Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)
1948-08-28 / 1542. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1948. augusztus 28. Tervszerű építés (a.l.) Az elméleti szocializmust a gyakorlatba csak úgy vihetjük keresztül, ha tervszerűen építjük az uj társadalom szerkezetét a mainak keretein belül. Egy társadalmi átalakulás csak olyan eredménnyel végződhet amennyire a munkásosztály arra felkészül. A kapitalista osztály minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál a munkásosztály célkitűzésének elgáncsolására. Nagyon fontos, hogy a munkásokat tiszta osztályvonalon szervezzük. Minden akadály elkerülése végett, okvetlen szükséges, hogy a munkásosztály ipari szervezetekbe tömörüljön, az osztályszolidaritás szempontjából ez elkerülhetetlen. Azok az osztályharcosok, akik az IWW-t életre hívták, már akkor számoltak azzal, hogy egy igazi szocialista társadalmi rendszer csak úgy működhet kitűzött céljának megfelelőleg, ha arra a termelő munkások szervezett erejükkel fölkészülnek. Az IWW elmélete és gyakorlati programja a legegyszerűbb és legkönnyebben érthető is meg, de csak a tényleges bérmunkások által. Az osztályharcot a kapitalizmus kizsákmányolása hívta életre. Az osztályok és ezzel kapcsolatban az osztályharc megszüntetést a kizsákmányolt munkásoknak kell elvégezni. Az osztályharcnak addig kell folyni, amig a gazdasági különbözetekből származó ellentéteket meg nem szüntessük. ígéretekre a munkásosztály nem építhet uj társadalmat, mert egy társadalmi átalakulásban a megszervezett munkásosztálynak oroszlán része kell, hogy legyen. Azért azok a forradalmárok, akik az IWW-t megalakították, felismerték azt a tényt, hogy a kapiitalizmusnak kizárólag csak gazdasági ereje adja meg azt a társadalmi erőt, amivel rendelkeznek. Minden társadalmi intézményt, vagyis osztáíyintézményt gazdasági érdekeiknek megfelelőleg rendeznek be. Ebből a szemszögből bírálva a társadalom összetételét, arra a megállapodásra kell, hogy jussunk, hogy a munkásosztálynak is gazdasági erőt kell gyüjtenii, hogy osztály érdekeit megvédje és egy gazdaságilag igazságos társadalmi rendszert építsen. Az IWW már megalakulásakor egy tervezetet dolgozott ki, amely képezi magának az uj társadalomnak szerkezetét. Mivel a szocialista társadalom a gazdasági demokráciának megvalósítása, ‘ezen célt tartva szem előtt, el sem tudjuk képzelni, hogy a munkásosztály a tényleges szocialista társadalmat megtudja valósítani egy forradalmi ipari szervezet nélkül. Mert egy minden tekintetben demokratikus gazdasági rendszert csak úgy tudunk elképzelni, ha a társadalmat föntartó termelő munkások azt szervezeteiken keresztül irányítják anélkül, hogy bárkinek munkaerejét kizsákmányolnák. Ma már mindenhol sok szó esik arról, hogy a szakszervezetek nem alkalmasak a munkások osztályszolidaritására. Csak azok nem tudják megérteni, akik nem akarják, hogy a szakszervezetek a munkások széttagolására alkalmasak. A munkásoknak iparilag való szervezkedése sem minden esetben az, amit mi IWW-isták az ipari szervezetektől várunk. Mert egy ipari szervezet szocialista program nélkül nem hozza közelebb a munkásosztályt a kitűzött céljához. előtt öt, de a járandósága is annyi, mint azelőtt 5 emberé volt.” A másik levél Magyar Gencs- ről jött: “ . . . Az édesapám helyett irok, hogy kissé tájékoztassam magukat az itthoni helyzetről. “A háború befejeztével ellettek távolitva azok, akik ennek az országnak és népnek a ki- zsákmányolói voltak. Itt a nép vette a kezébe a hatalmat és a munkások és a parasztok közül kerültek ki azok, akik az országnak a sorsát intézik. “Azé a föld, aki megműveli. Háború után eltűntek az ezer és tizezerholdak, kiosztották az azelőtt állati sorba sínylődő cselédek és zsellérek között. “Az iskolák államosítása hatalmas port vert fel, de a nép 80 százaléka helyesli azt, hiszen ezzel lehetőség nyílik, hogy ne csak a gazdagok kerüljenek felsőbb iskolákba. Az államosítás csak a nagy papoknak nem tetszik, de nem is az iskolákat sajnálják, hanem a 10.000 holdjaikat. “A ruha és lábbeli kérdés még nagy probléma nálunk, de megfogjuk oldani azt is. Köszönjük, hogy küldik a Bérmunkást a számunkra, nagyon sokan olvassák a faluban és nagyon meg vannak vele elégedve, mert megírja az igazságot. “Az apám parádéskocsis volt, az őregapám kertész, én meg rendőr szakaszvezető vagyok, de most itthon vagyok szabadságon 14 napra, azért én irok, mert az apám már nem jól lát.” Mind a két levélíró megírja, hogy az irányítást a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetségétől kapják. Ezzel a két levéllel kapcsolatban egy felhívással fordulunk a magyarországi olvasóinkhoz: A Bérmunkást ennek az országnak a különböző részein élő és gyárakban dolgozó munkások írják, ebbe a kollektív munkába szeretnénk bekapcsolni a magyarországi olvasóinkat is, hisz ti sem vagytok messzebb tőlünk mint egyes itteni irógárdistáink, akik a lap kiadóhivatalától, 3- 3500 kilométerre laknak. írjatok leveleket .amelyekben írjátok meg a ti életeteket, a gyárba, a bányába, vagy a földön, ott ahol dolgoztok. írjátok meg a munkaviszonyokat, a gyár munkateljesítményeit, az életet, hogy közvetlen kézből ismerhessük meg a harcotokat, haladástokat a termelés és az ország építése terén. Szeretettel várjuk a magyar- országi olvasóink bekapcsolódását a Bérmunkás szerkesztésébe. Egy forradalmi ipari szervezet, mint az IWW a szocializmusnak minden ténykedését gyakorlatilag igyekszik megvalósítani. Elvinyilatkozata és szervezeti összetétele egy szocialista társadalom szerkezetét képezi. Azok akik kezdik belátni, hogy iparilag kell a munkásoknak szervezkedni, ne csak felületesen építsenek a szakszervezetek összevonásával egy iparba, ipari szervezetet, hanem az összes iparokban foglalkoztatott munkásokat az Egy Nagy Szervezetbe kell tömöríteni. Ha a munkásosztály megérti hivatását, ha tudatára ébred annak, hogy a termelésbe résztvevő munkások ténylegesen a társadalom föntartói, akkor törekedni fognak arra, hogy ők legyenek a társadalom irányitói is. Hogy a munkások ezt megtehessék, erre szervezkedniük kell. A szarvezeteikbe osztálytudatos nevelésnek kell folyni. Nem is kell talán sok érvet fölhozni arra, hogy a munkásokhoz legkönnyebben hozzáférhetünk a gazdasági szervezeteikben. , Kizsákmányolás nélküli ipari társadalmat el sem lehet képzelni anélkül, ha annak a társadalomnak nem maguk a megszervezett munkások lesznek az irányitói, ipari szervezeten keresztül. A tervszerű gazdálkodás még nem jelent szocializmust anélkül lényegében csak megrendszabályozott kapitalizmus. Az állam szocializmus nem végcélja a tényleges szociializmust magvalósi- tani akaró munkásosztálynak. Ma például már elérkeztünk az emberi történelemnek ahoz a korszakához, amikor nyíltan megmondhatjuk, hogy a szocializmus eljövetele már többé nem utópia. A technika gyors fejlődése érleli nagyban a talajt a kollektív társadalmi rendszer részére. Most csak attól függ, hogy ténylegesen a munkásosztály nagy tömege tudja-e, hogy tulajdonképpen a kollektiv ipari termelés hogyan valósulhat meg, amikor azt mondhatjuk, a kizsákmányolásra épült társadalmi rendszer már csak a múlté? Erre a kérdésre az IWW már határozott választ adott megalakulásakor. Az az uj társadalom szerkezetét képező tervezet, a legpontosabban kimutatja, hogy az elméleti szocializmus, a gyakorlatban hogyan valósulhat meg, hogy azután a társadalom ösz- szes hasznos tagjai megkaphassák munkájuknak gyümölcsét. Bárhogyan okoskodnak sokan, vagy próbálják lekicsinyelni a forradalmi IWW-nak a/ uj társadalomra vonatkozó tervezetét, csak a munkásosztály tényleges fölszabadulását késleltetik a kizsákmányolással járó bérrendszer alól. Az IWW nem csak forradalmi ipari szervezet, hanem a tényleges szocializmusnak gyakorlati szerkezete. A szocialista társadalom a mainál égy sokkal jobban megszervezett rendszer kell, hogy legyen. Az osztályok megszüntetésével, gazdasági egyenlőség kell, hogy képezze alapját. Mi ipari unionisták nem várjuk senkitől a munkásosztály végleges fölszabadítását, hanem azt tartjuk, hogy az iparilag megszervezett munkásoknak kell elvégezni e rájuk eső feladatot. A tényleges ipari szabadságot a munkásosztály csak akkor fogja élvezni, amikor megszünteti a bérrendszert. Ennek a feladatnak elvégzésére kell, hogy a munkás- osztály,, forradalmi ipari szervezetekbe tömörüljön. Ipari szervezetek között lehet lényeges külömbség. Itt az Egyesült Államokban például a CIO, amely 6 és félmillió tagot számlál, hatalmas gazdasági erejét, vagy négy politikai párt őröli föl. Természetesen a tagság mint egy hatalmas alvó nagy tömeg, nincsen tudatában hatalmas gazdaságii erejének. Azok, akik még nincsennek tisztában azzal, hogy egy forradalmi ipari szervezet képezi egy szocialista társadalom szerkezetét, vegyenek időt maguknak és tanulmányozzák az IWW harcmodorát és szerkezetét. Munka (Folytatás a IPARI TÉREN De az MRA eszméje, ideológiája is éppen ilyen homályos, azonban minden beszédnek a lényege az, hogy a “vezető elemeket” világszerte egyesíteni kell a kommunizmus elfojtására. Tehát anélkül, hogy nyíltan megmondanák, a mozgalom célja valamilyen antikommunista szövetség összehozása. A pozitív program hiánya azt mutatja, hogy Dr. Buchman kiakarja elégíteni a kommunizmustól félő mindenféle rétegeket, de leginkább csak a gazdagokat, akiket aztán a kommunizmus elleni érzelmeik legyezgetésével anyagilag kihasználhat. Azt a gondolatot, hogy a vallásos izü beszédekkel és Írásokkal elejét lehet venni a kommunista eszme terjedésének sikeresen tudják eladni a nagy ipar- vállalatoknak is, mert számos iparbáró még mindig úgy tartja, hogy csak azon munkások elégedetlenek a bérekkel és a munkaviszonyokkal, akiket a kommunisták “félrevezetnek”, Közben 3-ik oldlaról) izgatnak. Ezért Dr. Buchman támogatóit most is leginkább az iparbárók szolgáltatják. így például a United States News június 11-iki számában a clevelandi Warner and Swasey cég (az ország egyik legnagyobb gépgyára) az alábbi nyilatkozatot tette közzé: “Az ipari béke állandósítására már mindent megpróbáltunk, kollektív szerződést, törvényeket, árszabályozást, — mind eredmény nélkül. Most aztán a munkások lelkiismeretéhez fordulunk. Talán elég erős a lelkiismeretük, hogy megszólaljon, mielőtt újabb bérkövetelést állítanak fel. Talán a lelkiismeretük ráveszi őket, hogy többet termeljenek (dolgozzanak) és a munkáltatókat is, hogy nagyobb értéket adjanak az árakért, amit kapnak.” Szerintük Dr. Buchman ennek a lelkiismeretnek a jelszava és azért támogatják olyan hathatósan. Ezzel aztán már valóban eleget is tudunk a Moral Re-Armament mozgalomról.
