Bérmunkás, 1948. január-június (35. évfolyam, 1509-1534. szám)
1948-06-05 / 1531. szám
^ ___________ ▲ IRE bÍ HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio un<|£r the Act of March 3, 1879 VOL. XXXV. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1948 JUNE 5 /W^xfi~'v .---------------- , NO. 1531 SZÁM AZ AUTÓMUNKÁSOK HARCA Amerika Hangja .// A CHRYSLER SZTRÁJK (Vi.) A michigani kormányzó közbelépésére a Chrysler igazgatósága ismét leült a munkásokkal tárgyalni. De a legnagyobb reményre az jogositja a munkásokat, hogy a General Motors üzemekben megegyeztek, mely egyezmény alapja lehet a többi iparokban is a megegyezésre. így minden órában várják, hogy a Chrysler is hamarosan megadja legalább azt, amit a General Motors megadott. A sztrájkolok -kitartanak, de nagyon sokan vannak, akik már a városi segélyre szorultak, mert a munkájuk mellett is kiszedték, elköltötték a háború alatt esetleg megtakarított dollárokat, vagy háborús szolgálataikért kifizetett jutalékok, bomiQznlrs* t DETROIT — (Telefon jelentés) A Chrysler autógyár munkásainak 17 napos sztrájkja, amely szolidarátásával szilárdan kitartott a 75 ezer munkás követelése mellett, győzelemmel ért véget. A megegyezés 13 cent órabér javítással történt. A szerződés két esztendőre szól. Amennyiben a sztrájk alatt a gyárban hozzáfogtak az inventory munkához, annak befejezésével, azaz junius 7-én indul meg a munka a Chrysler gyárban. A GENERAL MOTORS EGYEZMÉNY Nagy meglepetést keltett mindenfelé az a gyors és aránylag jónak mondható egyezmény, melyet a General Motors kötött a unionnal. Ugyanis egy uj módszer, melyet eddig az európai országok némelyikében használtak “a mozgó bérskála” lett a szerződésbe bevezetve. Eddig a béremelést hamarosan megsemmisítette az áremelkedés. A mostani megegyezés szerint, ha az árak emelkednek, akkor minden három hónapban a béreket is aránylag kell emelni. Ámbár arra is gondoltak, hogy ha az árak csökkennek, akkor a munkabéreket is aránylag lehetne csökkenteni. De erre egyenlőre nincs kilátás. Persze sok munkás előtt zavaros ez a kérdés, nem tudják, hogyan állapíthatják meg az árak emelkedését vagy csökkenését. Némelyik attól fél, hogy a gyárosok állapítják azt meg, vagy azt remélik, hogy az uni- onok. De az államnak minden városban vannak hivatalnokai, akik figyelik az árakat és azt bejelentik a központi hivatalba, ahol összegezik és százalékokra bontják, átlagositják és hivatalosan jelentik. Ez a Bureau of Labor Statistics és ezt fogadják el mint hivatalos irányzatot. A General Motors-al kötött egyezmény, ezen “Sliding Scale” módosítással két évig tart, május 28-tól, 1950 május 28-ig. A régi szerződésnek minden pontját megtartva. De egy fontos részletet feladtak a union vezérek. Ugyanis azt akarták, a siker reményében, hogy a Labor Board szavaztassa le a munkásokat, hogy akarnak-e union shopot, melyszerint ha a többség amellett szavazott volna — amit remélni lehetett — akkor minden munkásnak 30 nap után automatikusan union taggá kellett volna vállni, vagy otthagyni a gyárat. De erről a szavazás lerendezéséről lemondtak a union vezérek és talán éppen ezért sietett a gyár vezetősége megegyezni. így tovább is, aki akar tag lesz, aki nem akar azt békén hagyják, élvezni a szervezett üzemek előnyeit anélkül, hogy azért fizetni kellene nekik. 26 EZER TONNA ACÉL HELYETT 30 EZRET TERMELTEK ÓZDON BUDAPEST — Az ózdi vasgyár Martin-acélműve ez év márciusában az előirányzott 26,000 tonna acél helyett 30,000 tonnát termelt. A versenyiroda megjutalmazta azokat a munkásokat, akik ezt a kitűnő eredményt munkájukkal elősegítették. A salgótarjáni acélgyár dolgozói sem maradnak az ózdiak mögött. Az elmúlt héten az üzenni átlagtermelés elérte a 124 százalékot. Ugyanakkor nagy mértékben csökkent a selejt is. Ezek a kiváló eredmények olyan biztatóak — mondja a versenyiroda —, hogy a hároméves terv előirányzatát jóval előbb tudják elvégezni. REKORD TERMÉST VÁRNAK A GABONAFÉLÉKBEN TEXAS — Termés szakértők azt mondják, hogy ha az időjárás továbbra is kedvező marad, rekord termés várható. 65 millió bushel gabonát várnak, de nehogy Amerika népe holmi reményeket fűzzön ehez a jelentéshez, hozzá teszik, hogy az árak esésére nincs kilátás és ezt megerősíteni látszik a földmive- lésügyi minisztérium is. irányított radio program, ame- lyett azért hoztak életre, hogy a külföldet informálják az amerikai viszonyokról. Legalább is ez volt az állítólagos cél, amikor a kongresz- szust rávették, hogy 27 millió dollárt szavazzon meg a költségekre. Mint azonban hamarosan kisült, az igazi cél nem any- nyira “informálás”, mint inkább ámítás és félrevezetés lett. Az “Amerika Hangja” valóban az Egyesült Államok egyik legfontosabb fegyvere abban az ideg- háboruban, amelyet a kollektiv termelésre áttért, avagy az ily termelési rendszer felé közeledő országok ellen folytat. Miután Magyarország is ezek közé tartozik, egész természetes, hogy a magyar sajtó és rádió a “sze- met-szemért” elv alapján nem valami kesztyűs kézzel válaszolt az Amerika Hangja rágalmaira. Nagyon jól tudjuk, hogy egy ambasszádor vagy a követ rendeltetése az, hogy minél barátságosabb viszonyt építsen ki a saját és azon ország kormányai és népei között, amely országban képviseletet teljesít. Az ily barátságos viszony építését egy cseppet sem segítette elő az az éles kritika, amelyben a magyar sajtó az Amerika Hangját részesítette. Dr. Vámbéry bizonyára úgy vélte, hogy a magyar kormánynak le kellett volna inteni az oly élesen visszaütő magyar sajtót. Elismerjük, hogy a követeknek igen nehéz helyzetük van a maihoz hasonló válságos időkben, amikor a szó szoros értelmében puskaporos a levegő. SZÓLJ IGAZAT . . . Azonban mintegy visszhangul Dr. Vámbéry kifogásaira a napokban az Amerika Hangja 'valóságos botrányt okozott az amerikai szenátusban, ahol a szenátorok egész sora szinte magából kikelve méltatlankodott azon információk ellen, amiket ez a hivatalos, vagy legalább is félhivatalos rádiószózat világgá röpített. A vizsgálatoknál aztán kiderült, hogy a kormányközegek “bérbeadták” a rádió órák 70 százalékát és olyankor a túlbuzgó hazafiak valóban n^gy ostobaságokat, vagy pedig félrevezető “információkat” indítanak útra a léghullámokon. Az amerikai honatyákat természetesen nem bántotta az, hogy Amerika Hangja milyen hazugságokat röpit világgá a Szovjet Union, vagy például az uj j ászületett Magyarországról. Az ily irányú “információkért” és rágalmakért eddig csak dicséreteket kaptak. Azonban a multkorában az egyik túlbuzgó szónok a Délamerika felé irányított spanyol nyelvű leadásban olyan szatirikus vicceket szőtt be, amelyekben volt valami igazság, amiért aztán a szenátorok nagyon megharagudtak. A spanyol rádiószónok ugyanis az egyes államokat ismertette és pár szóval jelezni akarta azt, hogy az egyes államok miről a legismertebbek. így például Alabama államról szólva azt mondotta, arról nevezetes, hogy ott legjobban nyomják el a négereket. Nevada államról szólva pedig megemlítette, hogy két legnagyobb városa között nagy verseny folyik: az egyikben gyorsan összeadják, a másikban pedig még gyorsabban elválasztják a házaspárokat. Ezen rádiószónok szerint Utah államban a mormonok az egyház. javára a jövedelem 10 százalékos “önkéntes adakozását” kérik, de akik nem hajlandók megadni, azokat a “bosszúálló angyalok” gumibotokkal serkentik. PROFIT HARÄCSOLÄS A szenátorok nagyon sértőnek találták ezen megjegyzéseket és fenyegetőztek, hogy megvonják a további költségeket. A vizsgálatok kiderítették, hogy a most oly nagymérvű felháborodást mutató szenátorok kérésére a program nagyobb részét átengedték magántársulatok kezeibe. Másszóval mondva, ez az egész Amerika Hangja egyike lett azon számos nagy greft- nak, amin a nagy korporációk osztoznak. Jelen esetben a szenátorok rendeletére az évi 27 millió dollár jelentékeny része a National Broadcasting Co. (NBC) és a Columbia Broadcasting Co. (CBC) tulajdonosainak a zsebeibe vándorolt. Ez összhangban áll azon amerikai (Folytatás a 8-ik oldalon) Dr. Vámbéry Rusztem követi tisztségéről való lemondásának megindokolásában előrehaladott kora és megrongált egészségére való hivatkozásán kívül azt is megemlítette, hogy elitéli a magyar sajtónak az “Amerika Hangja” név alatt ismert rádió leadásokra vonatkozó éles bírálatát. Ez a rádióleadás, “Voice of America,” az Egyesült Államok által fentartott és a külföld felé
