Bérmunkás, 1948. január-június (35. évfolyam, 1509-1534. szám)
1948-03-13 / 1519. szám
4 oidal BÉRMUNKÁS 1948. március 13. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ....*..............$2.00 i/ne Year ........ $2.00 Félévre ........................... 100 Six Months ........... 1.00 Egyes szám ára ......... 5c Single Copy .............. 6c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ............... 3c Előfizfetés külföldre vagy Kanadába egész évre ............... $2.50 “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta., Cleveland 20, Ohio Alájegyzett cikkek a szerzők véleményét fejezik ki és közlésük még nem jelenti azt. hogy az ily vélemények egyben azonosak a Bérmunkás Hivatalos felfogásával. Published Weekly by the BÉRMUNKÁS PRESS COMMITTEE de bort iszik s amig a katolikus vallással nem tartja összeegyez- tethetőnek a materialista felfogást, addig ő és főpapjai a legkapzsibb módon halmozzák össze a fényt, pompát és hatalmat biztositó anyagi (materjalis) javakat. Ha már a materiális felfogásban való hit is bűn, mennyire nagyobb bűn lehet annak oly nagymérvű gyakorlása, mint azt ma a kegyes szent atyák gyakorolják? Ugylátszik, hogy Pius apostol nem fél attól, hogy elveszti a tulvilági boldogságot, az anyagi jólét révén inkább itt akar belőle élvezni, méghozzá amennyit lehet. Mindezekből láthatjuk, hogy a római pápa és a főpapjai, nem igazi keresztények, ha a kereszténység fogalmát úgy vesszük, mint ők magyarázzák. Az anyagi javak megvetését, a materialista felfogás elutasítását csak a jámbor közúti alkalmazottaknak és másféle munkásoknak ajánlják s ijesztgetik őket a tulvilági boldogság elvesztésével, hogy ők maguk annál nagyobb vagyonokat harácsoljanak össze és elvegyék annak előnyeit már itt a földi életben. ÜNNEPELJÜNK Ki tudja a választ? A new yorki P.M. újság Max Lerner nevű szerkesztője veti fel ezt az érdekes kérdést: Miért van az, hogy az amerikai újságok, a rádió és általában a közvéleményt irányitó intézmények a fenálló termelési rendszert okozzák mindazon bajokért és zavarokért, amelyek az európai országokban mutatkoznak, de az amerikai termelési rendszerről egy szót sem szólnak, az amerikai nép bajainak felsorolásánál? Angliában dacára a bányák államosításának igen nagy tüzelőhiány támadt, lezárták a gyárakat és az angol nép fázva- szenvedve ment keresztül a télen. Látjátok, — ordítottak az amerikai “szakértők”, — ezt hozta az angol népnek a szocializmus! így járnak azok, akik szocialista (?) kormányt választanak és szocializálják az iparokat, január és február hónapokban száz és száz amerikai gyárat zártak le tüzelőanyag hiány miatt és a lakások ezrei maradtak fütetlenül a szokatlan kemény télben. Egyetlea szakértő sem mondotta, hogy ezért az amerikai tőkés termelési rendszer a felelős. Miért? A háború következtében Oroszországban is leesett a pénz értéke, infláció állt be, amin a szovjet kormány a rubel értékének devalváció utján való emelésével segített. Látjátok. — ordították az amerikai “szakértők, — igy járnak a kommunista kormány alatt élő népek, akik a kommunizmussal kisérleteznek! Az ameri- nép évek óta panaszkodik, hogy a dollár értéke állandóan hanyatlik s ma már fele annyi árut sem kapunk a dollárért, mint a há-< ború előtt. De egyetlen “szakértő” sem mondja, hogy ennek talán az amerikai tőkés termelő rendszer az oka. Ugyan miért? Miért nem okolják itt is termelőrendszert? Nos, ugyan miért nem? Jó keresztény-e a Pápa? Olaszországban általános választásokat fognak tartani a jövő áprilisban és a korteskodás már javában folyik. Ebből maga XH. Pius pápa is kiveszi a részét. A napokban a nála tisztelgő s áldást kérő közúti alkalmazottak egyik vallásos csoportjának, a New York Times tudósítójának jelentése szerint, áldás közben ezt mondotta: Ki kell jelentenem, hogy a forgalomba hozott minden hamis híreszteléssel szemben az igazság az, hogy a keresztény hit össze nem egyeztethető a materialista felfogással, melynek. támogatásával az illetők, — akár tetszik nekik akár nem és akár tudatosan vagy öntudatlanul, — otthagyják az egyházat és megszűnnek katolikussá lenni. A római pápa tehát újból megerősíti azt az általános felfogást, hogy az igazi keresztény, a jó katolikus hivő nem törpdik a világi javakkal, mert ez az élet csak előkészítő folyamat a tulvilági boldogságra. így az anyagi javakért való törtetés, az anyagi javak felhalmozása s a gazdaságság nyújtotta jólét, pompa és hatalom, — ami a materialista felfogás szerint kívánatos, oly nagy bűn, amit igazán vallásos, jó katolikus el nem követhet. Csaknem ugyanazon a napon, amikor az ájtatos, bizonyára szilárd hithü, p vallásos népeknek példát mutató XII. Pius pápa ezt a kijelentést tette, Belgrádban napvilágot, látott a “Komin- form” éresitő legutóbbi száma, amelyben Pietro Sekkia, olasz újságíró cikket irt a Vatikánról. Ebben a cikkben viszont a következő adatokat találjuk. A Vatikánnak (vagyis a római pápának) nagy anyagi érdekeltségei vannak számos igen nagy iparvállalatnál és részvénytársaságnál. így például egyik főrészvényese az “Anaconda Copper Company” vállalatnak és nagy összeg erejéig van érdekelve az ugyancsak amerikai “Sinclair Olaj” társaságnál is. A Vatikán jelenlegi külföldi befektetése 300 billió lírát (510 millió amerikai dollár) tesz ki. Ez a nagy tőkebefektetés az oka annak, hogy a Vatikán (a pápa) és általában a katolikus egyház főpapjai szerte a világon mindenütt a konzervatív uralkodó osztály mellé állnak és a népellenes erőket segítik. Éhez még csak azt akarjuk hozzáfűzni, hogy a Vatikán és általában a Katolikus Egyház nagy tőkebefektetései közismert dolog s a “Kominform” értesítő csupán újra felhívja erre az olvasók figyelmét. így láthatjuk, hogy a Szent Atya vizet prédikál ugyan, 1948-ban a Kossuth, Petőfi és Táncsis száz év előtti elbukott szabadság elgoifdolásaikat ünnepeljük mi magyarok. Azon a földön, melyen mi is raboskodtunk és az úri bitang gazdálkodás százezer számra nyomta a kezünkbe a kényszer vándorbotot. Ma ott azon a földön valami .van, valami ígérkezik, más, nagyobb, messzebbmenő, melyben élet ígérkezik szabadsággal, megbecsüléssel, amiről nekünk évtizedekkel előbb magyar földön csak álmodni volt szabad- de az álmot elmondani másnak is tilos volt. ( Modern magyarokról beszél az írásai közt (f) munkástárs a Bérmunkásban, kikkel eszmecserét vált időközökben, de a véleményekből ítélve, kevés van közöttük idáig, melyre a modern szó alkalmas. Talán csak a jobban szabott ruha által gondolja őket annak? Sokat látok és ismerek én is olyant. A formájuk úgy néz ki, mint modern ember, azonban még arra sem nőttek fel, hogy embernek ne- vezhetnők. Az ember szó fogalmát nem is ismerik. Gyűlöl mindent és mindenkit, minden nemzetet, mely az ő szűk hazafias látókörükön kívül esik. Egylethez tartoznak ugyan, mert ösz- tönszerüen érzik, hogy védekezni kell a kívülről leselkedő bizonytalanság ellen, de ott is megmarad csak mint fizető alany, semmi fogalmat nem alkot magának még az egyleti életről sem. A királyság, vagy Horthy a kettő között nem tanulta meg a különbséget sem, de mindkettőhöz vonzódik, bár köztársaságban él. A szülőföldön nem volt jó, azt elismerik, de az egyletek hazafias ünnepélyén Horthy ért lelkesednek. A Verhovayak zarándok útját azért volt könnyű nyélbeütni abban az időben, azért volt könnyű elvinni őket Magyarországra Horthy előtt hódolni, mert csak fizikailag nőttek fel, szellemi téren lemaradtak, mely az embert képezi. A múlt nyári Verhovay konvención valószínű a Daragó-ügy azért nem kerülhetett a nyilvánosság elé, mert az akkori zarándok üggyel áll kapcsolatban. A háború előtti években olvastam arról a szép útról egy személyes levelet Floridában. melyet a múlt nyáron a konvención történtek eszembe juttatták azt a szép levelet. Ott, ahol ezek is ünnepelnek Kossuth, Petőfi név alatt, ott csak hazaárulók és talpnyalók lesznek. Másutt ahol Kossuth, Petőfi szellemében ünnepelnek, ott a korral haladó férfiak és nők a szellemi életet, a haladást juttatják kifejezésre. Siket Gyula Seattle, Wash, városban szem- rehányták egy kalendárium készítőnek, hogy a nagyon rövid február hónapba öt vasárnapot tett. “Olyan ez,” — mondotta a kalendárium csináló, magát mentegetve. — “mint a nagy háborúk, csak minden generációra esik egyszer. Nem is teszünk februárba újból öt vasárnapot egészen 1976-ig.” ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található ». dolgozó emberek milliói között .* az élet összes javait ama kevesek bír. ják akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a főidet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakser vezet eket ''trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmávai felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a mnnkásol egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszitsák és ezáltal elősegítik, hogv bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató ősz- talvnak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogv a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztálv érdekeit megóvni csakis olvkép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell. valamennyi iparban — dolgozó tagjai he- siintessék a munkát bármikor, ba sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helvett:“Tisztességes napibért. tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi ielszót Írjuk a zászlónkra- “LE 4 RER RENDSZERREL»" A mnnkasosztalv történelmi hivatása, hogv megszüntesse a bérrendszert A termein hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is. hngr fnlvtassa a termelést akkor, amikor ' bérrendszer már elonsztolt inarl »7orvr7k«lpo.«! társad»»««. iv«rIr*T<>fióá ónHíüV *«>-o~ J L