Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)
1948-11-20 / 1554. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXV. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1948 NOV. 20 NO. 1554 SZÁM Forrestal rendőrállamot akart ___ V KÖN'1 1 ___ * HETI KRÓNIKA A HONVÉDELMI MINISZTER KATONAI GESZTAPO SZERVEZETET AKART FELÁLLÍTANI. — MÁR KI IS ADTA A RENDELETET KÉMSZERVEZET MEGALAKÍTÁSÁRA. WASHINGTON — Az elnökválasztás váratlan eredményének egyik mellékterméke az, hogy világosságra került, miszerint James Forrestal honvédelmi miniszter az Egyesült Államokat igazi rendőrállammá akarta átalakítani. Forrestal, mint annyi sokan, mások is, egész biztosra vette, hogy a választásokon Dewey fog győzni és dacára annak, hogy ő demokrata, meg akarta tartani a honvédelmi tárcát es tovább is vezető szerepe lett volna az ország bel- és külügyeinek irányításában. A választások előtt a Dewey kormányzóhoz közelálló lapok cikkeket hoztak, amelyben megjósolták, hogy a honvédelmi tárcát Forrestal meg fogja tartani Dewey alatt is, mert “ezt a fontos tárcát ebben a kritikus időben nem volna helyes megváltoztatni.” Ebben úgyszólván előkészítették az amerikai népet, hogy Forrestal és az általa képviselt bankárcsoport a republikánus kormány alatt is uralmon marad. A váratlanul végződő választás után azonban Forrestal azonnal kijelentette, hogy újév körül távozni fog állásából. Távozni fog, mert mint a beavatottak írják, távoznia kell. Truman elnök ugyan nem azért menesz- ti honvédelmi miniszterét, mert az nem az ország népét, hanem a Wall street bankok érdekeit képviseli, hanem mert átlátott Forrestal kétszínűségén. Forrestal annyira biztosra vette Dewey győzelmét, hogy a választások alatt egyetlen szót sem emelt Truman érdekében. Az elnök ezt nem tudja neki megbo- csájtani és azért meneszti. RENDŐRÁLLAM De ugyanakkor elég bátorsá- viselők a honvédelmi miniszterigot kaptak egyes alantas tiszt- umban is és elárulták az újságíróknak Forrestal rendőrállamának az előkészitését. Ezen tisztviselők állítása szerint Forrestal katonai titkosrendőrséget terv ezett, amely tehát nem tartozik felelőséggel semmiféle más hatóságnak. Ennek a rendőrségnek ügykörébe tartozott volna “az ötödik kolumn kifürkészése, • szabotálós és sztrájkok megakadályozása, agitátorok elfogása, stb.” Szóval a polgárjogok teljes sutbadobása, mert a katonai rendőrséget és a katonai hatóságokat mentesítették a polgári bíróságok hatáskörétől. Forrestal terve ezt a címet viseli: “Segéd (auxiliary) csapatok szervezése a lázadás, járványok, invázió és felkelések le-, törésére”. A Washingtonból irá- ! nyitott központi titkos katonai rendőrcsapatnak az ország minden jelentősebb városában lettek volna osztagai, akik letartóztattak volna mindenkit, aki Forrestalékat kritizálni meri. De börtönbe kerültek volna első sorban a unionok szervezői és aktívabb tagjai is. Az igy letartóztatott egyének nem fordulhattak volna semmi bírói hatósághoz, mert a polgári bírák nem avatkozhatnak bele abba, amit a katonák csinálnak. Lehet, hogy a választások váratlan eredménye egyenlőre meghiúsította ezt a pokoli tervet. De azért nem lehetetlen, hogy a gyenge akaraterővel bíró Truman elnök alatt is meg tudják majd valósítani. Egyébiránt az eddigi hírek szerint Forrestallal együtt még három másik miniszter is elhagyja állását és Truman az uj adminisztrációját Forrestal, George Marshall, továbbá J. A. Krug belügyminiszter és Charles Sawyer kereskedelmi miniszter szolgálatai nélkül kezdi meg. a kínai válság NANKING — A kínai kommunisták nagy győzelme válság elé állította Chiang Khai Shek kormányát. Wong Wen-hai miniszterelnök beadta a lemondását s nem hajlandó a kormány ügyeit tovább vezetni. Az egyesült kormányzó pártok (Yuan) végrehajtó bizottsága memorandumot nyújtott át Chiang Khai Sheknek, amelyben követelik, hogy az elnök mondjon le számos olyan jogáról, ami a miniszterek hatáskörébe tartozik. De azonkívül követelik, hogy a néhány gazdag család kiváltsá- i gos jogait szüntessék meg és az állam kiadásainak terhét terjesszék ki ezen kiváltságos családokra is. A IJ.S. statisztikai hivatal adatai szerint 1940 óta olyan nagy tömegű nép vándorolt a nyugati államokba, hogy ott minden 10 lakos közül csak 4 a benszülött. amig hat egyén más vidékről költözött oda. ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) . . . A választási Ígéretek után, most már ismét nyugodtan leülhetünk megtárgyalni azokat az ügyeket, melyek a nép nagytöbbségének életébe vágnak. Amikor a nép nagytöbbségére gondolunk, csak természetes az, hogy a munkásosztályt értjük alatta mint a nép többségét. De nemcsak azért többség a munkásosztály mert számbelileg többségben van, hanem azért is, vagy úgyis mondhatnánk csakis azért, mert a vagyontöbbletet a munkásosztály termeli elő, ami viszont a mai kapitalista társadalmi rendszernek a főoszlopát képezi. Ez a vagyontöbblet akár jobbra, akár balra szavaztunk volna, a nép 2-3 százalékának birtokában van és bármilyen díszesen is van fölöltöztetve a bel és külpolitika, ott minden a vagyontöbbletet a markában tartó 2-3 százalék érdekeinek megfe- lelőleg történik. Már régebben megállapított tény, melyről a gazdasági szakértők szoktak megfelelő bizonyítékot nyújtani, hogy az Egyesült Államok ipari fejlettsége azon a ponton áll, melyen a terv-, szerű és a magán profitot kiküszöbölő termeléssel, egy munkás évente napi 4 órai munkával húszezer dollárnak megfelelő értéket képes termelni. Persze ez még nem bizonyítja azt, hogy a 8-10 órát dolgozó munkás ehez viszonyítva kétszer-háromszcr annyi értéket termel, de viszont a nagy corporációk és a magántőkés vállalkozások vagyoni kimutatásai világosan bizonyítják, hogy a mai fejnélküli gazdálkodásban is, a vagyonfölhal- mozódás a felhőkarcolók magasságával vetekedik. Ezt a fölhalmozott vagyont, mint a profit szentségét védelmezik a nép nagytöbbségének érdekeivel szemben, olyannyira, hogy az állami adózás végrehajtásánál, a nép nincstelen nagytöbbsége aránylag nagyobb adózási terhek alatt nyög, mint a magántőkés, ne is vitassuk a nagy corporációk adózási előnyeit. Ki kell hangsúlyoznunk, hogy ezen tényeknek a tárgyalása egyáltalán nem jelent szocializmust, csupán csak egy bepillantást abba az igazságtalan társadalmi helyzetbe, melynek helyébe az igazságos termelés és elosztás rendszerét óhajtják emelni, az osztályharcot fölismert munkások tömegei1. De amilyen igazságtalanság nyüvánul meg ebben a kérdésben, amit számokkal lehet bizonyítani, már pedig a számtani tételeknél vita nincs, ugyanaz az igazságtalanság vonul végig a társadalmi jelenségek minden vonalán, persze ott ahol számtani tétel nincs, az igazság sokkal nehezebben látható. Ezért történik aztán az meg, hogy a kizsákmányolt munkások nagy többsége a kizsákmányolóik oldalán áll, bedülve az ámító propagandának, a saját érdekeinek az ellenségévé válik. Még ma is találkozunk olyan munkásokkal, akik a múlt század gondolat meneténél állanak és szinte rettegve mondják, “hátha nem volna tőkés, akkor ki adna nekünk munkát.” Annál elszomorítóbb, hogy rendszerint az ilyen gon- dolkozási alapon álló munkások, politikai szakértőknek képzelik be magukat. Az ily agyvelőkbe aztán hiába próbálkoztunk évtizedeken át, ipari unionizmust belevemi. , Számokról beszélve, nézzük csak meg a másik számtani igazságtalanságot, mely a nemzeti adósságnál látható. Csak úgy hozzávetőlegesen mondjunk egy számot és tegyük föl, hogy az állami adósságunk mondjuk úgy 250 billió dollárocska. Ezzel egyformán tartozik a nemzet minden fia, akár 5 cent vagy 5 millió dollár van a zsebében. Aki-* nek 5 millió dollárja van, az nagyon könnyen kaphat 1-2 millió dollárt kölcsön, mig akinek 5 centje van, annak kölcsön jogi alapja nincs, mégis egyformán tartozik a nemzeti adósságban a milliomossal. Csak természetes, hogy a számtani arány elvitat- hatlanul azt mutatja, ha a nemzeti adósságban egyenjogúak vagyunk, akkor ugyanúgy szám- tanilag. egyenjoguaknak kéne legyünk a nemzeti vagyonban is. Egyszóval, ne keressük a társadalmi igazságtalanságokat, akár az egyik, akár a másik oldalról körülcirkalmazott mondatokban* csak nézzünk a számokra. A számokra tekintve a gondolkozni tudó nincstelenek, egész biztos a szocialista termelési rendszert óhajtják. Ha aztán nagyképűsködően a kapitalista rendszert védelmezők mellé állunk és közvetlen közelről a szemeikbe tekintünk a hazugság mintaképeit látjuk bennük. Akik annyira hivatkoznak a bibliai tanok követésére, akik a szülei és öregek iránt való tiszteletre hivatkoznak mindig, a legnagyobb meggyalázói a bibliai tanításoknak. Hosszú évtizedes harcoknak az eredménye, hogy bizonyos nyugdijat (Folytatás a 4-ik oldalon)
