Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)
1948-12-11 / 1557. szám
1948. december 11. BÉRMUNKÁS 3 oldal Munka Közben _________________.(gb) ROVATA________________ UJ MAGYAR ÉRTELMISÉG A napokban egy igen érdekes kis füzetet kaptunk Magyarországról. A cime: “Felvételi tájékoztató”, kiadta a “Népi Kol- legumok Országos Szövetsége” (NÉKOSZ) az 1948-49-es tanévre. A csak 16 oldalra terjedő füzetből megtudjuk, hogy az első népi kollégiumok feállitása után az országos szövetség 1946 június havában alakult meg s jelenleg 160 népi kollégium működik, amelyek több mint 10,000 szegénysorsu magyar diákot segítenek ahoz, hogy iskoláztatásban részesüljenek. Magyarországon ezelőtt dacára a kötelező iskoláztatást elrendelő törvényeknek, az értelmiségi pályáktól elzárták a szegénysorsu munkások és parasztok gyermekeit. Éppen azért a magyar étlemiség a néppel semmi közösséget sem érzett. Az iskolai képzettséget megkívánó közhivatalnokok és professzionális foglalkozásúak, mint az orvosok, ügyvédek, mérnökök, tanárok, jegyzők, papok, stb, a népen felül álló magasabbrendü embereknek képzelték magukat, akik a népet nem kiszolgálni, hanem uralni igyekeztek. Annyira általános volt ez a “felsőbbségi” nézet, hogy még azon igen kevesek is magukévá tették, akik szegény munkás vagy parasztszülőktől származtak, de valamely különös szerencse folytán iskolázhattak. Az ilyenek rendesen még a származásukat is eltagadták, mert szégyelték. Az 1917-es orosz forradalom kimutatta, hogy az ilyen értelmiségi osztály társadalmi változások idején az uralkodó osztály mellé áll és ahol csak teheti, szabotálja az uj rendszert. Ezt a példát szemelőtt tartva az újjászületett Magyarországon nagyon nagy súlyt fektetnek egy uj, a szegény munkások és parasztok osztályából származó és ezen osztállyal együttérző értelmiség kinevelésére. Népi kollégiumok Ennek természetesen elsősorban is a “nincstelenség” a legnagyobb akadálya, mert a diákoknak nem csak tanulni, hanem táplálkozni és ruházkodni is kell a tanulás évei alatt. A szegény munkáscsaládok és parasztok nem csak képtelenek voltak fedezni diák-gyermekeik nevelésének költségeit, de a legtöbb esetben rá voltak szorulva, hogy a gyerek, ha elérte a 13- 14 éves kort, már a kenyérkeresők közé lépjen és segítsen könnyíteni a család fentartás nehéz terhén. Ezért a szegény gyermekek iskoláztatásához okve 11 e n ü 1 szükségessé lett olyan helyiségek megnyitása, ahol a szegény diákok legalább lakást és kosz- tot kapjanak. Ilyen helyiségek, vagy otthonok a népi kollégiumok, amelyek most már lehetővé teszik olyan magyar értelmiség kineveJését, amely nem csak a dolgozó nép köréből származik, de tudásukat a nép felemelkedésének szolgálatába állítják. De a népi kollégiumok nem csak egyszerű otthonai a paraszt és munkásszármazásu diákoknak, hanem azonkívül olyan intézmények, amelyekben a közép és a főiskolai diákok sokkal nagyobb eréllyel és hatásosabban folytathatják tanulmányaikat, mint a saját otthonaikban. És végre a demokratikus szellemben való együttélés révén megteremti azt a lehetőséget, hogy a magyar értelmiségi osztály is átmenjen a demokratikus átalakuláson és ne szabotálója, hanem támogatója, — a szó szoros értelmében védbástyája legyen az uj rendszernek. A népi kollégiumok céljáról ezt olvassuk ebben a füzetben: A népi kollégiumok célja “A régi magyar iskolarendszer gondoskodott arról, hogy az iskolák kapuit elzárja a parasztok és munkások gyermekei elől, hogy ezen rétegek soha ne ébredjenek öntudatra, hogy fiaik és lányaik ne kerüljenek értelmiségi pályára, ahol az elnyomott nép ügyén segíteni tudtak volna. Parasztok és munkások gyermekei a múltban csak a népiskolába jutottak el, ahol éppen, hogy imi-olvasni megtanultak. A polgári iskolát már sokkal kevesebb paraszt- és munkásfiu végezhette el, a gimnáziumba és az egyetemre a magas tandíj és a hatalmas inter- nátusi ellátási dijak miatt szegény emberek gyermekei csak elenyésző szájúban kerültek.” “így például az 1930-31-es iskolaévben a parasztszármazásu diákok számaránya mindössze 1.3 százalék volt a gimnáziumban és 1.5 százalék az egyetemeken. A diákság többi része az úri réteg gyermekeiből tevődött ösz- sze, akik iskoláikat elvégezve, tekintet nélkül arra, hogy tehetségesek voltak-e vagy sem, sokszor a legmagasabb hivatali állásokat is elérték. A demokratikus kormányzat, hogy ezt a magyar néptömegek számára igazságtalan iskolarendszert megváltoztassa, megteremtette az általános iskolát, amelyben ma már megközelítőleg azonos feltételek mellett tanulhatnak a munkás és a parasztszülők gyermekei is. Biztosítani kellett azonban azt is, hogy ezek a fiatalok a gimnáziumba és az egyetemre is eljussanak; biztosítani kellett szabad nevelődésüket. Ezért alakultak a népi kollégiumok a tanulnivágyó szegény diákság számára.” A népi kollégiumok négy csoportot alkotnak: az első csoport az általános iskolák, vagyis a kis diákok részére szólnak'; második a középiskolások népi kollégiumai; harmadik csoportot alkotják a főiskolások (egyetemi hallgatók) részére fentartott kollégiumok és végre a negyedik csoportba tartoznak a művész kollégiumok és a különleges intézmények, mint pl. politikai akadémiák, stb. kollégiumi ai. Ezen beosztással elérik, hogy az ilyen kollégiumokban az azonos pályára készülő ifjak segítik egymást tanulmányaikban. A “PATRÓNUSOK” Mint látom, minden kollégium a megalakulásnál felveszi egy- egy elhalt neves ember nevét, akit tehát ideálul állítanak maguk elé, Igep érdekes világot vet az uj korszakra ezen “patrónu- sok” névsora. Sok esetben ez a patrónus annak a vidéknek nagynevű történeti hőse, máskor csak egy-egy történelmi legendás alak, de néhány kivételével mind a népies irányzat felé mutat. Valószínű, hogy ezeket a “patrónusokat”- nem maguk a diákok, hanem a nevelésügyi közegek ajánlják a kollégium megalakításánál, de azért még igy is jellemző. Az ilyen patrónusok nevei között első helyen szerepel Dózsa György neve, akiről nem kevesebb, mint 8 népi kollégiumot neveztek el. Ilyeneket találunk Budapesten kívül Nyíregyháza, Nagykanizsa, Mohács, Kiskunhalas, Cegléd és más városokban is. Dózsa után mindjárt Kossuth Lajos következik 6 kollégiummal. A harmadik helyet Petőfi Sándor foglalja el. akiről öt kollégiumot neveztek el. Négy-négy kollégium dicsőségében már hárman osztoznak, mert a Móritz Zsigmond, II. Rákóczi Ferenc és Lórántffy Zsu- zsánna neveken négy-négy szerepel. Három kollégiummal ezen hét patrónust találtuk: Achim András, Ady Endre, Bartók Béla, Berzsenyi Dániel, József At- tilla, Rozgonyi Piroska és Szilágyi Erzsébet. A két kollégiummal szereplő patrónusok névsora a következő: Apáczai Csere János, Arany János, Bacsányi János, Bocskay István, Bolyai János, Csokonai Vitéz Mihály, Dobó Katica, Görög Hona, Hajnóczy István, Kádár Kata, Madách Imre, Mészáros Lőrinc, Tesselik Dániel, Vak Bottyán és Varga Katalin. HIRES nevek Az egy-egy kollégium nevét kölcsönző patrónusok sorozatában ezen nevezetesebb neveket találjuk: Benczúr Gyula, Bese- nyei György, Bethlen Kata, Bíró Szép Anna, Bolyai Farkas, Budai Nagy Antal, Esze Tamás, Fazekas Mihály, Hunyadi Mátyás, Katona József, Körösi Csorna Sándor, Madarász László, Martinovits Ignác, Móra Ferenc, Somogyi Imre, Széchényi István, Szemere Bertalan, Szendrei Julia, Szondy Zsuzsánna, Toldi Miklós, Tóth Kálmán, Türr István, Zalka Máté, Zrínyi Ilona, stb. Élő ember nevét (Tildy Zoltán) ezen patrónusok között egyet találtam. Helyesebb is, ha az ilyen “ideál” gyanánt csak elhunytakat veszünk, mert az élőkben gyakran csalódunk és az ilyen patrónus neve jellemző bélyeget vet magára az intézményre is. Ezen népi kollégiumok megteremtésében természetesen döntő szerepük volt maguknak a munkásoknak és a szegény NEW YORK ÉS KÖRNYÉKE FIGYELEM! Az osztályharc fogjai támogatására ezúttal is nagyszabású TANCESTÉLY lesz DECEMBER 11-én, szombaton este a 43 East 125th Streeten levő FINNISH HALL-ban. A Bérmunkás olvasói és azok barátai segítsék megjelenésükkel a rendezőséget nemes munkájuk végzésében. parasztoknak, akik szinte utolsó filléreiket adták az ilyen intézmények felállítására s azért méltán várhatják, hogy a népi kollégiumokból kikerült uj értelmiségi osztály a kollektív termelési rendszer legnagy óbb erőssége lesz. Amerika tiszteletben tartja más népek önrendelkezési jogát, — nem hajlandó beleavatkozni a Mars lakók belügyeibe. Londoni hírek szerint szovjet tudósok a nap felületének részletes fotografálását tervezik. — Hát nem megmondtuk, hogy mindenütt kémkednek ezek a “vörösek”! ELŐFIZETÉST KÜLDTEK December 4-ig: P. Pozsgai. Cornersville ___ 1 A. Buda, Cleveland............... 1 J. Hosszú, E. Chicago ........... 1 J. Vizi, Akron.........................10 P. Molnár, Los Angeles ........ 2 J. Nagy, Terrace .................... 2 A. Severa, Berwyn................ 1 J. Schneider, Detroit ............ 1 A. Kucher, Pittsburgh ............ 5 St. Bukovits, Cleveland ........ 1 J. Buzay, Cleveland ___ 1 J. Szilágyi, Cleveland .............. 1 G. Lutzai, Detroit................... 1 J. Weidinger, Easton______ 1 J. Feczkó, New York .............. 1 J. Gyurcsek, Columbus ...... 2 R. Kurovszky, Copley _____ 2 J. Szabados, Brooklyn ____ 1 Geo. Sachko, Granite City .... 1 E. Somogyi, Bridgeport ........ 1 L. Máté, Chicago ................... 1 S. Regensburger, Newark ..... 1 A. Sipos, Madison ___ 1 Martha, Sylvester, Detroit .... 2 Anna Kormos, Cleveland___ 1 P. Trucz, Newark ............. 1 Ch. Kotzán, Chicago ................1 J. Láng, Montana Mine ....... 1 M. Uhlean, Chicago ............... 2 F. Tóth, McKees Rocks......... 1 St. Spolyár, Chicago........... .. 2 K. Mészáros, Dumont ......... 2 E. Papp, Cleveland .......... ... 1 Joe Pap, So. Bend .................... 1 J. Zára, Chicago __ 4 F. Bleier, Bridgeport .......... 1 Teréz Biko, Cleveland _____ 1 A. Tamás. Monrovia ............. 1 A. Patchy, San Francisco..... 2 St. Der. Detroit ..................... 1 F. Vizer, Brunswick ______ 1 L. Canoy, Fairfield ...... 1 J. Kish, Sout Gate ......... 1 J. Kozák, Phila....................... 1 J. Varaljay, Bridgeport ......... 1 Alex Acs, New York.............. 1 J. Bényey, Cleveland ........... 2 E. Soos, Newark ........... 2 S. Bihari, Newark ............. 1 St. Török, Los Angeles ............4 J. Sorg, Schenectady ........ 1 M. Odor, Glendale _____ 1 The Ain. News Co., New York 1 Ch. Vass, Brunswick ____ 1 J. Takách, Cleveland ______ 1 Paul Csorba, New York .......... 2
