Bérmunkás, 1948. január-június (35. évfolyam, 1509-1534. szám)
1948-03-06 / 1518. szám
ú oidai n n 1948. március 6. ia^aaHBHBBBBani Politikai cirkusz (a.l.) Különös jelenség a politika azok számára, akik csak külsőleg vannak érdekelve. Természetesen a napi események során állandóan beleütközünk akár akarunk, akár nem. A kivülről szemlélők sokkal tisztábban láthatják azokat a cirkuszi jelenségeket, amelyek különösen a választásokat megelőző időben mennek végbe. Mondhatnánk egyszerűen, hogy a választásokat megelőzve, minden párt a másik pártnak a szennyesét igyekszik kiteregetni. Azok kiteregetése után térnek csak rá az Ígéreteknek halmozására. Igen jó hangzású nagyítás az, hogy a választások a többség határozatának megnyilvánulása. Az éber figyelők nagyon sok sarkalatos hibát fedeznek föl, de különösen azokban a választásokban, amelyekről azt állítják, hogy a “legdemokratikusabbak”. Bizony nagyon sokszor hallottunk kritikát a nemrégiben lezajlott magyarországi választásokkal kapcsolatban. Az amerikai lapok és a politikai gépezet, mindazon választásokat, amelyek nem a reakció fölényes győzelmével végződnek, már szokásból is nem tartják demokratikusnak. Talán érdekelni fogja az olvasókat úgy itten, mint odaát, hogy tulajdonképpen miben is rejlik az a nagy politikai szabadság az Egyesült Államokban, amivel annyira kérkednek. Most, hogy a harmadik politikai párt zászlót bontott és Henry A. Wallace bejelentette, hogy pályázik az elnöki székre a harmadik párt programján. Ezzel kapcsolatba tegyünk egy kis kutatást, hogy vájjon milyen eshetősége lehet egy ilyen uj párt jelöltjének a megválasztására? Az Egyesült Államok 48 államának mindegyikének külön törvénye van a választásokra vonatkozóan. így például California államban egy uj párt jelöltjének legalább 275 ezer aláírásra van szüksége, hogy rá kerülhessen a jelöltek listájára. Illinois államban 125 ezer aláírást követelnek. így sorolhatnánk föl mind a 48 államot külön-külön törvény jogokkal. Vannak azután olyan államok is, ahol a jelölt csak úgy kerülhet a szavazó lapra, hogy az a párt, amelyik őt jelölte, a legutóbbi általános választásnál a szavazatoknak legalább 5 százalékát kapta. Vájjon hogyan kaphatott a most alakult uj párt jelöltje 5 százalék szavazatot 4 év előtt? A szigorú állami törvények következtében Mr. Wallace körülbelül csak 28 államban fog rákerülni a szavazó lapokra. A hét déli államban meg 10 millió polgártól vonják meg a szavazati jogot a poll tax által, meg hogy a választások közelednek a déli államok rabszolgatartó politikusai már mostan kijelentették, hogy Henry A. Wallace-t egyáltalába nem fogják a szavazó listára tenni. Nem tudom, hogy kinek milyen a véleménye az itteni “politikai demokráciáról”, de akik a fentieket megszívlelik, hát bizony azt fogják mondani, ezzel bizony nem szabad nagyon dicsekedni. A mostan kialakulóban levő harmadik párt sem nem szocialista, sem nem kommunista, egyszerűen polgári liberálisok hívták életre. Mégis mindazon nehézségek dacára, amit már előbb fölsoroltam a két régi politikai párt, már most is a “vörös” mumussal igyekeznek ellene agitációt kifejteni. Ezzel kapcsolatban eszembe jut néhány igen érdekes vita, ami az IWW-isták és a volt szocialista pártiak között folyt le még az első világháborút megelőzőleg. Például abban az időben Roth- fisher Károly az IWW magyar nyelvű előadója, egy igen jó statisztikát dolgozott ki, amely világosan igazolja az IWW álláspontját. Még mindig emlékezetembe van azoknak az előadásoknak a tárgya: Képesek lesznek e a szocialisták az Egyesült Államok politikai hatalmát szavazatok által átvenni?” Ha a Wallace pártnak semmilyen lehetősége nincsen belátható időkig a kormány gépezetet szavazatok többsége által átvenni, akkor milyen eshetősége lehet egy szocialista vagy kommunista párt jelöltjének politikai többséget biztosítani? Ellenben volt más eset, az első világháború után, hogy a megválasztott szocialista képviselőket és szenátort, egyszerűen két-harmad többséggel kiközösítették. így néz ki belülről az itteni politikai cirkusz. Tegyük fel például, hogy Wallace-ék nagy szenzációt érnek el a keleti államokban, ahol az ipari munkások zöme a harmadik párt jelöltjére adják le szavazatukat. Megtörténhet az az eset, hogy a még mindig hatalmon levő reakciósok, olyan törvényeket hoznak, hogy a két régi párton kívül minden más pártot, amely kizárólag nem a maradi reakciót szolgálja, egyszerűen törvénytelenitik. Henry A. Wallace például programjába foglalta a világbéke azonnali nyélbeütését. Ezzel kapcsolatban őt is beidézték a szenátusi vizsgáló bizottság elé és tudni akarták az ő véleményét a Marshall tervezetre vonatkozólag. De mivel az a bizottság már előre sejtette, hogy a szókimondó Wallace körülbelül hogyan is fog nyiden munkás részére követeljük. De egyben azt is tudjuk, hogy ha az amerikai reakciónak sikerül egy-egy munkáscsoportot megfosztani jogaitól poütikai felfogásuk miatt, ezt kifogják terjeszteni a gazdasági nézetekre is s a kommunisták után sorra kerülnek a munkások gazdasági (szak- és ipari) szervezetei is. így egészen természetes, hogy lapunk jelentékeny részét azon cikkek töltik ki, amelyek a már i egész világra kiterjedő, de mindenütt burkoltam az oroszok és kommunisták elleni jelszó alá vett munkásellenes támadást leplezik le. De még itt is tárgyilagosak maradunk a lehetőség határáig. Megismétlem a mottónkat: még az ellenségeinkről is csak az igazat! Az igazsághoz való ily törhetetlen nagy ragaszkodás adja lapunknak az olvasó tábor számát messze túlhaladó nagy tiszteletet és elismerést. latkozni, hát eltértek az általános szokásoktól és Wallace-nak 11 ezer szóból álló véleményét csak zárt ajtók mögött hallgatták, ahol kizárólag csak a bizottság tagjai vettek részt. Az újságírók meg a fényképészek mind kívül rekedtek és csak azután kértek tőle információt a fontosabb kérdésekben. Többek között Wallac:: kijelentette az újságírók előtt, hogy a Truman doktrína, meg a Marshall tervezet háborúra vezet és ha az Egyesült Államok tényleg segíteni akarnak az éhező Európán, akkor ne fegyvereket és muníciót küldjenek oda, hanem élelmet, vetőmagot, az ágyuk és repülőgépek helyett gazdasági gépeket, hogy megtudják művelni a termőföldeket. A jelenlegi politikai gépezetnek nem célja a nyomor enyhítése, minden igyekezete csal odairányul, hogy a világpiacot megszerezze és hatalmas kölcsönök folyósítása az itteni iparbárók által, hogy életbe tartsák a kapitalizmust Európában, hogy az olcsó európai munkaerőből mérhetetlen profitot sajtolhasson ki az itteni kapitalizmus. A politikai cirkusz hátterében mindig a tőkések igazi érdekei húzódnak meg. HETI KRÓNIKA (Folytatás a 1-sö oldalról) tán megint megoszlanak a vélemények és ahogyan pl. én latom az orosz terjeszkedést, hát muszáj nekik még ha nem is akarják. A hírek szerint a csehek után most a finnek kerülnek bele az orosz érdekszférába s már megkapták az ultimátumot. Ez aztán ismét csak azok részére lehet meglepetés, akik elfele jtették a múltat. Elfelejtették azt, hogy Finnország, mely közvetlen szomszédságban van Oroszországgal, mennyi bajt okozott azáltal, hogy az elmúlt háborúban Hitlerék oldalán állt és ugy- szólván egyik fő háborús rugót képezte a németek részére. Micsoda abszolút lehetetlen álláspont volna az, ha a finnek mondjuk a négyezer mérföld- nyíre levő amerikai imperialista hatalommal lépnének egysegre, a közvetlen szomszédságban levő oroszokkal szemben. Ez úgy nézne ki, mintha tegyük föl New Jersey állam egy külön ország volna a Hudson folyó túlsó partján és az orosz imperializmus láncolatába csatlakozna be. A múltban voltak a különféle gazdasági érdekek védelmére eny- nyire természetellenes kapcsolatok. A múlt tanulságai azonban utat mutatnak a jövőre. Ezért tartják fontosnak az oroszok, hogy a körzetükben levő államok barátságos viszonyban legyenek velük és amennyire érdekeik megkövetelik, gazdaságilag és politikailag is lecsatlakozzanak hozzájuk. Ezt máskép úgy nevezik védelmi taktika és fegyver az uj háború ellen. Ez a döntő fontosságú kérdés a görög helyzetben is. Ebben a zűrzavaros világpolitikában aztán mint főkérdés marad meg, habár nem sokat beszélnek róla, a munkásság, az ipari munkásság helyzete. Ennél a kérdésnél aztán jó volna ha azok a vezetők, akik a politikai zűrzavarban a halászru- dat a kezükben tartják, az ipari helyzet tisztázására azoknak adnának megfelelő jogokat akik értenek ahhoz. Utóvégre bármilyen kormányzati rendszer kerül az országok és az egész világ élére, fönnállásuk attól függ, hogy az ipari és általában a gazdasági téren milyen berendezkedéssel bírnak. Remélhetőleg a jövő ezen a téren is olyan meglepetéseket tartogat, mint az utóbbi idők, vérnélküli forradalmai mutattak. I S P Á L L B É LA 1 Nekem jutott a nehéz feladat, hogy beszámoljak arról a fájdalmas esetről, amely érte az öntudatos munkások táborát Spáll Béla elhunytával. Az utóbbi időkben bár gyengélkedett, de sohasem panaszkodott. A világ, de különösen a magyarországi eseménye két megtárgyalni, elbeszélgetni a Newark, N. J. magyar munkások az itteni Szakasits József szabóüzletében naponta ellátogatnak. Ezek között találtuk Spáll Bélát is. Amikor két nap elteltével nem mutatkozott, valami rosszat sejtve tudatták Ernő fiát és Nyikos István barátját, akik lakására mentek és be- csengetésükre választ nem kaptak, az ajtót felf eszi tve megdöbbenve Spáll Bélát ágyán halva találták. Az orvosi vizsgálat a halál okának a szive elgyengülését találta. Spáll Béla Debrecenben született 71 évvel ezelőtt, az ottani kollégium gimnáziumába érettségizett és mint elsőrendű génlakatos 1904-ben jött Amerikába. Munkásmozgalmi tevékenységét még a “Népakarat” idejében kezdte, majd a Bérmunkás építői között működött Lefko- kovits munkástársai. Sokat beszélt ezekről az időkről. Kitartó, harcos katonája volt az eszmének, önzetlen, önfeláldozó. Ellensége a munkások között nem volt, szerette mindenki. A vitatkozást, eszmecserét nyugodtan, tárgyilagosan folytatta. Holttestét a megillető végtisztesség mellőzésével, a körülmények miatt, február 20-án, a Lindeni Crematóriumban elhamvasztották, a legegyszerűbb formában, kívánsága szerint. Nagyszámú munkásmozgalmi barátain kívül gyászolják fiai Ernő és Tivadar és azok gyermekei Matilda, Piroska. Bauer Lajos A Bérmunkás Lapbizottsága fájdalommal értesült Spáll Béla elhunytáról. Hozzátartozóinak ezúttal küldi részvétét.
