Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)
1948-11-27 / 1555. szám
/ « H uioai BÉRMUNKÁS 1948. november 27. Visszavándorlók figyelmébe — VÁLASZ EGY TANÁCSOTKÉRŐ LEVÉLRE — Kedves Sz . . . Munkástárs: Engedje meg, hogy privát levelére lapunkban, tehát nyilvánosan válaszoljak, mert az abban felvetett probléma közérdekű. írja levelében, hogy ön és felesége arról beszélgetnek, hogy esetleg visszavándorolnak Magyarországba, ahová most nagyon hívják a külföldi magyarokat, mert szükség van az amerikai képzettségű munkásra és úgy kép-< zelik, hogy önök, akik némi vagyonkával is rendelkeznek, most odahaza jól el tudnának helyezkedni és könnyen meg tudnának élni. Mint régi barátjuktól, azt kérdezik tőlem, hogy mit szólok a tervükhöz? Kedves Sz. munkástárs, mint régi barátjuk, nagyon őszintén fogok válaszolni. Őszintén megírom önnek, hogy az én információim alapján csak azt mondhatom, hogy tegyenek le erről a tervről, mert igen nagy a valószínűség, hogy nagyon nagy csalódást hoz magukra. Azt a hazafelé szóló csalogatást ne vegyék komolyan. Emlékezzenek vissza arra a táblára, amit a szerkesztőségekben szoktak kiakasztani, amin ezt olvastuk: “A szives marasztalást ne tessék komolyan venni.” így látom én ezt a hazahivogatást is. Elmondom, hogy miért. Minden információm arra mutat, hogy a közép-európai uj gazdasági rendszerben (tehát Magyarországon is) az alapvető elv, hogy mindenki munkával keresse meg a kenyerét, vagyis, hogy a pénznek ne legyen nagy jövedéket hozó képessége. Ott véget akarnak vetni annak a világnak, amelyben valaki ezt mondhatja: Nekem már nem kell dolgozni, mert a pénzem dolgozik helyettem! Ennek következtében a befektetések után származó jövedelmeket nagyon megadóztatják. Ha tehát önök arra számítanak, hogy kis vagyonkájukkal, — amely talán forintra átszámolva jelentékeny összeget mutathat, — befektetik jövedelmet hozó házakba, üzletbe vagy egyéb birtokba és annak a jövedelméből élnek, akkor rosszul számítanak és a csalódás esetleg kis vagyonkájuk elvesztését is jelentheti s akkor máp ez az önök korában nagymérvű szerencsétlenséggel azonos. Amig tehát fent említett gazdasági elv a szociálista társadalom kiépítése szempontjából nagyon helyes és üdvös, addig az öreg visszavándorlókra nézve nagyon is kedvezőtlen. Viszont nem kívánhatjuk az uj életre ébredt országoktól, hogy az öreg visszavándorlók kedvéért letérjenek ezen máskülönben nagyon helyes útról. És azzal se áltassa magát, hogy a maga amerikai szakképzettségére otthon nagy szükség van. Ön igen jó munkás volt abban a gyárban, ahol begyakorolta az amerikai módszereket és az amerikai gépek használatát, amelyekkel nem sokra menne ott, ahol az ily -felszerelés hiányzik. Csak a nagyon képzett tervező' mérnökök vagy * igazán elsőrendű mechanikusok vihetnek számbavehető értéket a tudásuk révén, de nem a tömegprodukció munkásai, hiába voltak bármilyen ügyesek is a nagyon is szükkörü szakmájukban. Magyarországon most hónapok alatt évtizedes mulasztásokat akarnak pótolni, ami a termelés iramának oly nagymérvű meggyorsítását jelenti, hogy az idősebb ember aligha képes követni. Különösen képtelen akkor, ha uj szerszámokat és uj módszereket kell megismernie. Az amerikai munkásnak eddig is szokatlan volt az európai munkások felett tartott erős fegyelem, ma még szokatlanabb és önök sem tudnák egykönnyen elviselni. De a legfontosabb tényező az, hogy az amerikai átlagos munkás életszínvonala messze-mesz- sze felette áll az európainak. Maguknak itt egészen természetes a hideg-meleg vizes konyha, a fürdőszoba, villanyjégszekrény, mosógép, villanyvasaló, piritós-készitő, kávéfőzők, rádió, sőt legtöbb esetben az automobil is még sok, sok, igen sok apróbb kényelmi eszköz, amelyekre csak akkor emlékszünk leginkább, amikor hiányzanak. És ezeknek igen nagyrésze otthon még hiányzik. Nem Írom az uj rendszer terhére a hiányt, de amikor önök fürdőt akarnak venni és nincs fürdőszoba, nem gondolnak arra, hogy az kinek a hibája, hanem csak arra, hogy kényelmetlenül érzik magukat és vágynak vissza ide, ahol ezen kényelmi eszközöket megtalálják. ______ Különösen az idősebb népeknek nehéz lemondani azon kényelmi eszközökről, amikhez a hosszú életen át hozzászoktak. Remélem, hogy ezt a levelet nem csak önök, hanem a vissza- vándorlást intéző magyar hatóságok is elolvassák és az itt elmondottakat figyelembe véve korlátozni fogják a hazacsalogatást. Nem szolgálhatja Magyarország javát egy csomó öreg amerikai magyar esetleges keserves csalódása! De azt is tudom, hogy vannak olyanok, akik szeretnék kihasználni saját részükre a jelenlegi uj viszonyokat. Hallottam például már olyan amerikai magyarról is. aki egyszer vagy kétszer elment a munkáslapok mulatságaira. ahol 75 centért megette a dollár értékű ebédet és ezen az alapon azt állítja, hogy ő a munkásmozgalom első zászlóvivője, tehát megérdemli, hogy Magyarországon valami nagyon jó “dzsáb”-ot (állást) adjanak neki. Ezt tették sokan negyedszázaddal ezelőtt Oroszországban s amint látom ez a típus még mindig nem veszett ki. Nem csodálkozom, hogy védekeznek ellenük Magyarországon is és ez a védekezés gyakran a jószándéku embert is megüti. Viszont a másik oldalról azt is tekintetbe kell venni, hogy Magyarországon még mindig izgalmasak az állapotok, a forradalom ott még nem nyert befejezést. A felülkerekedett munkásosztály tagjai jól tudják, hogy ha az ellentábor kerülne újból hatalomra, akkor Magyar- ország egyetlen nagy kinzókam- rává változna át. Nagyon éberen őrködnek tehát minden ellenforradalmi megmozdulás elnyomására. Mi is úgy tennénk, ha a helyükben volnánk. De ily körülmények között nem számíthatunk olyan szabadságjogokra, mint itt élvezünk Amerikában, még a Taft-Hartley törvény dacára is. így annak, aki évtizedeken át élt Amerikában nem valami jól esnek a szabad mozgást, a kritikát és egyéb hasonló dolgokat korlátozó intézkedések. Ezen a réven is sok csalódás éri a visszavándorlót. Ezek azok az okok, amelyek következtében azt tanácsolom önöknek, hogy ha van elég pénzük ara, hogy pár heti vagy havi LÁTOGATÁSRA hazamenjenek, minden esetre menjenek, de nagyon jól gondolják meg, ha végleges tartózkodásra akarnak menni, mert az eshetőség igen nagy a keserves csalódásra. Szívélyesen üdvözlöm mind- ketőjüket » hívük Geréb József PULYKA TÖRTÉNET Amerikai tradíció, hogy a november negyedik csütörtökjére eső Thanksgiving Day (Hálaadás napja) ünnepi ebédjének központját a pulyka pecsenye képezze. Az igazi thanksgiving- napi ebéd a sült pulyka, amelyet a szintén amerikai eredetű édes és fehér krumplival, cranberry sajttal, továbbá pumpkin-pie (tök-lepény) mellékételekkel tálalnak fel. Mindezek teljesen amerikai eredetű ételek, amelyeket más földrészeken» Amerika felfedezése előtt egyáltalán nem ismertek. Az amerikai indiánok, habár kezdetleges módon is már termeltek úgy krumplit, mint kukoricát, sőt tököt is. A pulykát ugyan nem tenyésztették, de azért ehettek eleget, mert az erdők, mezők vad madarai közé tartozott. Érdekes dolog, hogy dacára a pulyka amerikai eredetének, még sem itt honosították meg és kezdték el a tenyésztését, hanem Ázsiában és Európában és onnan hozták vissza Amerikába. A- pulyka angol nyelven “Turkey”, — ami az angol nyelven azonos a “Törökország” névvel is. Sok vitára adott már okot, hogy miért kapta a pulyka ezt a nevet ? A pulykáról szóló legrégibb leirást egy német-svájci tudós, Konrád Gesner adta, akinek a 16. század közepén megjelent ÉPITŐGÁRD A 1948-49-ik évre: J. Buzay, Cleveland........... 1.00 L. Decsi, Akron............... 2.00 I. Farkas, Akron............... 1.00 L. Fishbein, New York .... 3.00 J. Fodor, Cuy. Falls........... 3.00 P. Hering, Buffalo ........... 5.00 J. Kollár, Cleveland _____ 1.00 M. Krieger, New York __ 3.00 A. Kucher, Pittsburgh __ 3.00 A. Lelkó, Pittsburgh ....... 4.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 3.00 A. Molnár, Cleveland ___ 1.00 J. Munczi, Cleveland ____ 2.00 L. Páll, Ambridge ______ 9.00 P. Pika, Chicago .....____ 2.00 J. Policsányi, Elm Grove .. 2.00 G. Scherhaufer, Cleveland 2.00 A. Severa, Berwyn _____ 1.00 J. Szilágyi, Cleveland ___ 1.00 S. Székely, Cleveland ___ 3.00 K. Udvarnoky, Flint ____ 2.00 J. Vizi, Akron _________ 5.00 J. Zára, Chicago ............... 2.00 könyvében megtaláljuk a pulykának rosszul rajzolt, de azért tisztán felismerhető képét alatta a magyarázattal, amely szerint ez a nagy madár a “Kalkutta! tyuk”. Talán innen kapta a pulyka az olasz nevét, amely “Gallo DTndia” (Indiai tyuk), amiből aztán a franciák a “di- non” nevet készítették. Ebből viszont a bécsi németeknél az “in- dianer” név került forgalomba. Nagyon valószínűnek látszik, hogy az amerikai vadpulykát először Kis-Ázsiába vitték és ott honosították meg. Onnan a török területekre, majd a mai Romániába került, ahonnan fokozatosan terjedt tovább nyugatra, mig eljutott Hollandiába és Franciaországba is, ahonnan aztán visszahozták Amerikába, az eredeti hazájába, de most már szelídített állapotban a Thanksgiving és karácsony napi nagy vendégszereplésre. TRUMAN ELNÖK JELLEMZÉSE WASHINGTON — Amikor egy állítólagos magasrangu tisztviselőtől kérdezték, hogy szereti a választások eredményét? — igy válaszolt: “Nagyon örülök, hogy Harry S. Truman győzött a választásokon, mert először is nagyon jó ember; — annyira jó, hogy már is elfelejtette, hogy a választások ’előtt mit mondottak és csináltak úgy az ellenségei, mint a barátai. Másodszor, sokkal tehetségesebb, mint Dewey kormányzó, mert az csak ígérte, hogy a Wall Street embereit magas állami tisztségekbe fogja ültetni, Truman azonban nemcsak ígérte, hanem meg is tette. És végre harmadszor, nagyon ügyes ember, aki a választások előtt kisajátította Wallace programját most pedig kölcsönvette és megvalósítja a Dewey programját is — ezzel bizonyítja, hogy ő is ‘egységet’ akar.” A posta-hatóság megkívánja, hogy ott, ahol a város zónákra van osztva, a lakosság a ZÓNA SZÁMÁT TÜNTESSE FEL A LEVELEIN hogy az ilyen helyekre MENŐ levelekre is nemcsak a hozzánk küldött leveleiken, de MINDEN LEVELÜKÖN jelezzék a város mellett a zóna számot. Ezzel gyorsítják a posta forgalmát. !
