Bérmunkás, 1948. január-június (35. évfolyam, 1509-1534. szám)

1948-02-28 / 1517. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXV. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1948 FEB. 28 NO. 1517 SZÄM Kanadába készülnek a magyar nyilasok NÉMETORSZÁG AMERIKAI ÖVEZETÉBEN ÉLŐ MAGYAR NYILASOK CHURCHILL SEGÍTSÉGÉVEL KANADÁBA KÉ­SZÜLNEK. — MEGALAKÍTOTTÁK A KÖZPONTI SZERVEZE­TÜKET ÉS LAPOT ADNAK KI. Magyarországi lapokból és levelekből tudjuk, hogy a győzel­mesen előretörő Vörös Hadsereg elől menekülő németekhez ma­gyarok is nagyszámmal csatlakoztak. Azok a magyarok, akik a Horthy uralom negyedszázados fentartásával majd a Szálasi kor­szak rémuralmával rombadöntötték Magyarországot és felelősek a sok százezer ártatlan ember kegyetlen legyilkolásáért. Azok a magyarok, akik a nácizmus szolgálatába álltak és még a né­met bestiákat is túlhaladó álla­ti kegyetlenséggel irtották nem csak az általuk “ellenségnek” kinevezett oroszokat és jugo­szlávokat, hanem saját honfi­társaikat is ,akik vagy akiknek vagyonára áhitoztak. A világtörténelem eme legun- doritóbb söpredékét Magyaror­szágon ma a “NYUGATOSOK” néven említik. Ugylátszik, hogy a menekülés alkalmával maguk­kal vitt rablott javak már fo­gyóban vannak, mert segítség­ért kiáltoznak és hihetetlen bár, de a segítő szavuk eljutott az amerikai magyarságnak “Ame­rikai Magyar Szövetség” hum­bug név alatt ismert csoportjá­hoz, akik, — mint az amerikai munkás és liberális lapok már eddig is leleplezték, — a ma­gyar árvák és özvegyek javára szánt gyűjtéseket ezen bestiák számára szeretnék kisajátítani. Eddig általában csak a “nyu- gatosokról” hallottunk, egyéni nevekkel nem igen találkoztunk. Egy véletlen folytán most olyan információk jutottak birtokunk­ba. amelyekből megtudjuk, hogy ezen népárulók most már köz­pontilag szervezkednek és vár­ják, hogy az “adott pillanat­ban” újból hazamenjenek és fegyverrel segítsék visszaállíta­ni a régi uralmat. És addig is, amig ez az alkalom eljön, sze­retnének Kanadában leteleped­ni. Azt állítják, hogy ebben a törekvésükben számitha t n a k Winston Churchill segítségére, — amiben talán van is valami igazság. A kezünkbe jutott levelek és kőnyomatosokból megtudjuk, hogy ez a szadista csürhe az amerikai zónában fekvő Land­shut városban megalakította a “Németországi Magvar Taná­csot”, amelynek hivatalos lan ja a “Hungária” címet viseli. Ezen kőnyomatos decemberi számá­ból megtudjuk, hogy a Németországi Magvar Ta­nács a világ bármely táján élő magyarok szellemi és esz­mei közösségének szimbolikus tanácsa. Nem egyesület, nem párt, hanem Isten és ember előtt, földi hatalom önös ér­deke előtt, föld felett, föld alatt s a magyar lelkek és szi­vek golgotája súlyának tuda­tában, alkotott, ősi, élő, ma­gyar eszmei világszövetség, ahol csak Atüla és Árpád ve- zéri szelleme adhat parancsot nekünk. Azért élünk és ha- lünk, ha kell! . . Ide hívunk turáni és nyugati magyar! Talán már ez a program is eleget mond arra, hogy utálattal forgassuk tovább a “Hungária” közlönyt, amelyhez Herrn Eme- rich von Pataky, a tanács ügy­vezetőjének a fénykép lenyoma­tát is mellékelték. A cseppet se turáni arckép mellett egy gyer­mek képet is találunk, amely alá ez van Írva: “Nagybányai Hort­hy István, a Kormányzó Ur uno­kája”. Tehát ezzel is jelezni kí­vánják, hogy Horthy pribékek­kel van dolgunk. Nehogv azon­ban azt higyje az olvasó, hogy túl gyorsan kimondottuk az Íté­letet, ime még pár idézet és von­ja le belőlük mindenki a követ­keztetést: James F. Byrnes, volt ame­rikai külügyminiszter, a bol­sevista-szovjet obstrukció el­len az atombombák gyártását javasolja és az orosz hadsere­get, ha ez szükséges, kény­szerrel kiűzni Németország­ból is. — Világos fő és egye­nes lélek s a mi nagy bará­tunk ez a Byrnes. Az ittrekedt magyarokat is megilleti egyhányad az úgynevezett magyar javakból. Miért küldik haza a bolsevis­ták martalékául még a vörös­keresztes ágyakat is? Otthon inkább koporsókra van szük­ség, nekünk meg ágyra, éle­lemre és ruhára sem jut itt elegendő! Szegény hazánk a bolsevis­ta eszme igáját huzza, terror­ját szenvedi. Bár olyan kép­zett agyú tudósok, mint Szek- fü Gyula, Révay, stb. szere­peltek a béketárgyalásoknál, (Folytatás az 5-ik oldalon) HETI KRÓNIKA ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) . . . Ismét alaposan meggyőződ­tem arról, hogy bizonyos híre­ket és eseményeket nem lehet úgy közölni, hogy azok minden­kinél általános megelégedésre találjanak. Hogy mennyire el­lentétes vélemények vannak az általános ügyekről, csak az utóbbi két heti tapasztalataim akarom most papírra vetni. Azt is mondhatnám, hogy riport anyag gyűjtésre összeköttetés­be léptem az amerikai magyar­ság mindenfajta rétegével, ami­hez egy bizonyos megbízatásom juttatott hozzá. Csak természe­tes, hogy magyarok között és a most történő események kap­csán a magyar ügyekről volt a szó. A legérdekesebb tapaszta­latom az volt, hogy ahol három magyar volt együtt, háromféle külön formában bírálták a ma­gyarországi eseményeket, ahol négyen voltak négyfélekép és talán ezt többszörösen tovább szorozhatnám a jelenlevők szá­mához képest. Voltam olyanok között, ahol egész fogadási verseny volt a centenáriumi zarándok utazást illetőleg. Az egyik azt mondta, hogy nem lesz abból semmi, az egész csak bluff. Az orosz vas­függöny nem engedi át az ame­rikai magyarok ezreit. A másik azt mondta, hogy ő bizony azt hiszi, hogy mégis igaz lesz és érdemes olvasni olyan újságot is, mely barátságosan bírálja a magyar nép helyzetét és ügyeit. Találkoztam olyanokkal, akik azt mondták túlsókat Írunk a magyar ügyekről, mig mások­nak az a véleménye, hogy nem írunk eleget. Egyik azt mond­ta, hogy némely munkás Írónk teljesen behódolt az oroszoknak és minden ballépésüket is dicső­íti. A másik véleménye, hogy nem volna szabad oly éles kriti­kát gyakorolni az oroszok ellen, mint pl. legutóbb a ruszinszkói levelezés ügyében irtunk és még inkább barátságosabban kellene kezeljük az oroszok intézkedése­it, mert azok végeredményben mégis az egész magyar munkás­nép javára történnek. Az ily beszélgetések persze a modernabb magyarság körében történnek. Amely körökben a sötét reakció mélységes árnyé­kai megmaradtak, azok szerint Nagy Ferencz 1948 Kossuthja és Vajtha Ferencz legnagyobb antináci, aki 16 európai ország­ban volt az élén annak a föld­alatti mozgalomnak, mely a nácizmus és a komintern ellen irányult. Az amerikai kormány különösen az utóbbi miatt adott neki beutazást és információs szolgálatokra sokáig itt fogják tartani, s végül tisztára mossák a náci bűnösök li3ztájárói. Foly­tathatnám a különféle vélemé­nyek leírását egy egész lap­számra, (majd talán később né­melyikre vissza fogok térni) melyek fájdalmasan tárják elém azt a tényt, hogy a mi kis Bér­munkásunk a színtiszta ipari unionizmus hirdetésével az ame­rikai magyarságnak csak egy porszemnyi rétegén végzett kör­forgást. Egy bizonyos körben forogtunk és megmaradtunk. Az igaz, hogy van jó néhány erős meggyőződésű ipari union- ista magyar-amerikában, de ezeknek száma elenyészően cse­kély ahhoz a számhoz, mely az amerikai Horthy reakci­ót veszi körül még ma is. Ezek most aztán erősen szervezked­nek, hogy híveiket megtartsák az amerikai magyar reakció mo­csarában, bármilyen helyzet is lesz odaát Magyarországon. • Ennek a társaságnak a félre­vezető propagandája az mellyel a magyarországi zarándok uta­zást elgáncsolni, vagy ha ez nem sikerül legalább lekicsinyelni akarják. Pedig ezek az urak voltak a régi időben a hasonló zarándok utak szervezői sőt bi­zonyos zarándok utaknál, tejföl kanalazok ők voltak. Emlék­szünk még a Verhovayak zarán­dok útjára, amikor az amerikai magyarokat Horthy előtt való tisztelgésre szállították haza. Most azonban hallgatnak, mint dinnye a fűben és inkább visz- szatartani igyekeznek tagjaikat a zarándok utazástól, mert az most nem kimondottan az úri reakció céljából történik. A nagy magyar egyletek közül egyedül csak a Rákócziak ké­peznek kivételt, akik soha nem csatlakoztak a reakciós politi­kát követők táborához, akiknek múltjuk és jelenjük úgy az ame­rikai, mint a magyarországi néptömegek nagyrészének bizal­mát bírják. A többi nagy ma­gyar egyletek úgyszólván harc­ban állanak a jelenlegi magyar kormánnyal s ugyanakkor azt diktálják fölülről tagjaiknak, hogy nektek tilos a politika. . Ezek hiresztelik nagy han­gon, hogy nem lesz lehet senki­nek sem hazamenni, kár a ké­szülődésért. A valóság ezzel szemben az, hogy rövid néhány héten belül az amerikai magya­rok százai már útban lesznek Magyarország felé és ez év vé­géig körülbelül kétezer lesz azoknak a száma, akik az utat (Folytatás a 7-ik oldalon) ✓

Next

/
Oldalképek
Tartalom