Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)

1948-07-24 / 1538. szám

1948. julius 24. BÉRMUNKÁS 3 oldal Munka Közben ________________(gb) ROVATA_______________ BABSON INSTITUTE Amerika a lehetőségek hazá­ja. — Ezt a rövid mondatot unos-untalan halljuk azoktól, akik az Egyesült Államokat di­csérni akarják. Ezzel, a már közmondássá vált kifejezéssel leginkább azt akarják mondani, hogy itt mindenki részére egy­formán nyitva áll az ut a hír­hez, hatalomhoz és a gazdag­sághoz. Mindannyian egyfor­mán születtünk és az amerikai törvények egyforma lehetősége­ket nyújtanak mindenkinek. És ha ennek dacára te, jámbor ol­vasó, még mindig nem szerezted meg azt a bizonyos millió dollárt, annak csak magad vagy az oka, mert nem használtad ki a nagy lehetőségeket. A lehetőségekkel való kérke­désnek a lényege az, hogy itt nincsenek kiváltságos osztályok, amelyek elnyomják a néptöme­geket, nincsenek olyan törvé­nyek, amelyek eltiltanának bár­kit is az anyagi boldogulástól a származása miatt, mint látjuk ezt Európában, Ázsiában avagy a legsötétebb Afrikában is. A lehetőségek bizonyítására mind­járt felhozzák azt a példát, hogy lám itt minden gyerekből lehet elnök. (És ha Harry Tru- manból is lehetett, akkor már csakugyan van valami a dolog­ban!) De igazuk van a lehetőségek­kel való kérkedőknek abban is, hogy itt ezer meg ezer olyan foglalkozási ágat találunk, ame­lyekre semmi szükség sincs, il­letőleg a közösségnek semmi hasznos munkát sem nyújtanak, de az ületők élni akarnak s va­lamilyen módon, — gyakran nagy reklámmal ,máskor pedig a törvények kijátszásával, — jövedelmet teremtenek maguk­nak. Ezeknek egyik része a nép­tömegek tudatlanságát kama­toztatja saját javára, mások el­lenben a gazdagok szolgálatába állnak és a kiváltságosak meg- pumpolására építik üzleteiket. BABSON, AZ ÁLTUDÓS Ezek közé tartozik Rogers W. Babson, az önmagát nemzetgaz- dásszá, gazdasági tudóssá kine­vezett hirdetőügynök, aki már három évtizede bolonditja gaz­dag üzletfeleit a gazdasági szem­léjével. Babson urnák vagy har­minc évvel ezelőtt támadt az a gondolata, hogy havi szemlét nyújt a “gazdasági irány mene­téről” és miután áltudományos frázisok alkalmazásával sikerült elhitetni néhány tőkepénzessel, hogy az ő útmutatásai alapján valóban meg lehet állapítani, hogy mikor nyílik alkalmas idő az üzlet fejlesztésére és mikor nem, a hírszolgálatát jókora vállalattá fejlesztette. Persze ez a Babson is, mint mindazok, akik a gazdagok étel­morzsái után nyújtják ki a ke­zeiket, nem feledkezett meg a “vörös hering” mutogatásáról sem. Mint mondottuk, Amerika a lehetőségek hazája, Babson ur kihasználja ezt a lehetőséget és most a vörös mumussal való I ijesztgetésnek is egy egészen uj fajtájával állt elő gazdag klien­seinek megpumpolására. Mint az utóbbi szemlékben közzétett bejelentésekből megtu d j u k, Babson és kedves neje egy uj vállalatba fogtak. Szükségesnek és hézagpótló­nak tartják az uj vállalatot, mert a gazdasági irány (econo­mic trend) azt mutatja, hogy az Egyesült Államokban ma igen sok család él földbirtokba, gyá­rakba és kereskedelmi vállala­tokba befektetett összegek ka­mataiból. Babsonék ezt termé­szetesen nagyon helyénvalónak tartják s csak azon sopánkod­nak, hogy mi történne akkor, ha valami oknál fogva ezen já­radékok megszűnnének ? Mi tör­ténne akkor az ily gazdag embe­rek gyermekeivel? De adjuk át a szót Babson urnák: FÉL AZ EURÓPAI PÉLDÁTÓL “Minden olvasó tudja, hogy a legfontosabb befektetés az, amit egészségbe, a nevelésbe és a jel­lem kiépítésébe fektetünk. Min­den más, akár részvények, köt­vények, földbirtok, bankbetét, stb. elveszhetnek. Nem mon­dom, hogy elvesznek, csak azt, hogy elveszhetnek, igy például háborúk következtében, vagy a nagy adózás viszi el azokat a béke idején. És végre olyan re­formok, mint amiket most vit­tek gyakorlatba a Balkán álla­mokban, Csehországban, Fin- norországban és Németország keleti zónájában, szintén meg­semmisíthetik az ilyen jövedel­meket.” “Én és Mrs. Babson úgy tart­juk, hogy a gyermekeinket az ilyen eshetőségekre elő kell ké­szíteni. Nem kell siettetni őket az iskolák elhagyására, hadd maradjanak egy-két évvel to­vább, még akkor is, ha esetleg közben megnősültek, vagy férj­hez mentek. Sutba kell dobnunk azt a szokást, hogy a házas gyermekeknek már meg kell él­ni a szülők irányítása nélkül.” “Láttuk, hogy azon jómódú népek gyermekei, akik a kom­munista befolyás alá került or­szágokban elvesztették vagyo­nukat, fiuk, lányok egyaránt na­gyon sokat szenvedtek. A sze­gény népeknek jobb azon orszá­gokban, de a gazdagok közül igen sokat ‘likvidáltak’, meg­fosztották őket földbirtokaiktól, részvényeiktől és kötvényeiktől. Az ily szülők gyermekei közül csak azok kerülték el a nagy szenvedéseket és a lealacsonyí­tó életet, akik valamilyen pro­fesszionális munkakört tudtak betölteni, mint például agrono- misták, orvosok, fogorvosok, mérnökök, stb. TEHETETLEN GAZDAGOK “Én és Mrs. Babson úgy lát­juk, hogy igen sok tehetős csa­lád gyermeke úgy megy ki az életbe, hogy nem képes semmi­féle ilyen munkára még a colle­ge elvégzése után sem. A mun­kát lenézik, holott az említett esetben csak az ily tudás ment­heti meg őket. Azért én és Mrs. Babson három ilyen hézagpótló iskolát alapítottunk, amelyek­nek együttesen a “Babson Insti­tute” nevet adtuk. Egyet a ke­leti államokban a fiuk részére, a másikat a nyugati partvidéken lányok számára és egyet az or­szág középtáján, a “Utopia Col- lege”-ot, ahol mindkét nembeli növendékeket tanítunk.” “Tehetős olvasóink között vannak esetleg olyan szerencsé­sek, akiknek gyermekei mutat­nak valamilyen mechanikai ér­zéket, ezeknek a száma azonban igen kevés. Ez az oka annak, hogy ..a munkásvezérek .úgy megijeszthetnek bennünket a sztrájkaikkal, mert mi képtele­nek vagyunk a munka elvégzé­sére. Ez az egyik ok, ami miatt minden vagyonos szülő gyerme­kének meg kellene tanulni vala­milyen foglalkozási ágat. Külö­nösen fontos ez azoknál, akik nagy vagyonokat fognak örököl­ni. Egy évi tanulás most talán ‘életmentő’ lesz nekik a jövő­ben.” íme, Babson ur egész világo­san megmondja, hogy a Babson Institute egyrészről sztrájktö­rőket akar nevelni a gazdag em­berek gyermekeiből, másrészről pedig, — mit lehessen tudni, hátha az amerikai munkások is kedvet kapnak az oroszok után­zására, megcsinálják itt is a földreformot, köztulajdonba ve­szik a bányákat, a gyárakat, a bankokat és mindenféle más nagyüzleteket, akkor mi lesz a gazdagok gyermekeit? RÓMA — Az olasz kommunis­ták egyik legaktívabb munkása, Palmiro Togliatti ellen egy 25 éves diák merényletet követett el akkor, amikor Togliatti ela­karta hagyni a parlament épü­letet, ahol elkseredett vitája volt az egyre emelkedő élelmi­szerek árai ellen, valamint a munkások szervezetei ellen ké­szülő törvények miatt. Tagadhatatlan, hogy a 25 éves diák kísérlete, revolverének három golyója, amely életveszé­lyesen sebesitették meg Togliat­tit, nem egyéni cselekedet, ha nem annak a propagandának megnyilatkozása, amely az úgy­nevezett “demokratikus világ­erőket” egy táborba kovácsolta a munkásnép, a dolgozók töme­gei, főleg a szervezett munká­sok életnívójának, népi demok­rácia kifejlődésének a megaka­dályozására. Csak nem rég voltunk szem­tanúi annak, hogy milyen nem­zetközi összefogás történt az irányban, hogy az olasz nép oly kormányformát válasszon a ma­ga részére, amely a tőke érdeke­it a nép közvetlen érdekei fölé helyezi; Nem kétséges, hogy az olasz munkások harcias tagjának Pal­miro Togliattinak érdeme van abban, hogy az egyesült világ­reakció támadását a szervezett olasz munkásság kivédte a na- gyobbarányu erőszakosság alól, NEM AKARNAK DOLGOZNI Babson nem mondja meg, ha­nem céloz rá, amikor felemlíti az Oroszországból és a balkán államokból elzavart ingyenélő­ket. Babson ur nagyon finom nyelvet használ és nem Írja ki nyíltan, hogy az orosz meg a balkán arisztokrácia fiai kávé­házi töltelékek, a lányai pedig bordélyházi lakók lettek, mert semmi hasznos munkát sem akartak végezni. Ezt érti a le- alacsonyult élet alatt. Természetesen ez a Babson Institute éppen olyan svindli, mint a Babson gazdasági útmu­tatás, mert hiszen minden mun­kásember jól tudja, hogy azon gazdag ficsurak és lányok, akik abban a “super-duper” iskolába (természetesen óriási tandíj mellett) pár hónapot az élveze­tek hajhászásával töltenek el, nem tanulnak meg egyetlen mesterséget sem. És azt minden­ki tudja, hogy a kiváltságos jo­gaiktól megfosztott osztály gyermekei nem azért “aljasod- I nak le”, mert nem tudnak sem­miféle munkát végezni, hanem azért, mert nem akarnak hasz­nos munkát szolgáltatni, mert tovább is igyenélő, pióca életet akarnak élni, mint amire taní­tották őket. A Babson Institute tehát csak egy újabb lehetőség a gazdag amerikaiak megpumpolására, akiken mi egyáltalán nem saj­nálkozunk s csupán mint érde­kes jelenséget, mint az idők je­lének tipikus példáját hoztuk olvasóink tudomására. hogy a “döntő ütközetet” a par­lamentben végezze el. A gyilkos szándékú merény­let bizonyára hozzájárul ahoz, hogy az olasz munkások felis­merjék azt, hogy minden sérel­mükre legcélravezetőbb fegy­verük lehet az a munkabeszün- tetési folyamat, amit most Tog­liatti elleni merénylet tiltakozá­sául folytatnak az ország több városában. Ez a munkabeszün­tetés ma még csak részleges, de ha azt általánosítani tudják, órák kérdése, hogy megtisztít­sák az országot a népellenes re­akciótól. A világ öntudatos munkássá­ga reméli, hogy Togliatti szerve­zete leküzdi a merénylet okozta sebeket és rövidesen tovább har­colhat az olasz nép érdekében. TÍZ MILLIÓ 25 ÉVESNÉL IDŐ­SEBB SZEMÉLY ÍRÁSTU­DATLAN GLENWOOD SPRINGS, Co­loradoban most tartotta évi naggyülését az amerikai tanítók szövetsége, ahol határozatilag sürgették, hogy a kormány két és félmillió dollárt szavazzon meg a nevelés ügyére. A határozat megokolásában kihangsúlyozzák, hogy 10 millió 25 évesnél idősebb személy Írás­tudatlan az országban. Ezeknek egyharmada néger, akik a déli államok kizsákmányolt munká­sai. GYILKOSSÁGI KÍSÉRLET PALMIRO TOGLIATTI ELLEN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom