Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)

1948-10-16 / 1549. szám

1948. október 16. BÉRMUNKÁS 3 oldal Munka Közben _________________(gb) ROVATA________________ A VALLÁSOK BÍRÁLATA Úgy a munkás, — mint a libe­rális újságokban és folyóiratok­ban gyakran találunk olyan cik­keket, amelyek az egyházak, de különösen a kathólikus egyház politikai és gazdasági aktivitá­sait kritizálják. Az elfogult val­lásos emberek rémülten mutat­nak rá az ilyen cikkekre, hogy ime, ez vagy az az újság már megint a VALLÁST BÁNTJA. A válasz erre rendesen az, hogy nem a vallást, hanem csak azon papokat és egyházi vezetőket kritizálták, akik a vallás köpö­nyege alá bújva valami rosszat, valami a közérdek elleni csele­kedetet müveitek. Az az általános felfogás, hogy a vallás mindenkinek a magánügye, nagyon hamis kon­klúzióra vezetett, amit e sorok Írója nem tesz magáévá. Ez a hamis konklúzió ugyanis az, hogy miután a vallás magánügy, arról semmiféle kritikát nem szabad mondani. Vagyis amig a vallás nevében gonoszságokat el­követő papokat kritizálhatjuk és leleplezhetjük, addig magát a vallást nem szabad kritika tár­gyává tennünk, mert ahoz sem­mi közünk. Olyan általános ez a téves fel­fogás, hogy még a Bérmunkás irói között is akadtak olyanok, akik a papok működését bírálva sietnek kijelenteni, hogy nem (a vallást, hanem csak a vallással visszaélő papokat vagy egyháza­kat mutatják be igazi mivoltuk­ban. Sietek kijelenteni, hogy so­ha nem helyeseltem és soha nem helyeselném, hogy vallásos em­berek felé fordulva, kigunyoljuk a vallásaikat, de ugyanakkor v semmi szin alatt sem vagyok hajlandó feladni azt a jogomat, hogy a vallást, mint az emberi agy szüleményét, mint az embe­ri civilizáció egyik fázisát, is­mertessem és analizáljam. VALLÁS ÉS BABONA Nem lehet letagadni, hogy mi­dőn a vallás keletkezését, fejlő­dését és számos változatát is­mertetjük és rájövünk, hogy a vallási felfogások miként válnak egyszerű bobanává a természet- tudományok fejlődésével, bánt­juk a vallást, — ha éppen ezt a kifejezést akarjuk használni, — mert az ily felvilágosító Írások korlátozzák a babonás hit terje­dését és szerintem az ily komoly felvilágosító írásokra nagy szük­ség van dacára annak, hogy a vallásos emberek valóságos sze­mélyi bántalmat látnak azokban. Egy ilyen vallásos ember ke­zébe került lapunk legutóbbi szá­mainak egyike. Az illető mind­járt nekigyürkőzött és nagy szályokat támasztanak a tag­ság között, ami már folyamat­ban van az ország minden ré­szében. Vájjon mikor női már be az amerikai munkásság fejelá- gya. hogy osztálytudatos mun­kásokhoz méltóan gondolkodja­nak és cselekedjenek? megütközéssel irta aláírás nél­küli levelében: A Bérmunkás augusztus 14- iki számában megjelent “Tör­ténelmi valótlanságok” cimü cikk írójának ezt üzenjük: Nem hittük volna, hogy van a világon egy olyan tökéletlen ember, mint ő, aki -a világot Isten nélkül képzeli el és hogy a világ, meg minden csak úgy magától keletkezett. Akkor azt kell hinnünk, hogy az ő szerencsétlen agya is magától keletkezett, mert Isten egy ilyen agyat nem teremthet. Ez a vallásos ember tehát úgy képzeli, hogy a “világ meg min­den nem csak úgy magától ke­letkezik”, hanem valami tudatos lény, akit ő Istennek nevez, te­remti. De ugylátszik, van olyas­mi is, amit ez az Isten nem te­remthet. Ilyen valami az emlí­tett cikk Írójának az agya. De az az agy már van, hiszen bebi­zonyította