Bérmunkás, 1948. január-június (35. évfolyam, 1509-1534. szám)

1948-03-13 / 1519. szám

1948. március 13. BÉRMUNKÁS 1 oida Kiáltványa magyar néphez Testvérek! Az 1848-as forradalom száz esztendős évfordulóján szeretet­tel köszöntjük a magyar népet. A Habsburg dinasztia és a ma­gyar feudális földesurak által letiport magyar forradalom százesztendős visszafejlő d é s t eredményezett a történelem lap­ján és talán mondhatjuk, hogy annak nyomán következett be az emberiség legvéresebb száz esztendős történelme. Két világ­háború és azoknak leirhatatlan minden borzalma zudult, nem csak a magyar népre, de az egész világra. A fejlődés kere­két visszatartani lehet, de meg­állítani sohasem. Addig mig a magyar népet a feudalista rend ósdi maradványaival lenyűgöz­ve tartották, több mint két mil­lió magyar vette a kezébe a ván­dorbotot, otthagyva az óhazát, kivándorolt olyan országokba, melyekben a modern idők szel­leméhez mérten, bizonyos egyé­ni szabadság jogokhoz és leg­több esetben nagyobb darab ke­nyérhez jutott. A magyar nép részére nem az volt a nagy baj, hogy Magyarországot területi­leg megcsonkították, mint aho­gyan azt Horthyék zsandár uralma irredenta propagandájá­val elhitetni akarta, hanem az, hogy megcsonkult a kis magyar­nemzet, azáltal, hogy két millió testvérét a magyar uralom bi­tangjai száműzetésbe kényszeri- tették. A magyar nép helyzete Hor­thyék által nyakukba sózott ná­ci uralom alatt még jobban sú­lyosbodott s Magyarország egy nagy börtön lett, ahol csak az a joga maradt a népnek, hogy a nagy egyházi és a földesúri birtokokon a földet túrja, a né­met nácik és magyar cinkostár­saik érdekében. Menekült is vol­na onnét mindenki ha tudott volna. A száz esztendős magyar történelem, melyet 1848-tól mos­tanáig a népnyuzás történelmé­nek nevezhetünk, uj fordulat elé került. Mintha csak Kossuth és Petőfi szelleme kelt volna uj életre és a mai időknek megfele- lőleg már nem magyar királyt áhítoznak a magyar népnek a Habsburgok trónjára, hanem mint egy forgószél harson ke­resztül az országon Petőfi hal­hatatlan költeménye, “akasszá­tok föl a királyokat”. S bekö­vetkezett a földosztás, habár százévet megkésve a 48-as idők szellemében. Uj utakra lép a magyar nép, alkalmat kapott arra, hogy sorsának saját ma­ga legyen a kovácsa. És itt kez­dődik a magyar nép uj történet írása és az a nagy kérdés, hogy az uj utakon haladva erős kéz­zel tartani fogja-e a gyeplőt az igazi népszabadság felé hajtva a forradalom szekerét, avagy kiengedi ütni a kezéből a világ­reakció aknamunkája révén és egy újabb száz esztendőre visz­azt megvívni nem a parlamen­tekben. hanem a termelés szín­terén kell. Ne arra várjon a munkásság, hogy a képviselők és miniszterek vívják meg a harcukat, hanem maga a mun­kásosztály. szaengedi tolni a történelmi fej­lődés útmutatóját. ORSZÁG ÉPÍTÉS, IPARI ÉPÍTÉS Amilyen fájdalommal szem­léltük mi a messze távolból hogy a náci banditák kegyetlen ellentállása folytán, hogyan dől romokba az egész ország, olyan örömteljes érzéssel fogadjuk azokat a híreket, sőt most már szemtanuk jelentéseit arról, hogy a magyar ipari munkásság áldozatkészsége révén a romo­kon a csodás építés bámulatos jelenségei láthatók. Mi ameri­kai magyar ipari unionisták, mint az ipari szervezkedés hívei és hirdetői különösen örvendünk ennek, akik hosszú évtizedek óta igyekszünk a világ munká­sainak figyelmét az ipari ter­melő erő döntő fontosságára rölhivni. Amint egy ország, úgy az