Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)

1948-08-07 / 1540. szám

1948. augusztus 7. BÉRMUNKÁS 5 oldaJ TOLLHEGYRŐL mondja: F. MEZŐSÉGI ŐRÜLET Egy polgári emberrel, aki most jött vissza egy három hó­napos európai utazásról, beszél­gettem. Természetesen, hogy ő egy jól szituált kispolgár, kinek itt évek óta önálló üzlete van, kinek az európai rokonai is az úgynevezett közposztályhoz tar­toznak, más szempontokból né­zi az európai változásokat, mint mi, de ha a gazdasági osztály­helyzete szembe is helyezi őt az úgynevezett népi demokráciák társadalmi változásaival, de mint jó látású és őszinte ember, készséggel ismerte el, hogy mi­után a rokonsága szétszórva él Magyarországon és az utódálla­mokban, bejárta mindegyiket és azt tapasztalta, hogy ezek­ben az országokban a nagy tö­megek, sokkal jobb helyzetben vannak, sokkal biztosabbnak ér­zik a holnapjukat, mint az úgy­nevezett Marshall Planes orszá­gokban. A kereskedelem, az ipar, na­gyon élénk és az újraépítés sok­szorosan felülmúlja az önere­jükből épülő népi demokráciák­ban a Marshall Planre támasz­kodó országok újjáépítését. Ba­rátom ezt érthetetlennek talál­ja, de mi nagyon is megértjük, hogy az a jelszó, hogy “Tied az ország, magadnak építed” sok­kal inkább serkenti a munkás­osztályt, mint az, hogy építse fel az országot a saját és az amerikai tőkések javára. ___ De mutatja ez azt is, hogy az európai népek, gazdasági és tár­sadalmi felépítménye között bár­mily nagy is a különbség, egy­ben teljesen egységesek, hogy nem akarnak még egy háborút. Barátom nem tudja megérte­ni, hogy lehet az, hogy amig Magyarországon minden mun­kás, paraszt vagy értelmiségi, a legnagyobb gazságnak, őrület­nek tartja azt a lehetőséget, hogy harmadik világháború jö­hessen, addig Amerika és sors­társai azt természetesnek ve­szik, sőt sürgetik azt. Elmond egy esetet. Egy itteni rokona, aki a háború idején har­mad magával dolgozott a hadi iparban és az ott keresett pén­zéből vett egy apartment házat, amelyen levő adósságot a har­madik világháború felfokozott jövedelméből számítja kifizetni. Felháborodva mondja, hogy ily őrületet Európában nem talált. Sajnálatos dolog az, hogy az amerikai tömegek, legjobb eset­ben is teljesen közömbösek egy uj háború lehetőségével, nem is beszélve azokról, akik lelkesed­nek egy ilyen lehetőségért vagy jingó hazafiságból, vagy mint a fenti esetben, rosszul felfogott önérdekből állnak be az imperi­alizmus táborába. Ennek a ténynek az oka nem csak az, hogy az amerikai töme­gek osztály szempontból elma­radottak, hanem nagy mérték­ben hozzájárul az is, hogy eddig Amerika teljesen biztonságban volt a háborúban, vagy túlereje, vagy a harctértől való távolsá­ga miatt. Elfelejtik ezek a háborús őrültek azt, hogy ma már ez a helyzet megváltozott, a bizton­ság eltűnt. A modern technika, a rettenetes hadiszerek, eltün­tették a távolságot és a bizton­ságot. Egy uj háború esetén Cle­veland, New York, vagy Buda­pest, Varsó, Hiroshima sorsára juthat. Hatalmas ipari városok, a félig kifizetett apartment há­zakkal együttesen, percek alatt tűnhetnek el a föld színéről. Ezt a tényt jó lesz figyelembe venni azoknak, akikre nincs hatással az osztályhelyzetük, akik nem látják azt, hogy egy uj világhá­ború nem a “demokrácia” meg­mentéséért, hanpm a világ gyar­matosításáért, az olajért, egy­szóval a nagytőke profitjáért, a kapitalista rendszer fentartásá- ért törne ki. Ez a profit rend­szer, amely csak háborúval tud­ja megoldani a problémáit, amely hatalmas kultur városo­kat atombombáz ki a világból, amely nyomort, szenvedést, ha­lált zudit az emberiségre a pro­fitjáért, nem éri meg egy kutyá­nak az életét, nem hogy az em­berek millióit, az emberi kultú­ra évezredes eredményeit áldoz­zuk fel érte. “Más kárán tanul az okos.” Bizony jó lenne, ha az amerikai nép is tanulna az európai, ázsiai népek szenvedésein és ne a sa­ját bőrén tapasztalná ki azt, hogy mit jelent a háború FOGYTÁN A MILLIÓK A görög hadsereg uj táma­dásba kezdett, hogy megsemmi­sítse a lázadókat. Az első nap ötszáz halottat vesztettek a kommunista csapatok — mond­ja az egyik jelentés. Tizenöt partizánt, köztük hat nőt végez­tek ki az egyik görög városban — mondja a másik hir. Már megszoktuk, hogy ami­kor már elpanamázták, ellopták a görög urak az általunk oda- küldött százmilliókat, amikor újabb milliók kellenek ennek a korrupt, züllött bandának, ak­kor látnak napvilágot a hason­ló jelentések. Jól tudják ezek a martalócok, hogy az amerikai törvényhozókból úgy lehet leg­könnyebben kicsiklandozni az adófizetők pénzét, ha vörös ir­tásról jelentenek. Csodálatos valami az, hogy mióta az elnökünket beugrat­ták az úgynevezett “Truman Doktrina”-ba, amelynek az a hivatása, hogy demokráciát ad­jon a görög népnek, dacára min­den pénznek, hadianyagnak, amerikai szakértőknek, a görög népnek nem kell az a fajta de­mokrácia, amelyet Truman szál­lít és mind határozottabban áll ellen és veri vissza a “demokra­tikus” görög hadsereg támadá­sait. Először csak százmilliókat küldtünk. Ez a rothadt rendszer nagyon rövid idő alatt ellopta a küldött pénzt, addig a partizá­nok mind erősebbek lettek. Az újabb milliókkal már hadia­nyagot, pénzkezelést ellenőrző hivatalnokokat és katonai szak­értőket küldtünk. Amig az uj milliókat elsvindlizték, addig a katonai szakértőink egy uj had­sereget képeztek ki és az álta­luk kidolgozott haditerv alapján megindult a nagy offenziva, amelynek eredményéről mélysé­gesen hallgatnak a jelentések, csak most, hetek múlva jelente­nek újabb offenzivát, amelynek még kevesebb sikere lehet, mert a partizánok most már amerikai fegyverekkel vannak felszerel­ve, amelyet az előző “nagy meg­semmisítő” offenziva alkalmá­val vettek el az amerikai irányí­tás alatt támadó “nemzeti had­seregtől”. Ugyan ez a helyzet Kínában is. Újabb és újabb százmilliók, rengeteg repülőgép, tank, hadi­anyag megy tőlünk Chiang Shek-nek és az eredmény mint Görögországban, a néphadsereg megveri a nemzeti hadsereget, elveszi az amerikai hadianya­got és azzal újabb és újabb te­rületeket szabadit fel Chiangék korrupt uralma alól. Kínában azonban tanultak a tábornokok, ők nem várják meg, hogy a vö­rösök harc árán vegyék el a jó amerikai tankokat, ők egysze­rűen adás-vételi szerződést köt­nek, jó pénzért eladják az ame­rikai fegyvereket a vöröseknek. Meddig lesz még itt jó üzlet a vörös irtás. Meddig lesz az, hogy itt tárt karokkal fogadják a vi­lág bármely részéről ide szökött kalandorokat, ha az vörös irtás­ra jelentkezik? A kínai és görög példa nem nyitja fel az amerikai nép sze­mét és nem látják meg azt, hogy a rothadó, korrupt kapitalista rendszert, a felszabadulásra vágyó népre nem lehet többé rá­kényszeríteni még akkor sem, ha azt demokráciának hívjuk, ha milliókat és billiókat áldo­zunk is azért, hogy az utált, nyomort és szenvedést okozó redszert fentarthassuk. Hogy felháborodnánk, hogy tiltakoznánk, ha a szovjetek ép­pen úgy pénzelnék, hadianya­gokkal és szakértőkkel látnák el a velük szimpatizáló partizá­nokat mint azt mi tesszük. Csak hat hónapra szüntetnék be ezt az amúgy is eredményte­len támogatást a korrupt rend­szereknek, úgy a nép hamar el­söpörné az egész bandát a rend­szerükkel együtt. Vége lenne a polgárháborúnak és a sokat szenvedett kínai és görög nép végre békében élhetne és felépít­hetné a jövőjét úgy, ahogy ő azt legjobbnak látná. De mi demokrácia vagyunk, a népek szabadságát hirdessük, persze csak addig, amig az élni nem akar a szabadságával, amig az azt hiszi, hogy a mai rend­szer a legideálisabb a világon. De ha egy nép úgy találja, hogy ő boldogulhat anélkül, hogy ki­zsákmányolják, akkor jön a Truman Plan, a milliókkal, kor­rupt politikusokkal, hadianya­gokkal, polgárháborúval. Persze ez mind nem gátolja meg a lap­jainkat, a politikusainkat, hogy “orosz nyomásról” “orosz bea­vatkozásról” ne siránkozzanak. Sajnos az amerikai nép még mindig hisz az osztályellensége­inek és segíti azt, hogy saját A Magyarországba küldött lapok költségeire Cleveland és kör­nyéke Bérmunkás olvasók és barátait AUGUSZTUS 15-én, vasárnap CSALÁDI KIRÁN­DULÁST tartanak a szépfek- vésü Scherhaufer farmon, ahol esős idő esetére is meg­felelő helyiségek vannak. Lesz lacipecsenye és hűsítők. Beléptidij nincs. Indulás d. e. 10 órakor Buckeye Rd. és 112 utcáról. Kérjük az autókkal rendelkezőket, hogy segítse­nek a résztvevők kiszállításá­ban. Útirány: a 87-es road a 306-ig, ott balra az első ka­vicsos ut a Pekin Rd., ame­lyen jobbra a 4-ik épület. magát odaláncolja a profit rend­szerhez. GYŐZELMEK A magyar népi demokrácia, a nagy küzdelmeiben egyik győ­zelmet a másik után aratja. Hi­ába feszíti meg minden erejét a magyar és a külföldi reakció a magyar dolgozók céltudatosan haladnak a végső győzelem felé. Az egyház harcát, amelyet az iskolák államosítása ellen ví­vott, elvesztette. Nem csak úgy, hogy nem sikerült a falut fellá­zítani, de minden oly kísérletet, amellyel a pócspetri esetet akarták megismételtetni, csirá­jában folytottak el. Egy tucat lázadásra uszító papot lakat alá tettek, azután az iskolák átvé­tele az állam tulajdonába, szin­tén simán ment keresztül. De a legnagyobb vereség a saját táborában érte Mindszen- tyt, nem csak úgy, hogy mind több és több pap tagadja meg az uszító pásztorlevelek felolva­sását, de főleg az volt a veresé­ge, hogy a közel 5000 felekezeti tanító és tanár közül csak 600 tagadta meg az eskütételt a köztársaságra. Ezek nagyrésze szerzetes és apáca. A felekezeti tanítók valósággal úgy érzik, hogy az államosítás csinált be­lőlük szabad embert, mert eddig papcselédnek érezték magukat. A termelés terén még jobbak az eredmények mint amit a leg- vérmesebb reményekkel eltud­tak ^képzelni. Legtöbb iparban ma már túlhaladták a békebeli termelést. Dacára a nagy nehéz­ségeknek, minden ipar túlhalad­ja a terveket úgy, hogy ma már kétségtelen, hogy a három éves tervet hamarább mint két és fél év alatt fejezik be, aminek gaz­dasági előnyeit elsősorban a dol­gozó nép fogja érezni. VÉDIK A PÁPÁT ROMA — Az olasz kormány elrendelte Sámuellé Dina, a “Don Basilco” cimü kommunis­ta hetilap szerkesztőjének letar­tóztatását, mert a lapban a ró­mai pápát támadó cikkek jelen­tek meg. Dina azt ostorozta Írá­saiban. hogy a pápa az olasz nép vallásos érzelmét kihasznál­ja politikai befolyásának mege­rősítésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom