Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)
1948-07-24 / 1538. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1948. julius 24. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Egy évre ............:.......$2.00 Félévre ..................... 1-00 Egyes szám ára ........... 5c Csomagos rendelésnél 3c Subscription Rates: one Year ........ $2.00 Six Months _________ 1.00 Single Copy _________ 5c Bundle Orders _______ 3c Elöfizfetés külföldre vagy Kanadába egész évre............... $2.50 “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta., Cleveland 20, Ohio Alájegyzett cikkek a szerzők véleményét fejezik ki és közlésük még *em jelenti azt, hogy az ily vélemények egyben azonosak a Bérmunkás aivatalos felfogásával. ____ Published Weekly by the BÉRMUNKÁS PRESS COMMITTEE Háborús propaganda Az amerikai külügyminisztérium nyilatkozatot adott ki, amelyben azzal vádolják a magyar kormányt, hogy elfogják és börtönbevetik azokat, akik az “Amerika Hangja” rádióleadásokat hallgatják. Ezt a nyilatkozatot George V. Allen asszisztens külügyi államtitkár adta le a sajtókonferenciáján. A csak pár szóból álló nyilatkozatból azonnal világszenzációt igyekeztek csinálni az “idegháboru” kiélesitésére törekvő újságok, amelyek Allen nyilatkozatából azt a vádat kovácsolták, hogy a magyar kormány el akarja zárni a magyar népet a külföldről jövő információtól. Az Allen nyilatkozat tüzetesebb vizsgálatából kitűnik, hogy Magyarországon rémhir terjesztőket tartóztattak le s valamelyik rendőrközeg azt mondotta, hogy a vádlottak rémhíreik alapjául az “Amerika Hangja” rádióleadásokat mondják. Ha ez a tény, — ami igen valószínűnek látszik, — akkor Allen és az amerikai lapok vádjai nevetségesen összezsugorodik jés erőltetett, mert Magyarországon már régóta bűncselekmény számba megy a rémhírek terjesztése. (A háború alatt itt is törvényt hoztak ellene.) És abban is lehet valami igaz, hogy a rémhírek terjesztői az “Amerika Hangjára” hivatkoznak. De még ebben az esetben is a rémhírek terjesztőinek megbüntetését úgy magyarázni, hogy börtönbe vetik azokat, akik az amerikai rádióleadást hallgatni merik, — még a legenyhébben szólva is tudatos ferdítés. Tudatos ferdités, füllentés, hazugság, — vagy nevezzük bármilyen más néven is, — valójában nem más, mint része annak a háborús propagandának, amelynek az egész világon tanúi vagyunk. És folyik ez az őrületes, a végzetes katasztrófához vezető propaganda, most már mindkét oldalról egyforma eréllyel. Ezen a tényen mitsem változtat az oroszok azon állitása, hogy ezt a propagandát az amerikaiak kezdték és ők csak válaszolnak. Ha zabolátlanul igy fog folyni tovább, akkor milliók és milliók életébe fog kerülni. Ugyanazon lapok, amelyek a magyar komány elleni vádat kürtölték világgá kigunyolják az orosz “Pravda” újság Yuri Zhukov nevű Íróját, aki több névtelen amerikai levelet közöl le, amelyek Írói az amerikai életviszonyokat már tűrhetetlennek festik. A Chicago városból küldött egyik levél Írója már azt mondja, hogy ha nem tud elmenekülni az amerikai demokráciától, “akkor öngyilkos lesz”. Kétségtelen, hogy Zhukov levelei éppen olyan hazug képet festenek Amerikáról, mint az Allen nyilatkozata Magyarországról. Mindkét esetben valamilyen jelentéktelen dolog kiszinezésé- vel, elferdítésével a háborús propagandát szolgálják. Mi tudatában vagyunk, hogy a következő világháború nem csak borzalmasabb lesz minden eddiginél, de végzetessé válhatik a civilizációnkra, az emberiségre is. Azért nagy megdöbbenéssel látjuk az egyre nagyobb méreteket öltő háborús propagandát, amely ellen a legkevesebb, amit tehetünk az, hogy ily módon figyelmeztetjük rá olvasóinkat. Politikai programok Az amerikai lapok jelentései szerint amig az elbizakodott és a novemberi győzelmet biztosra vevő republikánusok kenvenció- ját a dőzsölés és a durva humor jellemezte, addig a demokraták philadelphiai nagygyűlésén inkább a nagy temetésre való készülődés jeleit mutatták. A két különböző hangulatnak tudható be, hogy amig a republikánusok konvenciójáról számos viccet faragtak az Uy mesterséget űző humoristák, a demokraták siralomháza csak igen kevés feljegyzésre érdemes humoros megjegyzést szült. De dacára ezen gyászos hangulatnak a demokraták konvencióján is felszínre vetődött egy ilyen humoros “story”, amelyet érdemes feljegyezni nem azért, mert kellemes mosolyt vált ki, hanem inkább azért mert nagyon jól jellemzi nem csak a demokrata, hanem a republikánus és mindenféle politikai pártot is. Mint ismeretes, a demokrata párt azért jutott a mai gyászos helyzetbe, mert a pártban igen különböző gazdasági érdekeltségű és politikai felfogású emberek tömörültek, akiket egy olyan hatalmas egyéniség, mint az elhunyt Franklin D. Roosevelt össze tudott ugyan tartani, de a halálával megszűnt az összekötő kapocs és a különböző elemek azonnal összekaptak, mint pajkos gyerekek teszik, mihelyt a felügyelő eltávozik. így nem csoda, hogy a demokrata konvenciónak legtöbb idejét a pártprogram (platform) összeállítása foglalta le, mert valami olyasmit kellett Írni, amely minden árnyalatot kielégít. Igen ám, de a déli demokraták hallani sem akartak arról, hogy a polgárjogok védelmét szóvátegyék a programban. Viszont azt sem Írhatták be az Uy platformba, hogy a párt ellenzi a négerek egyen- jgoositását, amely kérdést állítólag már az 1860-64-es polgárháború eldöntötte. A gyakorlat mutatja, hogy ez a döntés még nem érvényes a déli államokban, sem a hadseregben, sem az iskoláztatásnál és még nagyon sok más esetekben is. Másik ilyen fogas kérdés, amely felett napokon át vitatkoztak a program készítői, a népjóléti intézmények problémája volt. Amig a Roosevelt érából megmaradt New Deal hivek a társadalmi biztosítások kiterjesztését, addig a Gyárosok Országos Szövetségére hallgató delegátusok a népjóléti intézmények korlátozását követelték. Ugyancsak hajbakaptak az úgynevezett “tide- land” olaj kérdése felett is, mert a nagy olajtársaságok szeretnék hatalmukba keríteni a tengerparti olajmezőket, amelyek jelenleg a szövetségi kormány tulajdonát képezik. Uy körülmények között a legravaszabb politikusokat rántották elő, hogy írjanak valami olyan programot, ami mindent megígér, de ugyanakkor mindent meg is tagadjon. Vagyis olyan programot kellett összeállítani, amiből mindent ki lehet olvasni, avagy semmit sem, aszerint, hogy ki magyarázza. A legfőbb cél az ilyen írásnál az, hogy ne legyen igazi értelme, vagyis csupa olyan puffogó frázisból és értelmetlen mondatokból álljon, amiből tetszés szerint lehet bármit is klmagyarázni. A szárnyra kelt “story” szerint, amikor a leginkább ügyvédekből áUó politikusok a program megszerkesztésén dolgoztak s egyes mondatoknál valaki mindigldfogást emelt, hogy az értelme nagyon határozott, nagyon leköti a pártot, az egyik politikus hirtelen ezt vetette közbe: “Ha azt akarjátok, hogy az amerikai nép ne értsen belőle semmit, akkor Írjuk az egészet francia nyelven!” Nem tudjuk, hogy vájjon valóban akadt-e Uyen szeUemes politikus a demokrata platform bizottság tagjai között, de annyi tény, hogy úgy a demokraták, mint a republikánusok platformja is lehetne akár volapük nyelven is, annyira értelmetlen. És mert annyira értelmetlen, azért nagyon is értelmesen bizonyítja, hogy az amerikai politikai pártok programjai csak a néptömegek elbolonditására, félrevezetésére valók, amelyeket senki, még maguk a platform keszitök sem vesznek komolyan. Szent János hegedűje Sokszor hallottuk már, hogy a magyar fasiszták, akik az első vüágháborut követő időkben “ébredők”, “rongyos gárdisták”, “nyilasok” és egyéb hasonló nevek alatt szerepeltek, sokkal gonoszabb, vérszomjasabb bestiák voltak a német náciknál is. Ezt bizonyítja az a vádirat is, amit a magyar népügyészség készített el a Hajes Béla, Draskóczy és társainak ügyében, akik újjá akarták szervezni a Rongyosgárdát a magyar köztársaság megbuktatására. A vádirat, — amit a mostanában érkezett budapesti lapokban olvassuk, — felemlíti, hogy a vádlottak közül Draskóczy és Hajcs már 1919-ben is különítményes tisztek voltak, 1938-ban pedig Vannay László vezetése alatt behatoltak Csehszlovákiába és ott rettenetes terrorcselekményeket hajtottak végre. így például a ke- zükbekerült Burger Dénes orvoson kipróbálták a “Szent János hegedűjét”. Ez abból állt, hogy a szerencsétlen ember lábait szétfeszítették és aztán az altestét teljesen szétroncsoltak. Ez olyan borzalmas látványt nyújtott, hogy a kinzást végignéző parancsnok, Vannay is rosszul lett. A vádirat aztán felsorolja a hihetetlenül bestiális büntettek hosszú sorozatát, amelynek több mint 180 ártatlan ember esett áldozatul, a bántalmazottak száma meghaladta a 450-et. Hajcs Béla vezetése alatt a terror csapat bevonult Salankra, ahol a falu szélén talált cigányokat sorbaállították, a hátukat és melleiket céltáblának festették ki és abba lőttek célba. Dacára ezen szadista bűntetteknek, a vallomásában Draskóczy kérkedve mondotta: “Büszkén vallom, hogy én a régi rend úriember típusának a megtestesítője vagyok”. Ez a Draskóczy és társai magyarnyelvű levelet Írtak a budapesti amerikai követhez. Bejelentették a levélben, hogy újból megszervezik a Rongyos Gárdát, életrehivják a Prónay különítményt a régi rend visszaállítására és ehez támogatást kértek Amerikától. Később páran kiszöktek Bécsbe és onnan irkálták áz amerikai követhez a segítséget kérő leveleket. Az egyik ilyen levélben a Marshall külügyminiszterrel való találkozást kérték. A vádirat szerint Draskóczy és társai már teljesen elkészítették a “puccs” tervüket. A terv szerint, mint az egyik levélben jelezték, fegyveresen akartak rátörni az ülésező parlamentre, hogy a baloldali képviselőket levigyék a parlament pincéjébe és OTT KIPRÓBÁLJÁK RAJTUK A SZENT JÁNOS HEGEDŰJÉNEK MINDEN SZÉPSÉGÉT. íme ilyenek a “régi rend úriember típusai”, akiket az amerikai magyar reakció újból uralomra szeretne juttatni. Mi azonban nem csak jogosnak, de minden tisztességes ember kötelességének tartjuk, hogy az ilyen förtelmes állat-ember típus ellen védekezzen. A Szent János hegedűseit örökidőkre ki kell pusztítani!
