Bérmunkás, 1948. január-június (35. évfolyam, 1509-1534. szám)

1948-06-26 / 1534. szám

1948. junius 26. BÉRMUNKÁS 7 oldal Selyem függöny (a.l.) Manapság mindenről esik szó. Talán helyénvaló a min­dennapi elnevezésekkel foglalkozni és talán a sarkalatos kifejezé­sek sorába újakat is belevonhatunk. Mindennapi és már annyira megszokott kifejezéssé vált a vasfüggöny emlitése. Rendes szokás szerint úgy cselekednek, hogy a közvéleményt eltereljék valamilyen fontos kérdésről, annak éppen az ellenkező­jét próbálják az emberek agyába belevésni. így próbálja a magántulajdon rendszerén álló kapitalizmus megfélemlíteni azokat, akik még mindig nem ábrándultak ki az ózsdi és elavult terv nélküli termelési rendszerből. A minden te­kintetben elavult gazdasági kizsákmányolás rendszerét a politikai “demokrácia” selyem függönyével takarják le. Hogy aztán meny­nyi mindent takarnak le a “demokrácia” jelszava alatt, csak azok tudják, akik éber figyelemmel kisérik a történő eseményeket. A vasfüggönyről állandóan rebezsgetőket nagyon célszerű az alábbi közmondással illetni: “Amig mások szemébe meglátják a szálkát, a sajátjukba a gerendát sem veszik észre.” Rátérve a dolgok lényegére kapitalista szempontból nem le­het semmi cselekedet “demokratikus”, ha nem a kiváltságos osz­tály érdekeit szolgálja. Azért halljuk azután állandóan emlegetni a vassfüggönyt azokkal az országokkal kapcsolatban, ahol már a tényleges magánkapitalizmusnak sirkövet emeltek dicstelen ki­múlása alkalmával. Történjenek a fentnevezett országban a leg­jobb népszerű intézkedések a köz javára, akkor is azt fogjuk hal­lani, hogy lássátok a vasfüggönyök mögött, hogyan uralkodik a diktatúra. Hogy azután a selyemfüggönyös “demokráciában” hogyan értelmezik a demokráciát, az alábbiak elég jó megvilágítást adnak róla. Itt az Egyesült Államokban ebben az évben általános válasz­tások lesznek novemberben. Ezzel kapcsolatban sokan azt hiszik, még maguk az itteni polgárok nagyrésze is, hogy tényleg igazi demokráciáról van szó. A két nagy politikai párt kivétel nélkül az uralkodó osztályt van hivatva szolgálni. Az igaz, hogy nem igy mondják sokan, de ez nem változtat a lényegen. Tegyünk kissé mélyebb betekintést, akkor látjuk meg az iga­zat. Demokrata alapon a népnek teljes szabadságot kell biztosíta­ni véleményük nyilvánítására. Ebből a szempontból bírálva a helyzetet azt állapíthatjuk meg, hogy nem az történik itten, mert a harmadik pártot nem igy kezelik. Első sorban minden állam­ban bizonyos mennyiségű aláírást kell szerezni, hogy a harmadik párt jelöltjei a szavazó lapra kerüljenek. Nagy igyekezetek dacá­ra sem kerülhetnek a harmadik párt jelöltjei mindenütt a szavazó lapra. Különféle ürügyek alatt utasítják el. Ohio államban példá­ul a szükséges aláírásokat ugyan megszerezték, de az államtitkár egyszerűen kijelentette, hogy nem veszi tudomásul a harmadik párt jelöltjét, mert a kérvényező ivén kommunisták is szerepel­nek. A harmadik pártnak jelöltje ugyan nem kommunista és a kommunista párt ezidőszerint nem törvénytelen párt. Teljes politikai szabadságról beszélnek itt állandóan, de gya­korlatban másképpen van. Ohion kívül még más államok is dikta­tórikusán intézik a harmadik párt jelöltjét. Eddig Oregon és Wy­oming nyilatkoztak Ohioval egyformán ebben a kérdésben. Lehet azonban, hogy mire a Választások ideje eljön, még néhány állam