egész világ népeinek jóléte, avagy nélkülözése attól függ, hogy milyen és mennyi erőt fek­tetnek be a termelésbe és az elő­állított javakból, mennyit en­gednek át belőle a tényleges ter­melők részére és mennyit vesz­nek el abból akár a magántőke, akár az állami föntartása részé­re. Az ipari termelés nagymérvű eredményei a magyarországi vi­szonyokat figyelembe véve an­nál inkább elismerést érdemel­nek, mert első sorban tudjuk azt, hogy Magyarország mint földművelő ország, a mezőgaz­dasági termelésben van még a legnagyobb arányú kiterjeszke­dése. Sőt ezen a téren is a tech­nikailag és iparilag fejlett or­szágokkal szemben a kezdetle­ges egyéni termelés lépcsőfokán van. A magyar mezőgazdaság modern iparizálása óriási lehe­tőségeket tartogat. A gépterme­lés bevezetésével megismétlőd­hetnek az amerikai géptermelési mezőgazdaság csodái. Sőt még nagyobb eredményekkel azáltal, hogy a magántőke korlátlan föl- halmozása kiküszöbölve van. Viszont a mezőgazdasági gép­termelés az egész ipari termelés­re, annak technikai fejlődésére óriási kihatással van. A magyar ipari munkásság építő képessé­ge a maga valóságában akkor lesz majd igazán látható. És itt fog várni a magyar munkásnép­re egy uj történelmi hivatás. Beilleszkedni a forradalom által létrejött uj ipari viszonyokba. A SZAKSZERVEZETEK HELYÉBE IPARI SZERVEZETEKET A magyar munkásság nagy­része már informálva van ar­ról, az áldatlan helyzetről, me­lyet az amerikai szakszerveze­tek idéztek elő azáltal, hogy az egységes ipari szervezkedés he­lyett, úgyszólván szakszerveze­ti kasztokba tagolták szét az amerikai munkásságot. A szak- szervezeti vezéreknek úgyszól­ván cári hatalmuk és pozíciójuk van a szakszervezetekben. Sze­rencsére Magyarországon ez i nem igy van. A szakszervezetek I tagjai és különösen a vezetőik a munkásszellem képzett emberei voltak mindig. Azt is örömmel tapasztaljuk, hogy a romokból fölépített Magyarországon, a munkásság egyrésze már is az ipari szervezkedés felé tekint. Általában Magyarország terme­lési berendezkedését iparizálni kell. Ezt határozottan megkö­veteli a dolgozó nép életszínvo­nalának emelése. Az újjáépítés munkájához fog tartozni a szakszervezetek újjáépítése vagy ipari szerveze­ti átformálása. Az átformálás annál könnyebben végrehajtha­tó, mert több mint bizonyos az, hogy nem lesz görcsös ellentál- lás a szakszervezeti vezetők ré­széről s aztán egy bizonyos vég­rehajtó hatalom, már is a szak- szervezeti tagság, vagyis a mü- helybizottságok kezében van. Ez már egymagában kulcs az ipari szervezkedés irányában. Mi amerikai magyar öntudatos munkások, mindenkor bíztunk a magyar népben, mert bíztunk saját magunkban. Az 1848-as eszmék 1948-ban történelmi to­vábbvitele a külső elnyomatás megszűntével, a belső elnyoma­tást lehetetlenné tenni. Kossuth és Petőfi népszabadsága 1948*- ban a munka szabadságát, a magyar nép igazi szabadságát jelenti. Ettől retteg az egész vi­lág munkásnyuzó reakciója, ez­ért dobálják most sárral a ma­gyar népet, Amerikába mene­kült renegátjai, akik álmaikban már is a bombákat szórják az újjáépülő Magyarországra. Ahogyan azonban világi vi­szonylatban a reakció most elle­netek van, ugyanúgy a világ ér­telmes munkástömegei és mind­azok, akik a népszabadsági esz-, mék igazi hívei, veletek vannak. Mi igazi munkástestvéri kezün­ket nyújtjuk felétek, tőlünk tel­hető minden testvéri támoga­tást megadva. De ugyanakkor kezeink állandóan ökölbe szorít­va készen állanak azokkal a gyászmagyarokkal szemben, akik az amerikai környezetben még ma is a Horthy-nyilas ban­FELHIVÁS NEW YORK ÉS KÖRNYÉKE MAGYARSÁGÁHOZ! A Magyar-Amerika 48-as bi­zottság nagy MÁRCIUSI SZA­BADSÁG ÜNNEPÉLYT rendez március 14-én vasárnap délután 2 órai kezdettel a Manhattan Center, hatalmas termében, 8th Ave. és 34th St., New York. Ezen az ünnepélyen azok a magyar tömegek vesznek részt, akik örömmel regisztrálják az ezeréves földesúri munkásnyuzó rendszer megszűnését és segíte­ni akarják azt a nagy harcot, mely a magyar népnek a mo­dern idők szelleméhez képest Kossuth és Petőfi forradalmi szellemében igazi népszabadsá­got szándékszik kiépíteni. A magyar művészvilág szine- java szerepel a programon, töb­bek között, Gaál Franciska, ■ Gafni Miklós, Csabay László, Fodor Andrea, Schwalb Miklós, Tatár György, Dr. Here Ottó, Székely Mihály, Lukács Pál, Bí­ró Sári, Muray Ilonka, Albók Ilonka, Patócs Kató, Kozma Ti­bor és többen mások. Az ünnepi szónokok között van Dr. Vámbéry Rusztem, a magyar köztársaság követe. Helyárak $1.00, $1.50 és $2.50 adóval együtt. Jegyek kaphatók a bizottság tagjainál, a magyar üzletekben és ugyanazon árak­ban a pénztárnál a helyszínen. Az ünnepélyen fönmaradó minden tiszta jövedelem, a ma­gyar nép segítésére lesz fordít­va. dita uralom visszaállításáért végzik az aknamunkát. Kemény harcok előtt állunk, igy itt, mint odaát. E harcokban legyen egy­ség és megértés sorainkban és közös erővel és akarattal a vég­ső győzelem a miénk lesz! Testvéri üdvözlettel, A Világ Ipari Munkások Szervezetének magyar tagjai Pörlik a filmtársulatokat Azon film-dráma irók és ren­dezők, akiket pár hónappal eze­lőtt az “Un-American Activiti­es” (amerikaiatlan cselekedete­ket kutató) bizottság maga elé idézett és akik megatagadták, hogy válaszoljanak a bizottság ügyésze által hozzájuk intézett ama kérdésre, hogy tagja-e a kommunista pártnak és ennek következtében állásaikat elvesz­tették, most 61 millió dollárt ki­tevő kártérítési pert indítottak Hollywood 10 legnagyobb film­vállalata ellen. Az állásukból elmozdított irók és rendezők azt állítják a pöriratban, hogy az általuk megnevezett 10 filmvállalat tu­lajdonosai és vezetői, kiket név- szerint is felsorolnak, összees­küdtek ellenük, hogy politikai felfogásuk miatt feketelistára tegyék őket és ezzel áthágták úgy a californiai állam, vala­mint a szövetségi munkatörvé­nyeket is. Ennek megfelelőleg kártérítést követelnek és bírói parancsot arra, hogy állásaikat visszakapják és egyben eltiltsák a munkáltatókat további hason­ló cselekedetektől. A kártérítést követelők név­sora a következő: Alvah Bessie, Dalton Trumbo, Lester Cole, Al­bert Maltz. Samuel Ornitz, John Howard Lawson és Ring Lard- ner, irók; Adrian Scott, Edward Dmytryk és Herber Biberman rendezők. A perbefogottak név­sorát Eric Johnston, a Motion Picture Producers Association elnöke nyitja meg. A film társu­latok között ott vannak az ösz- szes nagyobb vállalatok, mint a 20th Century-Fox, Columbia, RKO, Warner Bros.. Paramo­unt, Republic, Samuel Goldwyn, Hall Roach, Universal és Loew’s Inc. KIRÁLYOK ALKONYA BUCKAREST, Románia — A romániai kormány Károly volt román királyt megfosztotta ro­mán állampolgársági jogától és Romániába található vagyonát elkobozta, mert a volt király “Romániát gyalázza a külföl­dön.” Ezzel egyidőben a kor­mány hasonló büntetést szabott ki 6 külföldre menekült román politikusra is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom