Bérmunkás, 1948. január-június (35. évfolyam, 1509-1534. szám)

1948-01-31 / 1513. szám

1948. január 31. BÉRMUNKÁS 3 oldal Munka Közben _________________(gb) ROVATA_________________ MIT MUTAT A KÖLTSÉGVETÉS Az amerikai munkáslapok ál­talában véve nem sokat foglal­koznak a városi, államig vagy a szövetségi költségvetése k k e 1, mert úgy tartják, hogy a kor­mányzás költségeit, bármilyen név alatt is hajtják be, vége­redményben mégis csak a mun­kásoknak kell kiizzadni és igy a részletkérdéseket egészen mellé­kesnek tartják. Pedig az ilyen költségvetések analizálása igen sok érdekes dolgot hoz felszín­re és az ismertetésük nagymér­tékben elősegítené a felvilágo­sítását azoknak, akiket sem az érzelmekre apelláló propagandá­val, sem pedig a rideg gazdasá­gi elméletekkel elérni nem lehet. Ha egy kicsit közelebbről vizsgáljuk a Truman elnök ál­tal a múlt hetekben a kongresz- szus elé terjesztett szövetségi költségvetést (budget), az első dolog ami szemünkbe ötlik az, hogy a Truman adminisztráció az Egyesült Államok teljes köz­jövedelmének több mint a felét hadicélokra akarja költeni. Ez a budget, amely szerint a szö­vetségi állami jövedelem 44 és fél billió dollárt tesz ki, tisztán direkt hadicélokra 11 billió dol­lárt irányoz elő, ami kézzelfog­ható bizonyíték arra, hogy a United States gőzerővel készül a harmadik világháborúra. A budget további vizsgálatá­nál hamar rájövünk, hogy a há­borús célt a direkt erre a célra előirányzott 11 billió dolláron kívül még számos más tétel is szolgálja. így például a “nemzet­közi kiadásokra” előirányzott 7 billió legnagyobb részét is hadi­kiadásoknak kell tekintenünk, mert a háború sújtotta államok “talpra állítása” alatt ezen álla­mok felfegyverzését értik, ne hogy a nyomorgó nép kizsákmá- nyolóit elkergesse és a “másik” félhez csatlakozzon, ami alatt azt értik, hogy orosz befolyás alá kerüljön. HÁBORÚS KIADÁSOK Ugyancsak a hadicélokat szol­gálják az állami adósságokra fi­zetett kamatok és törlesztések emelkedett. Ugyanoly mennyisé­gű élelmiszer, amelyet 2 évvel ezelőtt 3.00 dollárért lehetett megvásárolni, ma 5.36-tól 5.84 dollárba kerül a különböző kör­zetek szerint. Ezek a számok azt bizonyít­ják, hogy a profit és a megélhe­tési szükségletek árai párhuza­mosan emelkedtek hétről-hét- re, mig a munkabérek ma is az egy év előtti színvonalon van­nak. Tehát a munkáltatók szószó­lóinak minden megtévesztő pro­pagandája dacára a tény az, hogy a túlságos magas profit elérésére felsrófolt szükségleti cikkek árai, kényszerítik a mun­kásságot újabb; bérkövetelések­ért harcolni, ha a felszínen akarnak maradni. És ez a “third round” nem a “nép (a munkás­ság) érdekei ellen”, hanem na­gyon is a nép érdekeit szolgálja. legnagyobb része, valamiiit a veterán katonákra költött ösz- szegek is, noha a költségvetés ezen része már nem a jövő kato­nai műveleteinek a költségeit, hanem a múltét fedezi. Valójá­ban mégis csak az emberölés és a vagyon pusztításra költöt­ték. Ha ezeket figyelembe vesszük, akkor látjuk, hogy ezen költség- vetésben minden dollárból 24.9 centet direkt nemzeti védelemre (haderőre) irányoztak elő, mely­hez hozzá kell számítani a köz- adóságok nagyrészét. Erre a célra minden dollárból 22.6 cen­tet költenek (11.8 centet kama­tokra, 10.8 centet pedig törlesz­tésre). És ide kell számítani a veteránokra költött összeget, amiből minden dollárra 13.5 cent esik, valamint a nemzetközi se­gély (minden dollárból 15.7 cent) nagyobb részét is. Ha úgy ezen utóbbi tételnek, valamint az adósságokra fizetett össze­geknek a felét vesszük hadiki­adásnak, — ami igen konzerva­tív számítás, akkor láthatjuk, hogy Uncle Sam az 1948-49-es pénzügyi évre a szövetségi álla­mi bevételek minden dollárjából 57 és félcentet irányoz elő. ROSSZ HELYEN TAKARÉKOSKODNAK A háborúra, az emberölésre és vagyonpusztitásra való ily nagymérvű előkészülés minden embert gondolkodóba ejthet. Az amerikai nép egyenlőre nem ve­szi komolyan az önmagunk el­pusztítására is vezethető vesze­delmes tűzzel való játékot. Ha van is valamilyen kifogás a Tru­man elnök által ajánlott budget ellen, akkor az nem a hadicélo­kat alátámasztó tételek ellen irá nyúl, hanem inkább a népjóléti intézmények költségeit bírálja. Az álhazafias honatyák nagyon kiabálnak, hogy takarékoskodni kell, de azért a hadikiadások csökkentésére egy szavuk sem maradt. Ellenben egész bizo­nyos, hogy a Social Security rendszer további kiépítésére kért sokkal csekélyebb ösz- szegeket fogják törülni, vagy nagyon mélyen leszorítani. Igazán kívánatos lenne, ha minden munkásember és mun­kásnő figyelemmel kisérné ezt a költségvetést, mert nincs az az ékesen szóló propaganda beszéd, amelyből úgy megértené, hogy a törvényhozás milyen egyöntetű­en siet elnyomni a népjóléti in­tézkedéseket, de épen olyan energiával támogatja a háborús készülődést és a közterheknek a néptömegek nyakába való átru­házását. Mert az ilyen állami budget nem csak azt írja elő, hogy mennyit akarnak költeni, hanem azt is, hogy az elköltésre elő­irányzott összeget hogyan szer­zik meg. Truman budgetje sze­rint az előirányzott 44.5 billió dollárnak 52 százalékát az egyé­nek (individual) adói szolgáltat­ják. A korporációk adója 23 százalékot a nagy profitok (exise) adója pedig 17 százaié- ! | kát hozzák. A különböző jőve- j ; delmek 5 százalékot, a vámok 3 százalékot mutatnak. így az állami jövedelem 92 százalékát adóból nyerik. Tru­man adó javaslata szerint az 52 százalékot kitévő individuális adóból le kellene valamit vágni, de úgy, hogy ugyanolyan mér­tékben emelni kellene a korpo­rációk adóját és a profit-adót. Szóval azt akarja, hogy a teljes jövedelem ne változzon. Ezzel szemben a republikánus többsé­gű kongresszus le akarja vágni az adókat egyforma arányban s amennyiben igy az állami jö­vedelem kevesebb lenne, akkor azt a népjóléti intézményeken akarják megtakarítani, mert a hadi kiadásokhoz nem akarnak nyúlni, sőt ellenkezőleg, azokat még emelni is hajlandók volná­nak. A NEMZETI ADÓSSÁG Általában minden politikus a takarékosságot hangoztatja. So­ha még nem akadtunk olyanra, aki a pazarlást hirdette volna. Minden kongresszus azzal kezdi, hogy igy meg úgy levágjuk az állami kiadásokat! Különösen nagyhangú az ilyen fenyegetés akkor, midőn a kormánynak nincs többsége a kongresszus­ban. Azonban a sok kiabálás után végre is mindig megsza­vazzák a nagy kiadásokat, mert a legnagyobb tételek a mai rendszer fentartását szolgálják. A honatyák sokat kiabálnak a takarékosságról, de a végén a gyakorlatban megfeledkeznek róla, mert nem hajlandók kivág­ni azt a fát, amelyre maguk is támaszkodnak. Ezt a tényt legtisztábban mu­tatja az, hogy a nemzeti adós­ságra vonatkozólag soha egyi­küknek sincs egyetlen szavuk sem. A közel 10 billió dollárt ki­tevő közadóság a nemzeti jöve­delem minden dollárjából 22.6 centet emészt fel. Amerika népe ezen kolosszális nagy összeggel a nagy korporációknak, banká­roknak és iparbáróknak tarto­zik. A szegény néposztály által megtartott úgynevezett “E” hadikötvények értéke már mesz- sze az egy billió dolláron alul van. így a nagy kamatokat ugyanaz a kisszámú embercso­port kapja, amelyik a kereske­delem és az ipar terén már úgy­is kizsákmányolja a dolgozókat. Háborús időben az államnak nagy összegekre van szüksége a hadműveletekre és azért kölcsö­nöket vesz fel. Ha a kamat nem tulmagas is az ilyen kölcsönre, de mégis jó befektetés, mert az állam biztosítja. Ezért a banká­rok s általában a gazdagok nagy összegeket helyeznek el ilyen biztosított kölcsönökbe s a ka­mat mellett még dicséretet is kapnak, hogy milyen jó hazafi­ak. Ugyanez a dolog megismétlő­dik a depressziós években is, amikor az állam a közmunkák révén kénytelen a nagy népnyo­mort enyhíteni. így a depresszió s a prosperitás egyformán eme­lik a közadósságokat. Ennek tudható be, hogy ma az Egye­sült Államok annyira el van adósodva, hogy minden lakosra naponként csaknem egy dollár (95 cent) adó esik ezen közadós­ság kamatainak és törlesztésé­nek a fedezésére. HOL A SZABADSÁG? Csak maga ez az egy tétel gondolkodóba ejtheti a munkás­embert. Ebben az állítólagos szabad országban mindannyiunk naponként közel egy dollárnyi adót fizetünk egy kisszámú em­bercsoportnak, amelyért semmi, de semmi ellenszolgáltatást nem kapunk. Egy dollárt fizetünk azért, hogy élünk! Egy dollár napi adót fizetünk azért, mert a haszonélvezők (vagy elődeik) úgy manipuláltak a munkások által termelt javakkal, hogy an­nak egy egy részét visszatartva tőkésítették, amelynek bizonyos hányadát • az államnak kölcsö­nözve adófizető alanyukká tet­ték az amerikai népet. Valószínű, hogy ha a munká­sok vizsgálnák ezt a költségve­tést, tisztán látnák a megadózta­tásnak ezt a nemét és talán még meg is tagadnák a fizetést. Ezt jól tudják a bankár urak és ép­pen az ilyen “lázadó” gondola­tok elnyomására kell a sok sok billiós hadikiadás, amely egy­részről újabb profitot jelent a mai rendszer haszonélvezőinek, másrészről pedig még biztosítja is ezt a förtelmes kizsákmányo­lást. 109.865 UJ AUTÓ KÉSZÜLT AZ ELMÚLT HÉTEN DET- ROITBAN A hét végi jelentések szerint csak Detroitban 108.865 auto­mobil hagyta el a gyár kapuit. A termelés fokozódik — mondja a jelentés, talán kilehet küszö­bölni a fekete piacot, amely az autó vásárlás üzletébe is be­fészkelte magát. NEM SZABAD LASSAN HAJTANI New York állam törvényho­zása előtt javaslat fekszik, hogy büntessék meg azokat, akik autójukkal az előirt sebesség alatt maradnak, mert ezzel fel­tartják a forgalmat. MUNKÁSBIRÓSÁGI ÍTÉLET A pécsi munkásbiróság 7 évi fegyházra Ítélte el Pauper Emil bonyhádi kekszkészitőt, mert engedély nélkül vásárolt 30 má­zsa búzát és nem jelentette be a tarhonya készletét sem. Bűn­társát, Kovács Jánost egy évi és Baumgarten Zoltánt ugyan­csak egy évi börtönre Ítélték. ÉPITŐGÁRDA 1947-48-ik évre: J. Buzay, Cleveland_____ 5.00 Jimmy Farkas, Akron ..... 4.00 L. Fishbein, New York__ 5.00 J. Feczkó, New York ....... 1.00 J. Fodor, Cuy. Falls _____2.00 J. Gyurcsek, Columbus .... 2.00 Paul Hering, Buffalo ....... 1.00 A. Kucher, Pittsburgh ..... 4.00 Jós. Kollár, Cleveland....... 2.00 J. Kozsány, Saratoga Spr. 12.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 3.00 A. Lelkó, Pittsburgh ___ 2.00 J. Mácsay, Detroit ........... 1.00 J. Mogor, Cleveland ____ 1.00 A. Molnár, Celevend _____12.00 John Munczy, Cleveland .. 2.00 J. Pataky, Brooklyn ....... 5.00 Louis Páll, Ambridge ....... 2.00 Paul Pika, Chicago ........... 1.00 J. Policsányi, Elmgrove _ 2.00 St. Visi, Lincoln Park ....... 5.00 Jos. Vizi, Akron ............... 4.00 Ch. Udvarnoky, Flint....... 2.00 J. Zára, Chicago ............... 4.00 \

Next

/
Oldalképek
Tartalom