Bérmunkás, 1948. január-június (35. évfolyam, 1509-1534. szám)
1948-03-27 / 1521. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THÉ INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered aa second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXV. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1948 MARCH 27 NO. 1521 SZÁM WASHINGTON — A szövetségi bíróság meghozta az első ítéletét arra a kérdésre, hogy a Taft-Hartley munkásellenes törvény egyes szakaszai összeegyeztethetők-e az Egyesült Államok alkotmányával. Az első döntést Ben Moore szövetségi biró adta ki, amelyben alkotmányellenesnek minősítette ezen törvények azt a szakaszát, amelyben megtiltja a uni----------------------------------------onok tulajdonát képező újságoknak, hogy választások alkalmával a jelöltek bármelyikének érdekében is Írjanak. Ezt a döntést a CIO szervezet kérte. Hogy a szövetségi bíróságnak alkalmat adjanak a döntésre. Phillip Murray, a szervezet elnöke elrendelte, hogy központi lapjukban, a CIO News- ban a szerkesztők Írjanak pártoló cikkeket a Baltimore, Md. városban lefolytatott rendkívüli képviselő választások idején Edward A. Garmatz, demokrata párti jelölt érdekében. Ezen cikkeket aztán bemutatták az igazságügyi départmentnek, kérve, hogy indítsa meg a port Murray és a CIO lap ellen a Taft-Hartley törvény megszegése miatt. A Department of Justice eleget tett a kérésnek. így került a vád Ben Moore szövetségi kerületi biró elé, aki egész tucatot kitvevő ügyvédek érvelése után kimondotta a törvényt megbélyegző Ítéletét és a vádlottakat felmentette. Moore biró Ítélete alapján a szakszervezetek most már részt- vehetnek a választásokban a lapjaik utján is, hacsak addig a felsőbb bíróság meg nem változtatja Moore biró döntését, mert a kormány Ügyvédei azonnal bejelentették a fellebbezést. A szakszervezetek is arra törekednek, hogy ebben az ügyben a legfelsőbb bíróság, a Supreme Court mondjon véleményt. Moore biró dötnésében többek közt ezt mondotta: JOG ÉS KÖTELESSÉG “Abban a véleményben vagyok, hogy a szóbanforgó törvény 304-es szakasza alkotmányellenes, mert gátolja a szabadszólást, a szabadsajtot és a szabadgyülekezést, mert az újságnak nem csak joga, de egyenest kötelessége, hogy olvasóit vezércikkekben világosítsa fel a választások idején felvetett problémákról. De hogyan nyerhetnének az olvasók ilyen információkat, a munkásság álláspontjáról, ha megtiltják azon szervezeteknek, amelyekben a munkások egyesülnek, hogy nézeteiket a nyilvánosság elé vigyék?” .A szakszervezetek csaknem biztosra veszik, hogy a Supreme Court magáévá fogja tenni Moore bírónak ezt a véleményét. Éppen azért a Department of Justice szeretné, ha több ellenkező döntést nyerne más kerületi bírótól. Ezért nem ejtette el az AFL-hez tartozó festők uni- onja ellen indított egészen hasonló port, amelyben New Haven, Conn, városban egy másik kerületi biró fog dönteni. Ezen döntések azonban még csak a törvény egyetlen szakaszára vonatkoznak, arra a szakaszra, amely eltiltja azon újságoknak a választásokban való részvételét, amelyeket union tagsági dijakból tartanak fenn. Moore biró döntése nem érinti a törvény másik szakaszt, sőt a törvény egyéb eszakaszát, sőt a kotmányellenesnek tartják és hasonló “próba” pörök utján a Supreme Court elé viszik döntésre. Ebben a bírósági harcban az első ütközetet a unionok nyerték meg. EGYESÜL A KÉT MUNKÁSPÁRT MAGYARORSZÁGON A szociáldemokrata párt 36- ik kongresszusa, amely március 6, 7 és 8-án volt kimondta a két munkáspárt egyesülését. Az egyesülésre vonatkozó tárgyalások a kommunista párt és a szociáldemokrata párt vezetősége között már is megindult és a tervek szerint julius 1-ig akarják azt befejezni. Utána a két munkáspárt közös kongresszust hiv egybe, amely kimondja az egyesült munkáspárt megalakulását Közben a szociáldemokrata pártban tovább folynak az u.n. tisztogatási akciók. Az üzemekben, gyárakban, hivatalokban mind leváltják a szocialista' vezetőket. akikre csak a legkisebb jobboldaliság vádja is bebizonyul. Helyüket baloldali szoci- < aiisták vagy kommunisták foglalják el. ! Bármennyire is szeretném Truman elnök beszédével való foglalkozást elkerülni, nem lehet. Ha csak tegyük föl egyszer beszélt volna ugyanazon nap, hát még valahogy eltűrné az ember, de délbe is, meg este is annyira fülsiketítőén ható pa- pagályszerü nyekergést épen evés közben hallani, hát bizony elment az embernek az étvágya. Igaz, ezt mint érdemet lehet Truman javára elkönyvelni, a mai drágasági hullámzás közepette, de valahogy egy elnöknek mégis más akciót kéne használni az árdrágítók ellen, nem azt, hogy beszédeivel elvegye a néptömegek étvágyát. Viszont aztán a történelem során a politikai vezérség különféle és sajátságos tüneményeivel találkor zunk. Voltak pl. olyan elnökök, akiket nagyszerű képességük és szónoki tehetségük juttatott az elnöki székbe, ezek azért voltak elnökök mert beszéltek. Viszont aztán voltak és vannak olyanok akik csak azért beszélnek mert elnökök. Truman elnököt már régebben, de múlt heti beszédei alapján határozottan az utóbbiak közé oszthatjuk be. Utóvégre kardcsörtetést nem helyezhetünk az emberi értelem fölött előtérbe még akkor sem, ha a csörtetési akciót maga az elnök i végzi el. Erélyesen kikelt a Szovjet Unió ellen, úgyszólván hadatüzent és mintha csak véres kardot tárt volna a televisi- ont bámuló tömegek elé, hogy veszélyben a haza. Az általános hadkötelezettség azonnali bevezetését sürgette, mintha csak elfelejtetni akarta volna, hogy a Hudson partján naponta kötnek ki hajók fiaink holtetemeit szállítva haza. Az ország militarista alapokra való helyezésére főütőkártyának használta a csehszlovák események kapcsán, éppen hogy nem mondta ki, hogy a cseh kormány élén kizárólag azoknak volna joguk, akik a Wall Street uraitól a megbízó leveleiket beszerezték. A legkisebb bíráló képességgel rendelkező egyének is nagyon könnyen észrevehették Truman elnök mindkét beszédén, hogy az ötét környékező választási hisztériából mindenáron háborús hisztériát igyekszik kovácsolni. A zavarosban való halászás mindenkor kedvenc foglalkozása volt a politika urainak, azonban azt mindenkor igyekeztek a választó polgárok előtt valamennyire takarni. A politika útvesztője annyira mélyre sülyedt fokon áll, hogy ma már nem is csinálnak abból kérdést, hogy vájjon kilóg e a lóláb. Ezért aztán a világhelyzetet ismerő munkástömegek előtt könnyen fölismert demagóg figurákká alakulnak át azok a politikai megváltók, akik mint egyetlen megmentő angyalok állnak a tömegek elé. A világ dolgozóinak már elég volt ebből a játszmából s elérkezettnek kell lássa az időt, hogy a háborúk véréből kisajtolt profit harácsolok körmére koppintson. Eddig és ne tovább! A teljes csődbe jutott tőkés termelési rend csak háborúkkal képes megakadályozni a végső pusztulását. Ellenben az ipari alapokra épített termelési rend az igazi világbéke hírnöke az egész világ emberiségének boldog megélhetési lehetősége. Az igazi világbéke alapja tehát nem a politikai szószéken, hanem a világ gazdasági termelésének mikénti irányításában rejlik. Más elbírálás alá kerülnek aztán azok a politikusok, akik a magyar horizonton igyekeznek a zavarosban halászni. Hogy miért más? Hát kérem annak nagyon egyszerű a magyarázata. A magyar politikusok viszonya a világ politikai helyzetben egy és ugyanaz, mint a kukac és az alma viszonya. Kivel nem történt volna meg az, hogy egy gyönyörűen szép piros almának a kellős közepén, kukacot pillantott meg. A kukac népi kívülről ment be az almába, hanem belül termett meg, szóval az almából lett a kukac, de mégis kukac és az ember utálattal dobja el. Az amerikai magyar társas életben ilyen kukacok elég nagy számban vannak és sokan még akkor sem ismerik föl őket amikor már beléjük haraptak. Ilyen harapási cécó volt a múlt vasárnap New Yorkban, ugyanazon időben, amikor a kukacoktól elfordult több ezres tömegek a Manhattan Centerben ünnepelték a 48-as forradalomnak a mai modern időkhöz méltó évfordulóját és jelentőségét. Dacára annak, hogy kint a terem előtt nagy táblákkal hívták föl a terembe igyekvők figyelmét, hogy bent a teremben a kukacfaj zatnak olyan példányai vannak, mint Eckhart Tibor, Nagy Ferenc, mégis bementek sokan, mintha csak azt mondták volna, hát mi ilyenekhez vagyunk szokva. A picket- vonalon átlépő néhány volt munkásmozgalmi gyászvitéznek HETI KRÓNIKA ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) . . . Bírósági elöntés a T-H törvény felett A SZÖVETSÉGI BÍRÓSÁG ALKOTMÁNYELLENESNEK MONDOTTA A TAFT-HARTLEY TÖRVÉNYNEK A MUNKÁSLAPOKRA VONATKOZÓ SZAKASZÁT