azzal, hogy tudo­mást adott magáról az említett cikk megírásával. De ha nem az Isten teremtette, akkor ki? Ugylátszik, hogy a mi vallásos emberünk elképzelése szerint van egy MÁSIK teremtő is, aki képes olyasmiket teremteni, ami az Istennek nem tetszik. Akkor ez a második teremtő még sók­kal hatalmasabb, mint az első, az eredeti Isten. Ugy-e milyen gyekeressé lesz a vallásos ember logikája, mi­helyt analizáljuk. A vallásnak csak addig van tere, amig HISZ- SZÜK. Hisszük a dogmákat, akármilyen hihetetlenek, akár­mennyire ellenkeznek is korunk tudományos felfogásával. Ép­pen azért a logikus gondolkozá- su emberek, akik NEM HISZIK el az oly hihetetlennek látszó dolgokat, amelyeket adatok és tények nem igazolnak és igy csak babonának tartják az ösz- szes vallásokat. Mintahogyan kövteljük magunknak azt a jo­got, hogy a babonát mint az em­beri agy logkátlan működését ismertessük, éppen úgy fogla­koznunk kell a vallás kérdésével is. A “SCOTT” DÖNTÉS Egyébiránt a vallást ily szem­pontból néző mbereknek ezt a jogát az Egyesült Államokban most hivatalosan is elismerték, amennyiben a Federal Commu­nication Commission (FCC) döntést hozott a hét év óta fo­lyó “Scott ügyben”. Még 1941-ben történt, hogy San Francisco városban a pozi­tív vallásokban nem hivő, — vagyis atheista, — Robert Ha­rold Scott azt követelte a KOW rádió állomástól, hogy miután ott nagyon sok vallást dicsérő és szerinte hibáson magyarázó beszédet adnak le, úgy neki is adjanak időt a vallások más ol- dalróli megvilágítására. A rádió állomás természete­sem megtagadta a kérelmét, mi­re Scott az FCC hivatalhoz for­dult, hogy vonja meg a nevezett rádió állomástól az engedélyt, mert a vallás kontroverziális do­log és az amerikai törvények ér­telmében minden kontroverziális ügyben a rádió állomás köteles alkalmat adni mindkét oldal ré­szére. A szövetségi hatóságok öt évig tárgyalták ezt a dolgot, amig két évvel ezelőtt kénytele­nek voltak igazat adni Scottnak. Ezt a végzést akkoriban az igazság diadalának tartották. Az egyházak természetesen min­den befolyásukat látbavetették, hogy ezt a döntést megsemmi­sítsék és lehetetlenné tegyék, hogy atheista nézeteket továb­bítson a rádió. így dacára az FCC végzésének a rádiókon még mindig csak a HÍVŐKNEK ad­tak teret a vallással kapcsolat­ban. Scott és társai tehát újabb port kezdtek és határozottabb döntést követeltek. RAVASZ DÖNTÉS Ezt a döntést most adta ki az FCC és habár elismerik újból, hogy Scottnak igaza van, de az­ért a döntéshez olyan toldalé­kot fűztek, amin meg lehet is­merni a papok kétszínűségét. A döntés ugyanis kimondja, hogy az atheistáknak joguk van a rá­dióhoz, de csak abban az eset­ben, ha a rádió állomás tulajdo­nosa elég közérdekűnek tartja az előzetesen beterjesztett rádió szózatot. Szóval ahoz, hogy egy atheista a vallással a rádión fog­lalkozzon nem csak sok pénzé­nek kell lenni, amivel megfizeti az időt, hanem egyben még a rá­dió állomás tulajdonosának a cenzúráján is át kell esnie, ami nem valami könnyű, tekintve az egyházak és a rádiót fentartó nagy hirdetők közötti szoros kapcsolatra. Egyébiránt a Scott — döntés, noha csaknem teljesen értékte­len gyakorlatilag, igen nagy dühbe hozta a vallásos bigott embereket, akiknek nevében az Indiana államba való Forest A. Harnes, republikánus képviselő azzal fenyegetődzik, hogy tör­vényjavaslatot fog beterjeszte­ni az “istentagadás megbünte­tésére”. íme, ez a képviselő, sőt a vallásos emberek nagy több­sége úgy gondolkodik éppen, mint az előbb említett levélírónk. Ezek is úgy vélik, hogy az álta­luk elképzelt isten mindent de mindent el tud rendelni, csak ép­pen azt nem, hogy higyjenek benne. így ez a jelentéktelen kis politikus azt hiszi, hogy az ő törvényhozói hatalmával segít­het az istennek, vagyis ő és tár­sai el tudják érni azt, amire ma­ga az isten képtelen. ÖTVEN MILLIÓ ATHEISTA íme ilyen gyerekes módon gondolkodnak a túlbuzgó vallá­sos emberek. Nem csoda tehát, hogy mindnagyobb azoknak szá­ma, akik a vallásra már csak mint babonára tekintenek. Az atheista AAA jelzésű egyesüle­te (American Association for the Advancement of Atheism) állítása szerint a vallásban nem hívők száma az Egyesült Álla­modban meghaladja az 50 milli­ót. Hogy ez a szám mennyiben felel meg a valóságnak, nagyon nehéz ellenőrizni. Az atheisták egyébiránt azt mondják, hogy ez csak azoknak a számát mutatja, akik már California, Figyelem! Közbejött okok miatt a Bérmunkás californiai olva­sói nem október 17-én, hanem egy héttel később, VASÁRNAP, OKT. 24-én találkoznak Perris városban, a Bustya farmon (B. street és So. Boulevard) ahová a mun­kássajtó híveit már ebédre várja a Rendezőség LOS ANGELES FIGYELEM! Az IWW los angelesi cso­portja Munkás Iskolát állít fel 223 W. 2nd Street, Room 202 alatt minden pénteken esti 7:30 kezdettel. Az előadások az Ipari Unionizmus tanításá­val és alkalmazásával fognak foglalkozni és teljesen díjmen­tes. Kérjük a munkások tö­meges megjelenését. egyáltalán nem törődnek a val­lással. Azonban valójában ezek­hez még hozzá kellene venni azokat is, akik már hem hisz­nek ugyan semmiféle pozitív vallásban, de üzleti vagy társa­dalmi okokból kifolyólag csatla­koznak valamely egyházhoz és ha magukat nem is, de másokat azzal ámítanak, hogy valláso­sok. Egyébiránt azt igen sok elő­kelő egyházi ember elismeri, hogy az ilyen hamis, — talmi — vallásos emberek száma igen nagy. Ezeket tehát tulajdonkép­pen az atheisták táborába kelle­ne számítani, mert nem a meg­győződésük, hanem nagyon is vi­lági érdekek miatt mutatják magukat vallásosnak. A vallásoknak tudományos szempontból való ismertetése tehát nem csak az igazság elta­karása volna, hanem a képmu­tatásnak a győzelme, amit e ro­vat olvasói bizonyára nem kí­vánnak. Ezért mint a múltban, úgy a jövőben is időközönként foglalkozni fogunk a vallások tudományos ismertetésével te­kintet nélkül arra, hogy miként fogadják azt a logikus gondol­kodásra képtelen tulbiizgó vallá­sos emberek. AZ ÍGÉRETET TETT KÖVETI Los Angelesből az országos értekezleten jelen levő Bercsa munkástársnő mondotta, hogy a Bérmunkás fentartása érdeké­ben igyekezni fognak Akron, Cleveland és New York példáját követni. Ugyanazon a napon már lapunk olvasói az ottani an­gol csoporttal közösen kirándu­lást tartottak, melynek jövedel­méből 42.15 centet küldtek a Bérmunkás fentartására. Október 3-án megismételték a segítésnek ezt a módját, amivel újabb 20.25-el járulnak a Bér­munkásnak Magyarországba va­ló küldéséhez. Ezt az összeget A. Patchy munkástárs 4.00 dol­lárral megtoldotta. A konyhánál ezúttal is Török munkástársnő szorgoskodo 11, ahol volt is keletje a lacipecse- nyének. A Press Committee ez­úton is köszönetét mond azok­nak. akik munkálkodtak, vala­mint azoknak, akik eljöttek a siker érdekében. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom