen építjük az uj társadalom szerkezetét a mainak keretein belül. Egy társadalmi átalakulás csak olyan eredménnyel végződhet amennyire a munkásosztály arra felkészül. A kapitalista osztály minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál a munkásosztály célkitűzésének elgáncsolására. Nagyon fontos, hogy a munkáso­kat tiszta osztályvonalon szervezzük. Minden akadály elkerülése végett, okvetlen szükséges, hogy a munkásosztály ipari szervezetekbe tömörüljön, az osztályszoli­daritás szempontjából ez elkerülhetetlen. Azok az osztályharcosok, akik az IWW-t életre hívták, már akkor számoltak azzal, hogy egy igazi szocialista társadalmi rend­szer csak úgy működhet kitűzött céljának megfelelőleg, ha arra a termelő munkások szervezett erejükkel fölkészülnek. Az IWW elmélete és gyakorlati programja a legegyszerűbb és legkönnyebben érthető is meg, de csak a tényleges bérmunká­sok által. Az osztályharcot a kapitalizmus kizsákmányolása hívta életre. Az osztályok és ezzel kapcsolatban az osztályharc meg­szüntetést a kizsákmányolt munkásoknak kell elvégezni. Az osz­tályharcnak addig kell folyni, amig a gazdasági különbözetekből származó ellentéteket meg nem szüntessük. ígéretekre a munkásosztály nem építhet uj társadalmat, mert egy társadalmi átalakulásban a megszervezett munkásosztálynak oroszlán része kell, hogy legyen. Azért azok a forradalmárok, akik az IWW-t megalakították, felismerték azt a tényt, hogy a kapiitalizmusnak kizárólag csak gazdasági ereje adja meg azt a társadalmi erőt, amivel rendelkez­nek. Minden társadalmi intézményt, vagyis osztáíyintézményt gazdasági érdekeiknek megfelelőleg rendeznek be. Ebből a szemszögből bírálva a társadalom összetételét, arra a megállapodásra kell, hogy jussunk, hogy a munkásosztálynak is gazdasági erőt kell gyüjtenii, hogy osztály érdekeit megvédje és egy gazdaságilag igazságos társadalmi rendszert építsen. Az IWW már megalakulásakor egy tervezetet dolgozott ki, amely képezi magának az uj társadalomnak szerkezetét. Mivel a szocialista társadalom a gazdasági demokráciának megvalósítása, ‘ezen célt tartva szem előtt, el sem tudjuk képzelni, hogy a mun­kásosztály a tényleges szocialista társadalmat megtudja valósíta­ni egy forradalmi ipari szervezet nélkül. Mert egy minden tekin­tetben demokratikus gazdasági rendszert csak úgy tudunk elkép­zelni, ha a társadalmat föntartó termelő munkások azt szerveze­teiken keresztül irányítják anélkül, hogy bárkinek munkaerejét kizsákmányolnák. Ma már mindenhol sok szó esik arról, hogy a szakszerveze­tek nem alkalmasak a munkások osztályszolidaritására. Csak azok nem tudják megérteni, akik nem akarják, hogy a szakszer­vezetek a munkások széttagolására alkalmasak. A munkások­nak iparilag való szervezkedése sem minden esetben az, amit mi IWW-isták az ipari szervezetektől várunk. Mert egy ipari szerve­zet szocialista program nélkül nem hozza közelebb a munkásosz­tályt a kitűzött céljához. előtt öt, de a járandósága is annyi, mint azelőtt 5 emberé volt.” A másik levél Magyar Gencs- ről jött: “ . . . Az édesapám helyett irok, hogy kissé tájékoztassam magukat az itthoni helyzetről. “A háború befejeztével ellet­tek távolitva azok, akik ennek az országnak és népnek a ki- zsákmányolói voltak. Itt a nép vette a kezébe a hatalmat és a munkások és a parasztok közül kerültek ki azok, akik az or­szágnak a sorsát intézik. “Azé a föld, aki megműveli. Háború után eltűntek az ezer és tizezerholdak, kiosztották az azelőtt állati sorba sínylődő cse­lédek és zsellérek között. “Az iskolák államosítása ha­talmas port vert fel, de a nép 80 százaléka helyesli azt, hiszen ezzel lehetőség nyílik, hogy ne csak a gazdagok kerüljenek fel­sőbb iskolákba. Az államosítás csak a nagy papoknak nem tet­szik, de nem is az iskolákat saj­nálják, hanem a 10.000 holdjai­kat. “A ruha és lábbeli kérdés még nagy probléma nálunk, de meg­fogjuk oldani azt is. Köszönjük, hogy küldik a Bérmunkást a számunkra, nagyon sokan ol­vassák a faluban és nagyon meg vannak vele elégedve, mert meg­írja az igazságot. “Az apám parádéskocsis volt, az őregapám kertész, én meg rendőr szakaszvezető vagyok, de most itthon vagyok szabadsá­gon 14 napra, azért én irok, mert az apám már nem jól lát.” Mind a két levélíró megírja, hogy az irányítást a Földmun­kások és Kisbirtokosok Orszá­gos Szövetségétől kapják. Ezzel a két levéllel kapcsolat­ban egy felhívással fordulunk a magyarországi olvasóinkhoz: A Bérmunkást ennek az ország­nak a különböző részein élő és gyárakban dolgozó munkások írják, ebbe a kollektív munká­ba szeretnénk bekapcsolni a ma­gyarországi olvasóinkat is, hisz ti sem vagytok messzebb tőlünk mint egyes itteni irógárdistáink, akik a lap kiadóhivatalától, 3- 3500 kilométerre laknak. írjatok leveleket .amelyekben írjátok meg a ti életeteket, a gyárba, a bányába, vagy a föl­dön, ott ahol dolgoztok. írjátok meg a munkaviszonyokat, a gyár munkateljesítményeit, az életet, hogy közvetlen kézből ismerhessük meg a harcotokat, haladástokat a termelés és az ország építése terén. Szeretettel várjuk a magyar- országi olvasóink bekapcsolódá­sát a Bérmunkás szerkesztésé­be. Egy forradalmi ipari szervezet, mint az IWW a szocializmus­nak minden ténykedését gyakorlatilag igyekszik megvalósítani. Elvinyilatkozata és szervezeti összetétele egy szocialista társada­lom szerkezetét képezi. Azok akik kezdik belátni, hogy iparilag kell a munkásoknak szervezkedni, ne csak felületesen építsenek a szakszervezetek összevonásával egy iparba, ipari szervezetet, hanem az összes iparokban foglalkoztatott munkásokat az Egy Nagy Szervezetbe kell tömöríteni. Ha a munkásosztály megérti hivatását, ha tudatára ébred an­nak, hogy a termelésbe résztvevő munkások ténylegesen a társa­dalom föntartói, akkor törekedni fognak arra, hogy ők legyenek a társadalom irányitói is. Hogy a munkások ezt megtehessék, er­re szervezkedniük kell. A szarvezeteikbe osztálytudatos nevelés­nek kell folyni. Nem is kell talán sok érvet fölhozni arra, hogy a munkásokhoz legkönnyebben hozzáférhetünk a gazdasági szerve­zeteikben. , Kizsákmányolás nélküli ipari társadalmat el sem lehet kép­zelni anélkül, ha annak a társadalomnak nem maguk a megszer­vezett munkások lesznek az irányitói, ipari szervezeten keresztül. A tervszerű gazdálkodás még nem jelent szocializmust anél­kül lényegében csak megrendszabályozott kapitalizmus. Az állam szocializmus nem végcélja a tényleges szociializmust magvalósi- tani akaró munkásosztálynak. Ma például már elérkeztünk az em­beri történelemnek ahoz a korszakához, amikor nyíltan megmond­hatjuk, hogy a szocializmus eljövetele már többé nem utópia. A technika gyors fejlődése érleli nagyban a talajt a kollektív társadalmi rendszer részére. Most csak attól függ, hogy ténylege­sen a munkásosztály nagy tömege tudja-e, hogy tulajdonképpen a kollektiv ipari termelés hogyan valósulhat meg, amikor azt mondhatjuk, a kizsákmányolásra épült társadalmi rendszer már csak a múlté? Erre a kérdésre az IWW már határozott választ adott mega­lakulásakor. Az az uj társadalom szerkezetét képező tervezet, a legpontosabban kimutatja, hogy az elméleti szocializmus, a gya­korlatban hogyan valósulhat meg, hogy azután a társadalom ösz- szes hasznos tagjai megkaphassák munkájuknak gyümölcsét. Bárhogyan okoskodnak sokan, vagy próbálják lekicsinyel­ni a forradalmi IWW-nak a/ uj társadalomra vonatkozó terveze­tét, csak a munkásosztály tényleges fölszabadulását késleltetik a kizsákmányolással járó bérrendszer alól. Az IWW nem csak forradalmi ipari szervezet, hanem a tény­leges szocializmusnak gyakorlati szerkezete. A szocialista társa­dalom a mainál égy sokkal jobban megszervezett rendszer kell, hogy legyen. Az osztályok megszüntetésével, gazdasági egyenlő­ség kell, hogy képezze alapját. Mi ipari unionisták nem várjuk senkitől a munkásosztály végleges fölszabadítását, hanem azt tartjuk, hogy az iparilag megszervezett munkásoknak kell elvé­gezni e rájuk eső feladatot. A tényleges ipari szabadságot a mun­kásosztály csak akkor fogja élvezni, amikor megszünteti a bér­rendszert. Ennek a feladatnak elvégzésére kell, hogy a munkás- osztály,, forradalmi ipari szervezetekbe tömörüljön. Ipari szervezetek között lehet lényeges külömbség. Itt az Egyesült Államokban például a CIO, amely 6 és félmillió tagot számlál, hatalmas gazdasági erejét, vagy négy politikai párt őrö­li föl. Természetesen a tagság mint egy hatalmas alvó nagy tömeg, nincsen tudatában hatalmas gazdaságii erejének. Azok, akik még nincsennek tisztában azzal, hogy egy forradalmi ipari szervezet képezi egy szocialista társadalom szerkezetét, vegyenek időt ma­guknak és tanulmányozzák az IWW harcmodorát és szerkezetét. Munka (Folytatás a IPARI TÉREN De az MRA eszméje, ideológi­ája is éppen ilyen homályos, azonban minden beszédnek a lé­nyege az, hogy a “vezető eleme­ket” világszerte egyesíteni kell a kommunizmus elfojtására. Te­hát anélkül, hogy nyíltan meg­mondanák, a mozgalom célja va­lamilyen antikommunista szö­vetség összehozása. A pozitív program hiánya azt mutatja, hogy Dr. Buchman kiakarja elégíteni a kommunizmustól fé­lő mindenféle rétegeket, de leg­inkább csak a gazdagokat, aki­ket aztán a kommunizmus elle­ni érzelmeik legyezgetésével anyagilag kihasználhat. Azt a gondolatot, hogy a val­lásos izü beszédekkel és Írások­kal elejét lehet venni a kommu­nista eszme terjedésének sikere­sen tudják eladni a nagy ipar- vállalatoknak is, mert számos iparbáró még mindig úgy tart­ja, hogy csak azon munkások elégedetlenek a bérekkel és a munkaviszonyokkal, akiket a kommunisták “félrevezetnek”, Közben 3-ik oldlaról) izgatnak. Ezért Dr. Buchman támogatóit most is leginkább az iparbárók szolgáltatják. így pél­dául a United States News jú­nius 11-iki számában a cleve­landi Warner and Swasey cég (az ország egyik legnagyobb gépgyára) az alábbi nyilatkoza­tot tette közzé: “Az ipari béke állandósításá­ra már mindent megpróbáltunk, kollektív szerződést, törvénye­ket, árszabályozást, — mind eredmény nélkül. Most aztán a munkások lelkiismeretéhez for­dulunk. Talán elég erős a lelki­ismeretük, hogy megszólaljon, mielőtt újabb bérkövetelést állí­tanak fel. Talán a lelkiismeretük ráveszi őket, hogy többet ter­meljenek (dolgozzanak) és a munkáltatókat is, hogy nagyobb értéket adjanak az árakért, amit kapnak.” Szerintük Dr. Buchman ennek a lelkiismeretnek a jelszava és azért támogatják olyan hatha­tósan. Ezzel aztán már valóban ele­get is tudunk a Moral Re-Arma­ment mozgalomról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom