Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)

1948-11-20 / 1554. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXV. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1948 NOV. 20 NO. 1554 SZÁM Forrestal rendőrállamot akart ___ V KÖN'1 1 ___ * HETI KRÓNIKA A HONVÉDELMI MINISZTER KATONAI GESZTAPO SZER­VEZETET AKART FELÁLLÍTANI. — MÁR KI IS ADTA A RENDELETET KÉMSZERVEZET MEGALAKÍTÁSÁRA. WASHINGTON — Az elnökválasztás váratlan eredményé­nek egyik mellékterméke az, hogy világosságra került, miszerint James Forrestal honvédelmi miniszter az Egyesült Államokat iga­zi rendőrállammá akarta átalakítani. Forrestal, mint annyi sokan, mások is, egész biztosra vette, hogy a választásokon Dewey fog győzni és dacára annak, hogy ő demokrata, meg akarta tartani a honvédelmi tárcát es tovább is vezető szerepe lett volna az or­szág bel- és külügyeinek irányí­tásában. A választások előtt a Dewey kormányzóhoz közelálló lapok cikkeket hoztak, amelyben meg­jósolták, hogy a honvédelmi tár­cát Forrestal meg fogja tartani Dewey alatt is, mert “ezt a fon­tos tárcát ebben a kritikus idő­ben nem volna helyes megvál­toztatni.” Ebben úgyszólván elő­készítették az amerikai népet, hogy Forrestal és az általa kép­viselt bankárcsoport a republi­kánus kormány alatt is uralmon marad. A váratlanul végződő válasz­tás után azonban Forrestal azonnal kijelentette, hogy újév körül távozni fog állásából. Tá­vozni fog, mert mint a beavatot­tak írják, távoznia kell. Truman elnök ugyan nem azért menesz- ti honvédelmi miniszterét, mert az nem az ország népét, hanem a Wall street bankok érdekeit képviseli, hanem mert átlátott Forrestal kétszínűségén. Forres­tal annyira biztosra vette De­wey győzelmét, hogy a választá­sok alatt egyetlen szót sem emelt Truman érdekében. Az el­nök ezt nem tudja neki megbo- csájtani és azért meneszti. RENDŐRÁLLAM De ugyanakkor elég bátorsá- viselők a honvédelmi miniszteri­got kaptak egyes alantas tiszt- umban is és elárulták az újság­íróknak Forrestal rendőrállamá­nak az előkészitését. Ezen tiszt­viselők állítása szerint Forrestal katonai titkosrendőrséget terv e­zett, amely tehát nem tartozik felelőséggel semmiféle más ha­tóságnak. Ennek a rendőrség­nek ügykörébe tartozott volna “az ötödik kolumn kifürkészése, • szabotálós és sztrájkok megaka­dályozása, agitátorok elfogása, stb.” Szóval a polgárjogok tel­jes sutbadobása, mert a katonai rendőrséget és a katonai ható­ságokat mentesítették a polgári bíróságok hatáskörétől. Forrestal terve ezt a címet viseli: “Segéd (auxiliary) csa­patok szervezése a lázadás, jár­ványok, invázió és felkelések le-, törésére”. A Washingtonból irá- ! nyitott központi titkos katonai rendőrcsapatnak az ország min­den jelentősebb városában let­tek volna osztagai, akik letar­tóztattak volna mindenkit, aki Forrestalékat kritizálni meri. De börtönbe kerültek volna első sorban a unionok szervezői és aktívabb tagjai is. Az igy letar­tóztatott egyének nem fordul­hattak volna semmi bírói ható­sághoz, mert a polgári bírák nem avatkozhatnak bele abba, amit a katonák csinálnak. Lehet, hogy a választások vá­ratlan eredménye egyenlőre meghiúsította ezt a pokoli ter­vet. De azért nem lehetetlen, hogy a gyenge akaraterővel bí­ró Truman elnök alatt is meg tudják majd valósítani. Egyébiránt az eddigi hírek szerint Forrestallal együtt még három másik miniszter is el­hagyja állását és Truman az uj adminisztrációját Forrestal, Ge­orge Marshall, továbbá J. A. Krug belügyminiszter és Char­les Sawyer kereskedelmi mi­niszter szolgálatai nélkül kezdi meg. a kínai válság NANKING — A kínai kom­munisták nagy győzelme válság elé állította Chiang Khai Shek kormányát. Wong Wen-hai mi­niszterelnök beadta a lemondá­sát s nem hajlandó a kormány ügyeit tovább vezetni. Az egye­sült kormányzó pártok (Yuan) végrehajtó bizottsága memoran­dumot nyújtott át Chiang Khai Sheknek, amelyben követelik, hogy az elnök mondjon le szá­mos olyan jogáról, ami a mi­niszterek hatáskörébe tartozik. De azonkívül követelik, hogy a néhány gazdag család kiváltsá- i gos jogait szüntessék meg és az állam kiadásainak terhét ter­jesszék ki ezen kiváltságos csa­ládokra is. A IJ.S. statisztikai hivatal ada­tai szerint 1940 óta olyan nagy tömegű nép vándorolt a nyugati államokba, hogy ott minden 10 lakos közül csak 4 a benszülött. amig hat egyén más vidékről költözött oda. ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) . . . A választási Ígéretek után, most már ismét nyugodtan leül­hetünk megtárgyalni azokat az ügyeket, melyek a nép nagy­többségének életébe vágnak. Amikor a nép nagytöbbségére gondolunk, csak természetes az, hogy a munkásosztályt értjük alatta mint a nép többségét. De nemcsak azért többség a mun­kásosztály mert számbelileg többségben van, hanem azért is, vagy úgyis mondhatnánk csakis azért, mert a vagyontöbbletet a munkásosztály termeli elő, ami viszont a mai kapitalista társa­dalmi rendszernek a főoszlopát képezi. Ez a vagyontöbblet akár jobbra, akár balra szavaztunk volna, a nép 2-3 százalékának birtokában van és bármilyen dí­szesen is van fölöltöztetve a bel és külpolitika, ott minden a va­gyontöbbletet a markában tartó 2-3 százalék érdekeinek megfe- lelőleg történik. Már régebben megállapított tény, melyről a gazdasági szak­értők szoktak megfelelő bizonyí­tékot nyújtani, hogy az Egye­sült Államok ipari fejlettsége azon a ponton áll, melyen a terv-, szerű és a magán profitot kikü­szöbölő termeléssel, egy munkás évente napi 4 órai munkával húszezer dollárnak megfelelő ér­téket képes termelni. Persze ez még nem bizonyítja azt, hogy a 8-10 órát dolgozó munkás ehez viszonyítva kétszer-háromszcr annyi értéket termel, de viszont a nagy corporációk és a ma­gántőkés vállalkozások vagyoni kimutatásai világosan bizonyít­ják, hogy a mai fejnélküli gaz­dálkodásban is, a vagyonfölhal- mozódás a felhőkarcolók magas­ságával vetekedik. Ezt a fölhalmozott vagyont, mint a profit szentségét védel­mezik a nép nagytöbbségének érdekeivel szemben, olyannyira, hogy az állami adózás végrehaj­tásánál, a nép nincstelen nagy­többsége aránylag nagyobb adó­zási terhek alatt nyög, mint a magántőkés, ne is vitassuk a nagy corporációk adózási elő­nyeit. Ki kell hangsúlyoznunk, hogy ezen tényeknek a tárgya­lása egyáltalán nem jelent szo­cializmust, csupán csak egy be­pillantást abba az igazságtalan társadalmi helyzetbe, melynek helyébe az igazságos termelés és elosztás rendszerét óhajtják emelni, az osztályharcot fölis­mert munkások tömegei1. De amilyen igazságtalanság nyüvánul meg ebben a kérdés­ben, amit számokkal lehet bizo­nyítani, már pedig a számtani tételeknél vita nincs, ugyanaz az igazságtalanság vonul végig a társadalmi jelenségek minden vonalán, persze ott ahol számta­ni tétel nincs, az igazság sokkal nehezebben látható. Ezért tör­ténik aztán az meg, hogy a ki­zsákmányolt munkások nagy többsége a kizsákmányolóik ol­dalán áll, bedülve az ámító pro­pagandának, a saját érdekeinek az ellenségévé válik. Még ma is találkozunk olyan munkásokkal, akik a múlt század gondolat me­neténél állanak és szinte retteg­ve mondják, “hátha nem volna tőkés, akkor ki adna nekünk munkát.” Annál elszomorítóbb, hogy rendszerint az ilyen gon- dolkozási alapon álló munkások, politikai szakértőknek képzelik be magukat. Az ily agyvelőkbe aztán hiába próbálkoztunk évti­zedeken át, ipari unionizmust belevemi. , Számokról beszélve, nézzük csak meg a másik számtani igaz­ságtalanságot, mely a nemzeti adósságnál látható. Csak úgy hozzávetőlegesen mondjunk egy számot és tegyük föl, hogy az állami adósságunk mondjuk úgy 250 billió dollárocska. Ezzel egy­formán tartozik a nemzet min­den fia, akár 5 cent vagy 5 mil­lió dollár van a zsebében. Aki-* nek 5 millió dollárja van, az na­gyon könnyen kaphat 1-2 millió dollárt kölcsön, mig akinek 5 centje van, annak kölcsön jogi alapja nincs, mégis egyformán tartozik a nemzeti adósságban a milliomossal. Csak természetes, hogy a számtani arány elvitat- hatlanul azt mutatja, ha a nem­zeti adósságban egyenjogúak vagyunk, akkor ugyanúgy szám- tanilag. egyenjoguaknak kéne legyünk a nemzeti vagyonban is. Egyszóval, ne keressük a társa­dalmi igazságtalanságokat, akár az egyik, akár a másik oldalról körülcirkalmazott mondatokban* csak nézzünk a számokra. A számokra tekintve a gondolkoz­ni tudó nincstelenek, egész biz­tos a szocialista termelési rend­szert óhajtják. Ha aztán nagyképűsködő­en a kapitalista rendszert védel­mezők mellé állunk és közvetlen közelről a szemeikbe tekintünk a hazugság mintaképeit látjuk bennük. Akik annyira hivatkoz­nak a bibliai tanok követésére, akik a szülei és öregek iránt va­ló tiszteletre hivatkoznak min­dig, a legnagyobb meggyalázói a bibliai tanításoknak. Hosszú év­tizedes harcoknak az eredmé­nye, hogy bizonyos nyugdijat (Folytatás a 4-ik oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom