Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)

1948-10-23 / 1550. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1048. október 23. Egyről-Másról ELMONDJA: J. Z. KÖZELEG AZ ARATÁS A JELEKBŐL Ítélve a Natio­nal Association of Manufactu­rers (NAM) — a munkáltatók szövetsége — által elvetett mag jó talajba került és az aratás bőséges lesz. Az elvetett mag — a gyűlölet magva — sokkal szebben fejlődik, mint amit akár maguk a kizsákmányolok re­méltek volna, ami azt bizonyít­ja, hogy az amerikai munkás­ság agya, jó talaj a gyűlölet be­fogadására — nem az ellenség, hanem saját maga és osztály­társai ellen — és egy kis bizta­tással még ma is hajlandó az osztályellenség eszközévé alja- sodni. Nem a szervezetlen munkás­ságról szólunk, mert azok min­dig akaratnélküli eszközei vol­tak a kizsákmányoló osztálynak, hanem a “szervezett” munká­sokról, akik a különféle szak­mai és “ipari” szervezetekbe vannak szétszervezve, amelyek egy része az American Federa­tion of Labor (AFL) a másik a Congress of Industrial Organi­zation (CIO) a harmadik része a Railroad Brotherhood szövet­ségbe, valamint a független szervezetek, mint az Internatio­nal Association of Machinist (IÁM) és a United Mine Work­ers of America (UMWA) a bá­nyászok szervezetébe tartoznak. A fent említett szervezetek tagsága hozzávetőleges számí­tás szerint 15 millió néhány százezerre rúg és azt mondhat­juk az összes alapvető iparok munkásságát felölelik. A nyers­anyag források eredetétől a kész áruig és azok elosztásánál fog­lalkoztatott munkások úgyszól­ván száz százalékig “szervezve” vannak és azon erőnek céltuda­tos használata oly előnybe , ré­szesíthetné az amerikai mun­kásságot, mellyel talán egyet­len más ország munkássága sem dicsekedhetne a földön. És mindezen kedvező feltételek da­cára az amerikai munkásság a legtehetetlenebb áldozata a ki­zsákmányolásnak az egész vilá­gon. NEM A VÉLETLEN müve, hogy az amerikai munkásság “szervezettsége” dacára, ily szá­nalmas eszköze a kizsákmányo­lásnak, de azért elsősorban még­is a munkástömegeket terheli a felelőség, mert annak saját tu­datlanságuk az oka. Igaz, hogy a kizsákmányoló osztály a társadalom minden in­tézményét igénybe veszi, hogy a munkás tömegeket tudatlan­ságban tartsa, de ugyanakkor meg van a mód arra is, hogy a munkásság osztálytudatra éb­redjen, ha meg volna bennük az akarat. A baj azonban ott van, hogy az akarat a tanulásra nem csak a szervezetlen, hanem még a szervezetekbe tömörült mun­kásoknál is hiányzik és azért vá­lik lehetővé a kizsákmányoló osztálynak, hogy a megerősöd­ni látszó szervezetek szétrobban- tására irányuló akcióik a siker jegyében folynak. Ezt a célt a kizsákmányoló osztály megkísérelte kívülről terror eszközökkel végrehajta­ni, azonban hamar belátták azt, hogy ezzel csak megerősítik a munkásság ellentálását és tak­tikát változtattak. A nyílt táma­dás helyett a belső viszálykel­téshez folyamodtak és ehhez nemcsak a szervezetek vezetőit, hanem a jobbsorsra érdemes tagság jelentékeny részét is megnyerték és ma vígan folyik a romboló munka szerte az or­szágban — a kizsákmányolok legnagyobb megelégedésére. AZ AMERIKAI kizsákmá­nyoló osztály már régen felis­merte a veszélyt, melyet az ame­rikai munkásság osztálytudatra ébredése jelent számára és a közvéleményt formáló és irányi­tó eszközök minden fajtáját fel­használták ennek megakadályo­zására. Bár az osztálytudatos munkások tömegei emberfeletti munkát végeztek a munkástö­megek felvilágosítására, eszkö­zeik azonban korántsem mérhe­tők összes a kizsákmányoló osz­tály állandó rendelkezésére ál­lókkal és hosszú évek munká­jának eredményét a kapitalista osztály úgyszólván hónapok le­forgása alatt lerombolja a szó­szék, sajtó, rádió, mozi stb. esz­közök korlátlan felhasználásá­val. Erre szemléltető példákkal szolgálnak az utóbbi hónapok eseményei, melyek a szemeink előtt játszódnak le. Súrlódások különösen a kiilömbözö szerve­zeti szövetségek és szervezetek között mindig voltak, ma azon­ban már harcok dúlnak nem csak a szervezetek között, ha­nem magában az egyes szerve­zetekben és különösen azokban, melyek a haladók és harcos szer­vezetek közé sorolhatók. És ami a legelitélendőbb, hogy ezen bel­ső harcokat a kizsákmányolok a szakszervezeti vezérek felhasz­nálásával indítottak meg a szer­vezetekben. ;A BOSZORKÁNY üldözés, melyet a NAM direkt utasításá­ra a kormány és a kongresszus megindított, hamar átragadt a szakszervezeti basákra és ők voltak az elsők a szakszerveze­tekbe, akik a harcot kezdemé­nyezték. Ők voltak az elsők, akik a haladóbb szervezetek ve­zetőit “kommunistasággal” vá­dolták és “Moszkva követőinek” minősítették, amit a kizsákmá­nyolok mindenre kész lakájai a rádión, sajtóban és egyéb véle­mény formaló utakon nagy lár­mával hirdettek és természete­sen átragadt a tagságra is. Bár nem annyira az AFL-ben, mert az megalkulása óta mindig a legreakciósabb irányítás alatt állt és annak mindenkori vezérei nagyon is éberen őrködtek, hogy a haladás szelleme el ne jusson a tagsághoz a szervezeten ke­resztül. A gyakori kísérletek az osztályharc alapján álló töme­gek részéről ismét és ismét ku­darcai végződtek a AFL “belül­ről való megfúrására” és az a mai napig megmaradt a kizsák­mányoló osztály legbiztosabb “védvárának”, amely nem sok fejfájást okoz a munkáltató osz­tálynak. De sokkal veszélyesebb for­mákban mutatkozik a CIO-ban, amelyről sokan — bár tévesen, de — feltételezték, hogy a mo­dern ipari termelés minden kö­vetelményének megfelelő “ipari” szervezet és amely megvalósít­ja az osztálytudatos munkásság forradalmi végcélját. El kell ismernünk, hogy a CIO-hoz tartozó egyes szerveze­tek bátor és harcias magatartá­sa egy időben reményekre adott okot, amig hivatásukhoz ragasz­kodtak és szervezték a munká­sokat a térmelés szinterén. Ezen reményeket azonban fokozato­san fel kellett adnunk, amikor ezen szervezetek a politika pisz­kos mocsarába kezdtek gázolni, mert láttuk azt, hogy ez a vég kezdete. És sajnos, de sejtelme­ink megokoltak voltak, amint azt a jelen események bizonyít­ják. A JELENBEN a CIO-ban 4 külömböző politikai irány vias­kodik egymással — republiká­nus, demokrata, progresszh és kommunista — és jogos a felel­münk, hogy ennek az áldatlan politikai harcnak prédájául esik a CIO. Bár a könnyebbség ked­véért leegyszerűsítjük a négy irányt kettőre — a reakciós és haladókra — mely esetben a re­publikánus és demokraták a re­akciót, mig a progresszh és kommunisták a haladó eleme­ket képviselik és ezen az alapon folyik ma a harc a CIO közpon­ti vezetőségében, a külömböző szervezetek között és magukban az egyes szervezetekben orszá­gos méretekben és a városi cso­portokban. Mint ismeretes, a CIO közpon­ti vezetősége 36 szavazattal 12 ellenében Truman megválasztá­sát indorszálta, mig a kisebbség Henry Wallace pártját támogat­ja, amelyről a kitartott sajtó azt hireszteli, hogy a kommunisták irányítása alatt van. A CIO központi vezetőségé­nek állásfoglalása a szövetségbe tartozó külömböző szervezetek között is megindította a harcot, aminek az eredménye, hogy ma nem a munkások szervezésével foglalkoznak, hanem egymás el­len harcolnak. A minap egy CIO-hoz tartozó gyűlésen vettem részt, amely csoport 8 évvel ezelőtt alakult és ezen idő alatt egy nyolcezer ta­gú csoporttá dolgozta fel ma­gát, több mint harminc külöm­böző gyár munkásainak beszer­vezésével. A múltban az ilyen gyűlése­ken arról tárgyaltak, hogy a már megszervezett gyárakban, mily követelésekre van szükség, hogyan lehet azokat kierősza­kolni a munkáltatóktól, miiven kilátások vannak újabb gyárte­lepek munkásainak beszervezé­sére stb. és a csoport tagsága a legnagyobb egyetértésben dol­gozott ezen célok megvalósítása érdekében. Az utóbbi hónapokban azon­ban a politikai méreg teljesen megmérgezte a csoport tagság­nak agyát és a kéthetenként megismétlődő gyűlések veszeke­dés, sőt verekedésekbe fulladtak. A gyűléseken röpködtek a vá­dak: egyik csoport a “reakció eszközének” bélyegezte a mási­California, Figyelem! LOS ANGELES FIGYELEM! Az IWW los angelesi cso­portja Munkás Iskolát állít fel 223 W. 2nd Street, Room 202 alatt minden pénteken esti 7:30 kezdettel. Az előadások az Ipari Unionizmus tanításá­val és alkalmazásával fognak foglalkozni és teljesen díjmen­tes. Kérjük a munkások tö­meges megjelenését. kát és viszont “Moszkva zsoldo­sainak” és amikor az egyik gyár sztrájkoló munkásainak támo­gatásáról volt szó, a “reakció­sok” azt kiabálták, hogy “azok kommunista követők és kérje­nek Moszkvától támogatást”. ILYEN és ehhez hasonló je­lenségek történnek ma az egész országban a szakszervezetekben és csak a vak nem látja, hogy ez nem a véletlen, hanem egy jól tervezett akciónak a következ­ménye. Pedig ez elkerülhető lett volna, ha a CIO megmaradt vol­na a munkások gazdasági szer­vezetének és azok megszervezé­sével foglalkozott volna, ahe­lyett, hogy a politikai mocsárba tévedt. Mert a termelés szinterén, a gyárakban, ipartelepeken a mun­kások között nincs ellentét. Ott nincs faji, vallási, vagy politikai megkülömböztetés, ott csak munkások vannak, akiknek ér­dekei azonosak és csak egy el­lenséget ismernek; a kizsákmá- nyolót. És mi IWW-isták mindig ezt igyekeztünk a munkások agyá­ba beleverni, mert a munkásság csak igy képes saját érdekeit megvédelmezni és osztályérde­keit előmozdítani. Nem vagyunk mi kárörvendők, mert ami ma végbe megy az amerikai szerve­zetekben a munkásosztály kárá­ra megy és mint munkásokat minket is súlyosan érint és in­kább azt állapítanánk meg, hogy csalódtunk, amikor óva intettük a CIO tagságát, hogy mi lesz a következménye a politikai akci­óknak. De sajnos bekövetkezett, amit mi mindig állítottunk és ma nem a kizsákmányolok ellen folyik a harc, hanem szervezet szervezet ellen, munkás, mun­kás ellen és a kizsákmányolok elérték céljukat. Jó aratásuk lesz. ÉPITŐGÁRD A 1948-49-ik évre: J. Buzay, Cleveland_____ 1.00 I. Farkas, Akron............... 1.00 L. Fishbein, New York . .. 3.00 J. Kollár, Cleveland_____ 1.00 M. Krieger, New York ..... 3.00 A. Kucher, Pittsburgh __ 2.00 A Lelkó, Pittsburgh.... ... 1.00 L. Lefkovits, Cleveland .. . 1.00 A. Molnár, Cleveland ....... 1.00 J. Munczi, Cleveland ____ 2.00 L. Páll, Ambridge ____ 6.00 J. Policsányi, Elm Grove .. 2.00 G. Scherhaufer, Cleveland 2.00 J. Szilágyi, Cleveland ___ 1.00 S. Székely, Cleveland ___ 3.00 K. Udvarnoky, Flint ____ 2.00 J. Vizi, Akron _____ 2.00 J. Zára. Chicago ............... 2.00

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom