Bérmunkás, 1948. január-június (35. évfolyam, 1509-1534. szám)

1948-01-24 / 1512. szám

1948. január 24. BÉRMUNKÁS 3 oldal Munka Közben _________________(gb) ROVATA________________ — és ez egyezik az európai érve­léssel, — a Szovjet hatalommal való háború esetében Ameriká­nak igen nagy szüksége lesz a japán iparra, igy azt meg kell tartani. lóban számítanak arra, hogy a japán militarista hatalmat is igénybeveszik egyszer a Szovjet Union ellen. Ez azonban túlságosan ideális hazafiasságra vallana, amit nem tételezünk föl az amerikai sze­nátorok legtöbbjéről. Sokkal na­gyobb a valószínűség arra, hogy a Zaibatsu vagyonban már osz­toznak az amerikai bankárok és iparbárók is és azoknak a hang­ja hallatszik ki szenátor Know- land és a hozzá hasonló politi­kusok szájaiból. E sorok Írója biztosra veszi, hogy bizonyos időn belül majd hallunk arról is elegete, hogy az amerikai bankárok közül kik osztozkod­nak a Zaibatsu vagyonban és hazafiságban. ZAIBATSU' A Marshall tervei kapcsolatos viták során az amerikai közön­ség már értesült arról a politi- I kai irányváltozásról, amelyet az I amerikai hivatalos körök követ­nek Németországgal szemben. Mint tudjuk, ma már nem arról van szó, hogyan lehet és kelle­ne megbüntetni a náci Németor­szágot, úgy, hogy ne legyen töb­bé képes olyan borzalmas hábo­rúkat indítani, mint tette két­szer is negyedszázadon belül. A Marshall tervnek már egyik sar­kalatos pontja, hogy a német iparokat újból fel kell építeni, mert Amerikának szüksége lesz a németek segítségébe abban az esetben, ha a Szovjet Unióval háborúra kerül a dolog. És az amerikai közvélemény irányítók minden kétséget kizá­rólag törekednek arra, hogy a borzalmaiban minden eddigi há­borút felülmúló harmadik világ­háború valóban kitörjön. Ezen háborús uszítás hatása alatt ej­tették el a Morgenthau tervet, amely szerint a levert Németor­szág nehéz iparát le kellett vol­na fokozni úgy, hogy csak a bé­kés használatra szánt árukat termeljenek. És ugyanakkor fel kellett volna oszlatni a nagy kartelokat, a háborúért felelős iparbárók és bankárok rablott vagyonait pedig el kellene ko­bozni, a rablókat pedig meg kel­lene büntetni. Ma már mindez a multté és már az sem fog meg­lepni bennünket, ha a véreskezü német bankárok és iparbárókat újból hatalomra ültetik. JAPÁNBAN IS A nagyközönség azonban ke­vesebbet tud arról, hogy a Ja­pánra vonatkozó politikai irány­elv ugyancsak ilyen változáson ment keresztül. A háború alatt számos olyan kijelentést hallot­tunk, — sőt maga Roosevelt el­nök is hangoztatta, hogy a le­vert Japán olyan büntetést fog kapni, hogy soha többé Pearl- Harbor támadást ne tudjon csi­nálni. A háború vége felé össze­állították a “Far Eastern Com­mission” nevű bizottságot, és ebben a vezetőszerepet termé­szetesen Amerika vitte, de reszt­vettek abban Anglia, a Szovjet Union, Ausztrália, Kanada, Ki­na, Franciaország, India, New Zealand, a Phillippine szigetek és Németalföld is. Ez a közös bizottság kidolgozta azt az irányelvet, amelyet a MacAr- thur vezetése alatt álló megszál­ló csapatnak követni kell és amelyet hivatalosan “FEC-230” néven ismernek. Rövidesen Japán megszállása után nyilvánosságra hozták ezen “FEC-230” rendelet főbb pont­jait, amelyen MacArthur csak kisebb, jelentéktelen változáso­kat eszközölt. De nem csak Mac­Arthur, hanem úgy az amerikai külügyi hivatal, mint a hadsereg és a tengerészt elfogadta ezen irányítást, amelynek egyik leg­főbb pontja utasítást tartalma­zott a Zaibatsu megtörésére, fel­oszlatására és megbüntetésére. Aki talán nem tudná, hogy mit jelent ez a japán szó, annak legkönnyebben úgy magyaráz­hatjuk meg, hogy ez azonos a német kartelekkel, vagy az ame­rikai trösztökkel, csak éppen még jobban központosított ki­váltságos csoportot képez, mint a hasonló bankárok és iparbá­rók Európában vagy Ameriká­ban. nal meneküljenek a Yangtzi fo­lyó északi részéről. De amint a hirek bizonyítják ezzel kicsit elkéstek, mert több ilyen misszionárus központból, már hetek óta nem kapnak hí­reket, jelentéseket, ami azt bi­zonyítja, hogy azok a néphadse­reg, vagy amint ezen jó keresz­tény misszionárus urak jelentik a banditák kezeibe került. Ezek között Siangyang, Kinchow a Hupeh tartományban. A tény az, hogy a néphadsereg nagyon kevés ellentállásra talál úgy Hupeh, mint Honan és Anhwei tartományokban és azon váro­sok, melyeket még nem foglal­tak el, teljesen körülvannak zár­va, mint Manchuria és észak Kina részeiben. Ellehetünk készülve, hogy a néphadsereg újabb terület hódí­tásairól leginkább a misszioná- rusok futásáról szóló hirek foly­tán fogunk értesülni. Minden kormánycenzura dacára is lát­hatjuk majd, hogy merre ter­jeszkedik a néphadsereg és a népkormány. És akadnak misz- szionárusok is, akik nem szalad­nak, mert nagyon is jól érzik magukat a néphadsereg és kor­mány által uralt területeken is, ha a néppel tartanak. Csakis ily kerülő utakon keresztül fogunk hallani a néphadsereg győzelme­iről, haladásáról. Vi. EGY NAGY CSALÁD Japánban a bankok, az iparok és a kereskedelem csak néhány család kiváltságos birtokát ké­pezik. Ezeknek összessége, — körülbelül 15 család alkotja a Zaibatsu trösztöt, vagy kartelt. Tekintettel arra, hogy ezen csa­ládok házasságok utján mind rokonságban állnak, igy közöt­tük sokkal szorosabb kapcsolat van, mint európai vagy amerikai kollégáik között. Hiába hoznak trösztellenes törvényeket, hiába oszlatják feha nagy, gigantikus trösztöket, a Zaibatsu tagjai között szoros összeköttetés ma­rad a vérrokonság és az évtize­dek alatt kifejlesztett üzleti er­kölcsi felfogás következtében. Már a háború alatt közismert dolog volt, hogy a japán milita­rista terjeszkedésért első sorban is a Zaibatsu a felelős. Japán térfoglalásai újabb milliókkal, sőt billiókkal gyarapították Zai­batsu örökké mohón kapzsi tag­jainak vagyonait. így egészen természetes, hogy az “FEC-230” a Zaibatsu összerabolt vagyon elkobzását ajánlotta. Mindezide- ig azonban ez nem történt meg. Ellenben most már arról hal­lunk, hogy az “FEC-230” rende­letnek a Zaibatsura vonatkozó részét meg kell változtatni, mert DÜHÖNGŐ SZENÁTOR Ez természetesen azt jelenti, hogy a Zaibatsu kezében meg kell tartani a kiváltságokat és a nagy hatalmat. A szenátusban már be is jelentette az irány- változást a California államba való republikánus szenátor, Wil­liam F. Knowland. A speciális ülésszak legutolsó napján na­gyon dühös kifakadással beszélt arról, micsoda szemérmetlen “kommunista” merényletet ké­szültek elkövetni Japánban. Még szerencse, hogy ő és társai ide­jében észrevették és megakadá­lyozták azt'az “anglo-amerika” ellenes bűntényt, hogy egyes em­berektől elvegyék a jogos va­gyonukat, hogy eladják azokat anélkül, hogy a tulajdonosok­nak kárpótlást fizetnének! Knowland dühösen követelte a szenátusban, hogy nevezzék meg, kinek a gonosz fejében szü­letett az “FEC-230”, amely olyasmit tartalmaz, “ami teljes egészében ellenkezik a mi élet­módszerünkkel”. A szenátor kü­lönösen azért volt dühös, mert a States Department MacArthur szolgálatába rendelte Dr. Ed­ward C. Walsh, volt egyetemi tanárt, aki az utóbbi időben az igazságügyminiszterium tröszt- ellenes osztályában dolgozott és akinek bizonyos része volt a há­ború alatti árszabályozásban is. Knowland talán hatszor is meg­említette a rövid beszédében, hogy most Amerika által már oly erélyesen visszautasított OPA-t (árszabályozást) akarják a szegény japánok nyakára vár­ni. Természetesen ennek a vád­nak semmi alapja sincs és az “FEC-230” rendelet meghozásá­hoz sincs semmi köze Dr. Walsh- nek, amennyiben csak március hava óta tölti be jelenlegi hiva­talát. Azonban a demagóg sze­nátor számított arra, hogy ha az OPA-t emlegeti, akkor nagy hatást ér el reakciós szenátor kollégái előtt. Knowland és a többi, hasonló háborús uszítok el is érték, hogy a külügyi hiva­tal már előjegyzésbe vette az “FEC-230” revízióját. Legalább is levélben értesítették erről Knowland szenátort. Ebben a levélben, amelyet a szenátor nyilvánosságra hozott, a külügyminisztériumból ezt Ír­ták: “A Department újból vizs­gálat (review) alá veszi a ren­deletet (FEC-230), amely vizs­gálatnak a célja megállapítani, hogy a háború befejezte utáni fejlemények milyen mértékben kényszerítenek ezen elviirány megváltoztatására. ’ ’ AZ IGAZI OK Milyen fejlemények állhatták be azóta, hogy a Zaibatsu csalá­dok összerablott vagyonát és ki­váltságos hatalmát meg kell hagyni, hogy a japán népet to­vábbra is rabigában, szegény­ségben tartsák és hogy a közel­jövőben megint készen álljanak egy újabb Pearl-Harbor táma­dásra? Erre a kérdésre nem tu­dunk más feleletet adni, mint azt, hogy a háborús uszítok va­Ujév küszöbén Emberek, kiknek az osztály­harc termékenyíti lelkét, sodor­hatja az élet vihara bárhová, minden esetben megtalálják módját a szolidaritás gyakorlá­sának. Ez a szempont vezérelte a new brunswicki Bérmunkás ol­vasóit és barátait, amikor anya­gi támogatást nyújtottak a ha­zai segítségre szoruló testvére­inknek. A legelső időben, az árváknak küldött anyagi támogatást, majd mülábat segített venni egy rászorulónak. Legutóbb pedig az évenkinti állatvész eliminálá­sára gyűjt állatorvosi szak­könyveket. Eddig mintegy száz darab ve­gyes könyvet sikerült gyűjteni részben ingyen vagy pénzért. Úgy amerikai, mint a magyar­ság közül jártak közbe és sze­reztek könyvet, vagy adomá­nyoztak pénzt a speciális köny­vek vételére. Becsomagolásra vár a sok szép értékes könyv elszállításra, melyet a Pedlow-Brack szállító cég vállalat teljesen ingyen el­szállít. Szeretnénk ha a Bérmunkás olvasói is segitésgünkre lenné­nek, még a hiányzó könyvek be­szerzésében. Állatorvosi szak­könyv, lehet mondani nincs a birtokában senkinek. De van az ismerős állatorvosoknak, eset­leg öreg könyves boltban. Arra kérjük a munkástársa­kat, szívleljék meg a kérésünket nagy Amerika szerte és tekintve a nemes célt, szerezzenek és posta utján küldjék el az adott címre: Vass Károly, 331 Somer­set St., New Brunswick, N. J. A legfontosabb köny neve, amelyet csak pénzért lehet be­szerezni: R. A. Kelser H. Scho- ening: Mamel of veterinary Bacteroiogy, Baltimore 1943. (4th Edition) Az eddig végzett munkánk után a Bérmunkás gárdájának máris jó hire van odahaza, kér­jük a munkástársakat, segítsék ezt az akciót is sikerrel befejez­ni. Minden uj olvasó, a forrada­lom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forra­dalom Forradalmi Ipari hadse­regébe?

Next

/
Oldalképek
Tartalom