fogja selyemfüggönnyel letakarni az itteni demokráciát. Hogy a közvéleményt már ezideig is mennyire megmételyez­ték, egy illinoisi eset bizonyítja: egy aláírást gyűjtő öreg embert, akinek három fia harcolt a második világháborúban, ahol egy életével fizetett, az öreget bántalmazták a legion tagjai és az ivet, amit hordozott összetépték. Úgy néz ki, hogy a demokrácia selyemfüggönye alul elég sok dikatura sugárzik ki. Most, amikor a 80-ik kongresszus nyári vakációra megy, lát­hatjuk, hogy minden tekintetben jó szolgálatot tett az uralkodó osztály részére, mert minden cselekedetét a NAM (gyárosok szö­vetsége) sugalmazta. Ennek a végzett munkának elismeréséül tette Truman elnök mostani kőrútján azt a kijelentést, hogy a 80-ik kongresszus a legrosszabb munkát végezte az Egyesült Ál­lamok történetében a népek érdekében. Erre az elnöki nyilatko­zatra a képviselőház és szenátus vezető emberei azzal feleltek, hogy Truman elnök a legrosszabb, aki ezideig még az elnöki állást töltötte be. Sohasem voltam szenvedélyes hívője sem a politiká­nak, sem a politikusoknak, de a fenti kijelentéseket valósággal értékelem, mert nagyon ritkán történik meg, hogy a politikusok igazat mondanak. A jelen esetben, mindkét félnek igaza van. A jelen körülmények között mindenki maga állapítsa meg, a maga demokráciáját és amit mások tesznek az sohasem demok­ratikus. Nagyon sokat lehetne beszélnünk a tényleges demokrá­ciáról. Természetesen nem lehet demokráciának nevezni az uralko­dó osztályt védő intézményeket, még akkor sem, ha az selyem­függönnyel van betakarva. Az elfogultak sohasem látnak tisztán, mindig mint a cigány, “A maga lovát dicséri.” Azonban akárhogy van a helyzet, a de­mokráciának meg van a tényleges meghatározása, mely a “népu­ralom”. Hogy azután a népek alatt nem egy kiváltságos osztályt kelle értenünk, mint ma Görögországban van, amit az amerikai “demokrácia” milliókkal támaszt alá. Vájjon a görög helyzetet nem a vasfüggöny jellemzi jobban mint bármi ? A haladó emberiségnek arra kell törekedni, hogy ténylegesen egy olyan demokráciát alapozón meg, ahol semmi kétség ne fér­hessen, hogy minden hasznos tagja a társadalomnak élvezhesse az igazi demokráciát, ami a gazdasági egyenlőségen alapszik. Jegyezd meG Ajánlja; St. Visi, Amerikában 212 különböző vallási szekta van és mind azt vitatja, hogy az egyedüli üdvö­zítő anyaszentegyház csak is az övék. Az összmüködés és e béke ne­vében az amerikaiak megtagad­ják azt a lehetőséget, hogy a pa- lesztiniai béketárgyalásoknál és a fegyverszünet ellenőrzésénél orosz megfigyelők is résztvehes- senek. Koreában 11 halászhajót sülyesztettek el az amerikai bombázók, nagyon jó célpont­nak találták őket egy hadásza­ti gyakorlatozásnál. Persze leg­többen meglettek ölve a halá­szok közül. Kínában a sok nagy baj mel­lett, most azt jelentik, hogy a kínai dollárból 1,900.000 dara­bot adnak egy amerikai dollár­ért. De ami a legtöbb kínait el­keseríti, egy 133 fontos zsák ri­zsa ára 10,000.000 kínai dollár, dollár. Az angolok nagyon aggódnak amiatt, hogy szerintök nem kap­nak megbízható híreket Burma, Malaya és Siam államokból, ahol a vörösök harcolnak a sár­gák ellen. Azt hiszik, hogy ezen államokban is vörösbe fordult a világ. Belgiumban 275.000 munkás ment ki bérharba 5 százalékos béremelést követelnek, legin­kább a General Motors, General Electric, Ford és a Bell Telepho­ne trösztök üzemeiben. Itten na­pi 2.30 és 2.50 centekért terme­lik a drága amerikai árukat. Azt jelentik, hogy az arab hercegek, királyok nem hajlan­dók leülni egy asztalhoz, még békekonferenciára sem a zsi­dókkal, de azért remélik, hogy az amerikai parancsra majd csak jószomszédok lesznek. 'Nagy port vernek fel azon okból, hogy a magyar kormány állami birtokba veszi az egyházi iskolákat. Hát mi úgy tudjuk, hogy az állam építette azoknak legnagyobb részét adó pénzen, igy az államé volt az akkor is, amikor a papok uralma alatt voltak, bár a fentartását az ál­lam, illetve az egész ország né­pe viselte. Ez ellen sohasem ad­tak ki pásztorleveleket. Modern apartment otthonok építését állami segítséggel, szo­cializmusnak nevezik az ameri­kai képviselőházban és mint ilyent, ellenzik. Csakis a real estate ügynökségeknek és a bankoknak szabad az amerikai népet házhoz juttatni, vagyis ha megfizetik a háromszoros ára­kat. Az amerikai sajtó hatalmát, befolyását nagyon helyesen vi­lágítja meg az a tény, hogy a CIO-hoz tartozó Közmunkák Unionjának 593. csoportja kilé­pett a CIO-ból, mert azt nagyon vörösnek találják. Mindezt a megbízható (?) tőkés lapokból tudták meg. Legtöbb automobil üzemben 13 centes órabér emelést kap­tak, igy a General Motors 11 centje nem olyan nagyszerűnek látszik, pláne ha majd a beígért emelkedéssel, nem emelendő a munkabér is. Vagy amire fel­emelnék, már megint magasabb­ra emelkednek az árak. MAGYAR KONZULÁTUSOK AZ EGYESÜLT ÁLLA­MOKBAN 1948 április hó 1-től kezdődő- leg a Magyar Köztársaságnak két konzulátusa van az Egye­sült Államokban: a clevelandi és new yorki főkonzulátusok. A két konzulátus joghatósága a következőkép oszlik meg: A clevelandi főkonzulátus (Consulate General of the Re­public of Hungary, 1037 Guar­dian Building, 629 Euclid Ave­nue, Cleveland 14, Ohio) illeté­kessége : Arizona, California, Colorado, Idaho, Illinois, Indiana, Iowa, Kansas, Michigan, Minnesota, Missouri, Montana, Nebraska, Nevada, New Mexico, North Dacota, Ohio, Oregon, South Dakota, Utah, Washington, Wisconsin, Wyoming államokból eredő konzuli cselek­mények foganatosítására és magyar állampolgároknak fenti államokbeli érdekképviseletére terjed ki. A new yorki főkonzulátus (Consulate General of the Re­public of Hungary, 37 Wall Street, New York 5, N. Y.) kon­zuli joghatósága pedig Alabama, Arkansas, Connec­ticut, Delaware, Florida, Ge­orgia, Kentucky, Louisiana, Maine, Maryland, Massachu­setts, Mississippi, New Hamp­shire, New Jersey, New York, Oklahoma, Pennsylv a n i a, Rhode Island, North Carolina, South Carolina, Tennessee, Texas, Vermont, Virginia, West Virginia államokra terjed ki. hatósága csak hivatalos körze- Minthogy a konzulátusok jog­tükre terjed ki, már időnyerés céljából is a megkereséseket az illetékes főkonzulátushoz kell intézni. Kivételt képeznek az 1948 évi centennáriumi ünnepségekkel kapcsolatos vizűm ügyek ugyan­is az 1948 évi centennáriumi ünnepségeken való részvétel cél­jából Magyarországra látogatók részére kizárólag a new yorki főkonzulátus bocsát ki vízumo­kat. Más célból Magyarországra utazó amerikai állampolgárok vizűm kérelmeikkel a lakóhe­lyükre illetékes magyar főkon­zulátushoz forduljanak, amely azután kérelmüket döntés vé­gett továbbítani fogja az erre hivatott magyarországi hatósá­gokhoz. Marik Pál, főkonzul

Next

/
Oldalképek
Tartalom