Bérmunkás, 1948. január-június (35. évfolyam, 1509-1534. szám)
1948-06-05 / 1531. szám
1948. junius 5. BÉRMUNKÁS 5 oldal TOLLHEGYRŐL mondja: F. MEZŐSÉGI LE KELL SZÁMOLNI Az úgynevezett nyugati és a népi demokráciák harcába nem csak mind élesebben » avatkozik bele az egyház, hanem nemzetközi értelemben is átvette a vezetést a népi demokrácia elleni harcban. Az egyház mindenkor tudott alkalmazkodni a viszonyokhoz, ha érdeke úgy kivánta, máról holnapra frontot változtatott, de vigyázva arra, hogy mindenkor a győztes, az uralmon levő osztály mellé állt és igyekezett osztozkodni a hatalomban. Különösen vonatkozott ez a katholikus egyházra, amely az évezredes nemzetközi szervezete révén kellő időben megérezte, hogy melyik oldalra kell állnia. AZ OSZTÁLYHARC ' A kiélesedett osztályharc idején, amely Európa keleti részén a népi demokráciát juttatta hatalomra a kapitalista rendszer felett, a katholikus egyház ezúttal nem alkuszik meg, hanem mereven szembeszáll a nép akarattal, az államhatalommal. Orosz, Román, Bolgár, Jugoszláv országokban tekintve, hogy az egyházak úgynevezett nemzeti egyházak hosszabb rö- videbb ellentállás után beadták a derekukat, de ott, ahol a katholikus egyházak voltak uralmon, ott ma az egyház a legszemérmetlenebb uszitást folytassa a népi demokrácia ellen. Különösen áll ez Csehszlovákiára, Lengyel és Magyarországra. MAGYARORSZÁG A második világháború után, mikor az orosz fegyverek összetörték a náci-nyilas uralmat, a magyar nép kitünően felhasználta a kedvező alkalmat, felosztotta a nagybirtokokat beleértve a nagy papi birtokokat is. A győzelmes népi demokrácia jól tudta, hogy a magyar nép meg van mérgezve a papi maszlaggal és nem találta a helyzetet alkalmasnak arra, hogy felvegye a harcot az egyházzal szemben, hogy ezáltal maga ellen forditsa az egyházak és a befolyása alatt álló tömegeket, ezért mindent elkövetett, hogy a vallásfelekezeteket megbékítse. A földosztásból, ^.z alsó papság, illetve az egyházak is részesültek. Az egyházak nagyobb anyagi támogatást kaptak a kormánytól, mint bármikor a múltban. Az egyházi iskolák nem csak, hogy a papság kezén maradtak, hanem azoknak terheit nagyrészt is magára vállalta. Semmiféle korlátozásnak hire sem volt az egyházi téren. Ennek dacára nemhogy elősegítette volna az egyház, a .háború által tönkretett ország felépítését, hanem a lehető legnagyobb mértékben akadályozta azt. Elitélte és valósággal rablásnak minősítette a földosztást, az államosításokat. Megtagadta a köztársaság elismerését, támogatta és védelmezte a letűnt uralkodó osztály mahiná- cióit, a nyilas-náci banditák büntetlenségét követelte stb. stb. Az egyház minden szabotálá- sa és uszítása ellenére, a magyar népi demokrácia a saját erejéből minden külföldi támogatás nélkül, olyan előrehaladást tett az ország újjáépítése és a nép életszínvonalának az emelése terén, amilyet egyetlen más európai ország, beleértve a győztes országokat is, mint Anglia, Franciaország még csak meg sem közelítettek. Ezek az eredmények, a népi demokráciának a megerősödése a 'protestáns egyházakat jobb belátásra bírta és egymás után jelentették be a hajlandóságukat az újjáépítésben való részvételre, a kormányzattal való megbékélésre. Legutóbb a Magyarországi Református Egyház Zsinati Tanácsa az Országos Zsinattól kapott felhatalmazás alapján 1948 április 30-i ülésén az alábbi határozatokat hozta: 1. Teljes készségét ajánlja fel az uj magyar állami és társadalmi rendben minden olyan szolgálatra, amelyet az Ur Jézus Krisztus nevében, a Szentlélek erejével végezhet. 