Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)
1948-10-30 / 1551. szám
s müal BÉRMUNKÁS 1948. október 30. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL — SZEMELVÉNYEK AZ Ó-HAZAI LAPOKBÓL — IRÁN A 19. század, apiely a vallás» jelképeit sekélyes racionalizmussal valósággá akarta átalakítani, földünk meghatározott pontjára igyekezett lokalizálni Éden kertjét. Valahol Irán szomszédságába helyezték a Paradicsomot. Nem vagyunk szakértői e kérdésnek és nem tudjuk eldönteni, valóban ezen a középkeleti tájon élt-e bibliai torkoskodása előtt az első emberpár, de ha igen, akkor a paradicsomi állapotokra ma már csak két dolog utal: az olaj bősége és a tudatlanság. Irán — régebbi nevén Perzsia — minden tiz felnőtt lakosából nyomorúságos bányászíkantin hangulata jelentette csak nekünk az üdülést. A minap azt mondta az egyik társam, hogy ezen a pénzen disznót vehettünk' volna. Nagyon nem jól van, hogy ilyet mondott, de megértem, mert ismerem az előzmények keserves szövevényét. Hanem nézze ott azt a szőke fickót. A fiam. Ő is bányász. De ő már centerhalf a bányászcsapatban, hegedül a zenekarban, ő a humorista a telep műkedvelő színtársulatában. Ady Endre meg József Attila verseit tudja szavalni. Ha feljön a munkából, rádiót hallgat, napozik, sportol, könyvet olvas és idegen nyelvet tanul. Ez már nemcsak sejti, de tudja, hogy a világ az övé is, ő már nemcsak csupán érezni, hanem kifejezni is tudja, hogy milyen szép a tenger, a fiatalság, a jövő. Látta, hogyan beleugrott a vízbe? Majd a fiam . . .” él az országban ? Ez a fogas kérdés a bölcs kormányzatnak nem okoz gondot, egyszerűen nem foglalkozik vele. Kétévenként választást játszik — mert ragaszkodik az irás betűihez —, a mindenkori kormány akarata egészen töléletesen érvényesül ezen a választáson. Sok kormányzati kényelmetlenséget takarítanak meg azzal, hogy a medzslisz a kormány engedelmes eszköze. Az alkotmány, amely a választásokat előírja, nem régi keletű. 1906-ben kiletkezett, az ország egyetlen forradalma után. A forradalom ledöntötte trónjáról a turkok családjából származó akkori saht és utódát alkotmány megteremtésére kény- szeritette. Az alkotmány azonban papiroson maradt. Perzsia valaha világbirodalom volt, maga is zárt világ, amelyben az uralkodó és az őt kiszolgáló, részben általa teremtett, részben őt hatalmon tartó nagy- birtokos és katona-kaszt azt tette, amit akart. Az uralkodó kaszt osztályrésze volt a korlátlan jólét s a népnek is juttattak valamit: “Szellemi” javakat, a mohamedán vallást, annak szigorúbb, puritánabb síita változatában. Az újkor kifejlődése során Perzsia fejlődésképtelen, maradi uralkodó rétege nem tudott lépést tartani a világ nagyhatalmaival. A 19. században a technika haladásával megszűnt Perzsia elszigeteltsége, s megszűnt nagyhatalmi állásának az utolsó maradványa is. A területre és kincsekre hatalmas, egykor Zoroaszter bölcselő vallásának kultúráját kitermelő ország a cári birodalom és a hatalma teljébe jutó brit Empire versengésének tárgya lett. Kalandregénybe kívánkozik mindaz, ami Teherán ősi falai, fülledt kávéházai, zsivajgó bazárjai mögött “perzsa belpolitika” címen történt. Nem hiába emlegetik a sakkjátékosok ma is a perzsa uralkodó nevét; hiszen “sakk” annyit jelent, mint “sah”. A sah is, ellenlábasai is mindig csak sakkfigurák voltak a cári birodalom és Anglia játszmájában. IRÁNI FÜGGETLENSÉG KÖZELRŐL 1907-ben angol-orosz szerződés érdekszférákra osztotta ezt az állítólag független országot. Északi fele orosz, a déli pedig angol érdekterület lett. Az első világháborúban Perzsia “semleges” maradt, de semlegessége pontosan úgy festett, mint függetlensége. Oroszok, angolok, németek és törökök szállták meg különböző részeit. A perzsa viszonyok megértéséhez feltételnül tudnunk kell, hogy ott a szavak egészen más tartalmat takarnak, mint nálunk. Alkotmányos választás: az uralkodó csoport kétévenként megismétlődő, meglehetősen zártkörű társasjátéka. Semlegesség: az ország kis parcellákban való bérbeadása — eléggé rossz feltételek mellett — különböző jelentkező nagyhatalmaknak. Függetlenség: a semlegességből folyik, az történik, amit az egyes területeken diktáló nagyhatalmak helyesnek látnak. Ezeknek a fogalmaknak európaira való lefordítását először 1917-ben kísérelte meg a szov jet forradalom. A forradalomnak külpolitikai téren ugyanis szinte első cselekedetei közé tartozott, hogy az 1907-ben kötött oroszangol szerződést semmisnek jelentette ki és ezzel megadta a lehetőségét annak, hogy lián önállóan fejlődjék és utolérje a környező államokat. És a forradalom levegője mintha behatolt volna Iránba. Egy parasztfiu, Riza Pehlevi állt a felszabadulás után vágyók élére és sikerült hatalomra jutnia. Pahlevi először hadügyminiszter, majd miniszterelnök lett. A zsarnok saht elűzte trónjáról és hamarosan ő lett az ország ura. 1925-ben megszerezte a sah trónját és mindenható lett egész Iránban. Az egykori parasztfiu azonban nem a Szovjet-Unióból, hanem a szintén szomszédos Tö- rökoszágból választott magának mintaképet, Kemal Atatürk személyében. Riza újjászervezte a hadsereget, megtörte — meglehetősen véres eszközökkel — a síita törzsfők hatalmát, eltörölte az asszonyok fátyolviselését és felvette a harcot az analfabétizmussal. Ez a harc azonban eléggé eredménytelenül folyt Reformjai nem tudtak a néphez közel kerülni. Hiába dolgozott akár szépszóval, akár terrorral, az ország jellege azóta sem változott. Most is, mint évszázadokon át, egy kis réteg tej jel-mézzel folyó Kánaánja. A nép zöme még mindig nomád és azt sem tudja, ki uralkodik valahol a távoli fővárosban. A második világháború alatt Irán ugyanolyan “semleges” volt, mint az elsőben. Angol, szovjet és később amerikai csapatok szállták meg. Riza sahban feltámadt az “államférfi” és érintkezést keresett a német és olasz vezérkarral. Futárszolgálatát azonban igen kezdetlegesen szervezte meg, igy hamarosan be kellett szüntetnie tevékenységét mint német kém és mint perzsa sah egyaránt. 1941 szeptember 16-án detronizálták és utódául fiát nevezték ki. Iránt a szövetségesek két zónára osztották: északon szovjet, délen angol fenhatóság alá került, de a megszálló hatálmak 1946 tavaszára már mind a két részt kiürítették. Irán egyik tartománya az északnyugati Azerbeid z s á n, szovjet segítséggel autonómiát kapott. OLAJ, AMELY GYÚJT A fejlődés menete Iránban sima és zökkenésmentes lenne, ha az ország szerencsétlenségére nem volna ezen a területen sok és bő olajforrás. De van és ez zűrzavarossá teszi a belpolitikát, nehézzé az életet, analfabétasorba taszítja az ifjúságot és állati életet kényszerít a népre. Mert a nagytőkének az érdeke, hogy minél olcsóbb munkaerővel tudja kitermelni az olajat, olyan munkaerőval, amely még lázadozni sem képes és nem éri el az kilenc analfabéta. Ez csak becslés, mert hiszen ez állapotokban tájékozatlan az ország kormánya is, azt sem tudja, hány lakost irányit — a latin mondásnak valószínűleg megfelelően — kevés bölcsességgel. Egyesek szerint kilenc, mások szerint 10 millió a lakosok száma, de láttunk olyan — komoly — kézikönyvet is, amely 15, vagy 18 millió iráni lakosról beszél. Bárr mennyien élnek is a sah jogara alatt, annyi bizonyos, hogy két- három milliónyi iráni “polgár” mégsem részesül a kormány bölcsességének jótéteményeib e n, mert kurdok, turkománok, délperzsa törzsek a maguk nomád törzsfőinek s az időjárás istenének akarata szerint élnek, mit- sem törődve azzal, hogy a 140 tagú medzslisz mit kíván és mit tilt Teherán tündérszép városában. HOGYAN SZÜLETIK A MEDZSLISZ? A medzslisz nem titokzatos nomád isten, hanem a parlament. Parlament, amely igen egyszerű eszközökkel jön létre. Az alkotmány ugyanis előírja, hogy kétévenként kell választani. De hogyan válasszanak az analfabéták, hogyan állítsák össze a névjegyzéket, amikor még az sem világos, hány ember emberi értelem legalacsonyabb szintjét sem. Az országban délen és északon egyaránt található olaj és az angolszászok természetesen nem mulasztották el, hogy a fenhatóságuk alatt levő déli területeken nagy olajtelepeket létesítsenek. Ezek az olaj mezők, amelyeknek részvénytöbbsége angol kézben van, évente mintegy 10 millió tonna olajat termel. Az amerikaiak is érdekeltek ebben, olymódon, hogy a területtel szomszédos szaudi-ará- biai és iraki óla i mezők amerikai kézben vannak. Általában ez a vidék a világ leggazdagabb olaj- termő földje, a föld összes olajának 40 százalékához itt jutnak hozzá. * % A Szovjet Iránt 1946 márciusában hagyta el. Ezt megelőzőleg tárgyalásokat folytatott Ghavam miniszterelnökkel olyan olajtársaság megalakításáról, amelyben a részvények arányosan oszlanak meg Irán és a Szovjet között és amelynek koncessziója nem egyedül a Szovjeté. A szerződés létre is jött, de az iráni alkotmány szerint a parlament jóváhagyása nélkül nem léphet életbe. Néhány hét előtt folyt le a vita, amelynek eredményeként alkotmányjogi okokra hivatkozva, a parlament nem adta jóváhagyását az engedélyhez. Jellemző az üggyel kapcsolatban a nagyhatalmak állásfoglalása: az USA nyíltan helyeselte. Anglia viszont helytelenítette a ratifikálás megtagadását. (Figyelemre méltó az angol álláspont, különösen azért, mert az iráni angol olajvállalat részvényei az angol kormány kezében vannak.) Szilágyi Lilla (Budapest, Népszava) Néhány déli szenátor közbenjárására nem deportálják a háború alatt Amerikában elitéit nácikat, mert mint a szenátorok mondották, Németország ban megbüntetnék őket. — Az elitéit nácik olyan gazságokat követtek el, hogy most már csak az Egyesült Államokban garázdálkodhatnak tovább büntetlenül. 'A következő világháborúban az Egyesült Államok ki fog tartani egészen az utolsó európai katonáig; Anglia pedig az utolsó amerikai dollárig. ÉPITŐGÁRD A 1948-49-ik évre: J. Buzay, Cleveland_____ 1.00 I. Farkas, Akron............... 1.00 L. Fishbein, New York .... 3.00 J. Kollár, Cleveland_____ 1.00 M. Krieger, New York __ 3.00 A. Kucher, Pittsburgh __ 2.00 A Lelkó, Pittsburgh......... 1.-00 L. Lefkovits, Cleveland _ 1.00 A. Molnár, Cleveland ....... 1.00 J. Munczi, Cleveland ____ 2.00 L. Páll, Ambridge ______ 6.00 P. Pika, Chicago .......... 1.00 J. Policsányi, Elm Grove .. 2.00 G. Scherhaufer, Cleveland 2.00 J. Szilágyi, Cleveland ..... 1.00 S. Székely, Cleveland ...... 3.00 K. Udvarnoky, Flint .......... 2.00 J. Vizi, Akron .................. 2.00 J. Zára, Chicago ............... 2.00