2. Az evangéliumi szabadság, igazság és szeretet szelleméből következőket látja, tehát helyesli és üdvözli a Magyar Kormánynak és Törvényhozásnak a teljes vallásegyenlőség megvalósítása felé eleddig tett lépéseit s ezeknek a lépéseknek logikus folytatásaként fogadná a vallásfelekezetekhez csatlakozás teljes önkéntességének biztosítását, ami sok régi és fájdalmas társadalmi sebet egyhithet meg, mint amilyenek különösen a gyermekek vallásos nevelése körüli veszélyek és a reverzális. 3. Elismeri a magyar köztársaságot alkotmányával, törvényeivel és intézményeivel s vallja, hogy a köztársasági államforma különösen alkalmas szabad emberek szabad társadalmának felépítésére. 4. A Szentirássál egyezőnek látja a nagybirtokrendszer megszüntetését és a földmüvesnép földhözjuttatását, a nagyvállalatok közkezelésbe vételét,. a mindenkire kitérj edő szociális, jobb igazságosság érvényesülése érdekében. Egyházunk szívesen végzi Istentől rábízott munkáját oly társadalomban, amely a dolgozók: a munkásság, parasztság és értelmiség köréből épül fel és ezt a társadalmat alkalmasnak tartja arra, hogy benne az evangéliumi igazságok jobban érvényesülhessenek, bár ez sem szükségképpen mentes az emberi bűn örök kisértéseitől. 5. Az egyház és az állam viszonyának minden egyéb vonatkozásában is bármikor kész Zsi» Segítse minden olvasónk egy vagy több előfizetéssel, hogy legalább 500 Bérmunkás menjen hetenként az óhazába. nati Tanácsunk a törvényes és alkotmányos utón történő esetleges revízióról tárgyalásokba bocsátkozni. 6. Zsinati Tanácsunk tudatában van annak, hogy az uj világban és a megváltozott viszonyok között az egyházak is áldozatokat kell hozzanak. 7. Isten iránti hálával emlékezik meg Zsinati Tanácsunk azokról a magyar dolgozókról: földművesekről, ipari és forgalmi munkásokról, szellemi munkásokról, nem utolsó rendben azokról a magyar nőkről, akik rendkívül nehéz körülmények között, szinte emberfeletti munkára és áldozatokra vállalkozva, megindították, fejlesztették és romjaiból újjáépítették a magyar nép életét. A határozat további pontjaiban a forradalmi átalakulás speciális hatását elemzi a hivők és az egyház szempontjából. Végül a rendkivül feszült világhelyzet perceiben intő és kérő szóval fordul a határozat az egyház tagjaihoz, valamint a világ minden egyházához, felelős államférfiéhoz, hogy ne engedjék magukat semmiféle tetszetős jelszóval vagy Ígérettel a háború és vérontás eszközévé válni, sőt mindent kövessenek el a béke ügyének előmozdítására. Az egyház minden tagja pedig elhagyva a meddő bizonytalankodást és henye várakozást, tegye kezét az eke szarvára, ne tekintsen hátrafelé, hanem vegye ki részét az ország újjáépítésének mindnyájunkat kötelező hatalmas munkájából. v Ezzel szemben a katholikus egyház főpapjai Mindszenty bíboros érsekkel az élen, a legkíméletlenebb harcra való uszításra használják fel a templomot, nem véve figyelembe azt, hogy a sokat rágalmazott népi demokráciába, bármilyen hihetetlen is, de tény és való az, hogy a magyarországi 7497 elemi iskola közül 4569, tehát több mint fele az egyház kezében van. Egymillió 155 ezer tanuló közül 666 ezret az egyház tanít. Az országban levő 69 tanítóképző közül 55 van egyházi kézben. Viszont az egyházi iskolák tanítóinak a fizetését az állam fizeti ki. Ezzel szemben az egyház megtagadja az állami tankönyvek használatát, inkább tankönyvek nélkül tanítanak, mintsem, hogy az állam tankönyveit használják. A katholikus tömegek kezdik meglátni, hogy a papság a nemzetközi imperializmus céljaiért hajlandó feláldozni, újra romba, vérbe dönteni a sokat szenvedett országot, hogy a régi rendszert visszaállíthassa. Egymás után lázadnak az egyházi uralom ellen a katholikus szervezetek és az alsó papság is, ezek ellen a “lázadók” ellen is fellép az egyház főpapsága, felfüggesztéssel, az egyházi funkciók kiszolgálásának a megvonásával, kiközösítéssel harcol ellenük. Bármennyire is kerülte eddig a kormány az egyház elleni komolyabb fellépést, a szervezett munkás, paraszt és értelmiség a tömegek egységes nyomására, kénytelen lesz megrenszabályoz- ni a római utasításra dólgozó főpapokat. Nem tűrheti, hogy az egyház állam legyen az államban, ki kell, hogy vegye az oktatást az egyház kezéből, végre kell hajtani az állam és egyház szétválasztását és végül kíméletlenül lg kell csapnia a vé- resszáju főpapi uszitókra. Ma már megérett a helyzet arra is Magyarországon, hogy az Egyház ezeréves korlátlan uralmát megszüntessék és ezt a helyzetet siettette az Egyház szemtelen, durva harca a népi demokrácia ellen. A kormányzó pártok, látva az Egyház makacs ellenforradalmi- ságát, háborúra való spekulálását, meg van a hajlandóság arra, hogy a végső leszámolást a lázadó, uszító, szabotáló, hazaáruló Egyházzal, illetve annak főpapságával szemben végrehajtsa és reméljük, hogy ez a leszámolás rövidesen megtörténik és az alapos lesz. Nincs helye a fél-megoldásnak. Természetes, hogy majd annak idején az itteni reverend förtelmek habzó szájjal fognak vonítani a leszámolás miatt, de ez miután “kutya ugatás, nem hallatszik a mennyországba” egyáltalán nem fogja befolyás- solni a magyar nép életét. Az igen nagyrabecsült uszodát is megábanfoglaló klubhelyiséggel rendelkező “zártkörű” társaságot elérte az uj idők szelleme és elhatározták, hogy ha zsidókat ugyan még nem, de félzsidókat már felvesznek tagjaik sorába. Kikötötték azonban azt, hogy az ilyen uj tagok csak félig, vagyis csak övig mehetnek a vízbe. azt javasolták, hogy legalább az államosított iparok vezetésénél az adminisztratív állásokat ne a párt töltse be, hanem az alkalmazottak demokratikus választás utján. A vezetők azonban úgy találták, hogy ez bizalmatlanság lenne velük szemben s igy a Labor Party jóvoltából nem csak a politikai, hanem még a gazdasági állásokban is meghagyták a régi irányítókat. A Labor Party hároméves uralmának tettei nem igazolják a vezérek által felszínre dobott jelszavakat. Kisült, hogy a szépen- hangzó jelszavakat, valamint a “szocialista” szót is csak csaléteknek használják. Nagyon tisztán láthatóvá tette ezt a tényt a végrehajtó bizottság elnökének, Herbert Morrisonnak ez a kijelentése: “Teljes szívből sikereket kívánunk az uj palesztinai zsidó államnak, de ugyanakkor kijelentjük, hogy az arabokkal is jóba akarunk lenni.” > Ez a frázis, ezzel szemben a gyakorlat: az angolok felfegyverezték az arabokat, megvonták a fegyvereket a zsidóktól és a végén ráuszították a felizgatott arabokat a zsidókra. Mint láttuk ugyanez áll gazdasági politikájukra is. Dacára a szocialista névnek, tovább is a profitra való termelés védelmére kelnek. Világos tehát, hogy az angol Labor Party csak jelszónak, cégérnek használja a “szocialista” szót.
