Bérmunkás, 1948. január-június (35. évfolyam, 1509-1534. szám)

1948-03-27 / 1521. szám

6 oldat BÉRMUNKÁS 1948. március 27. Jegyezd meG Ajánlja: St. Visi. Andrew Roth, Indo-China-ből jelenti, hogy azon francia tisz­tek és katonák, akik még a ná­cik ellen is harcoltak a francia földalatti mozgalomban, most. lelettek tartóztatva és börtönbe vetve a volt német-náci legionis- ták által, mert rokonszenveztek a benszülöttekkel, barátkoztak velük és szabadságot követelnek azok részére. Del Vayo spanyol szocialista vezér azt Írja Párisból, hogy Franco várja, hogy meghívják a Marshall tervezetben való részvételre, melynek ellenében hajlandó kiadni egy pár száz ná­ci háborús bűnöst. Marshall ki is jelentette, hogy ő nem tudja, hogy miért ne vennék be Fran­cot is a Marshall tervezetbe. Hát mi sem tudjuk meglátni azt. Sőt miszerintünk Francot kelle­ne megválasztani örökös elnöké­nek, patrónusának, az volna a leglogikusabb, ő legjobban meg­érdemli. Egy egészséges üzlet, ha Egyiptom kicserél 38.000 ton­na gyapotot az oroszokkal 211.- 000 tonna búzára, minden ame­rikai áldás, engedély és dollár nélkül. Mrs. Roosevelt azt írja, hogy a cseh változás az oroszoknak ártott. Érdekes, hogy a Wall Street emiatt siránkozik, annyi­ra fájlalná az oroszok sorsát, vagy az asszonyi észjárás volt egy kicsit zavaros? Ahol a szocialistákat, kom­munistákat nem bírják egymás ellen uszítani, ott a szocializmus győzelme biztosítva van. Spanyolországban Franco újabban 73 egyént állított a hadbíróság elé lázadás címén. Ez ellen sem az angol, sem az amerikai urak nem tiltakoztak egyetlen sorban sem. De ha Ma­gyar, Cseh, Lengyelországok­ban kirúgnak egy reakciós egyént a kormányból, azonnal diplomáciai hadjáratot indíta­nak. Az Alsop testvérek Írják a nagyon is reakciós Saturday Evening Post-ban. “Mi már Üz­letszerűig buktatunk és állí­tunk fel kormányokat a külföl­dön.” Ugye eleget mondtak. A CIO vezérek elcsapták Harry Bridgest, mert Wallace mellé mert állni. A többi CTO ve­zéreket meg azért kellene majd elzavarni, mert Truman mellé állnak. Mert ha már bűn Walla- cet támogatni, mennyivel na­gyobb bűn lehet Trumant pár­tolni. De hol van itt a politikai szabadság? A New Republic irta: “A nvilt támogatás mindenki részére bárhol, akik a kommunisták le- gyilkolását végzik, már ^ nem rendíti meg a képviselő házat.” “Amerikához kell tapadni”, mondja Lord Vansitár az ango­loknak. A pióca is nagyon sze­ret tapadni, még több vértszop­I ni. Az angol menzetet is ilyen vérszopokká züllesztették le az angol királyok, lordok, iparfe­jedelmek. Száz évvel ezelőtt az osztrák császárság volt a reakció és az ellenforradalmi mozgalom köz­pontja. Ma már négy ezer mile- val messzebb vonult Magyaror­szágtól a reakció központja New Yorkba és a szomszédos kis országok, melyeket akkor a császárság felhasznált a ma­gyarok ellen, barátságban élnek a magyarokkal. Petőfi irta a naplójában: “A fejedelmek úgy sem adnak soha semmit, azoktól amit akarunk el kell venni.” Ez ma is éppen úgy igaz, mint száz évvel ezelőtt volt. Szenátor Ball, meg akarta in­dítani a háborús labdát a végső mérkőzésre, de még a társai nem látták időszerűnek a döntő mérkőzést a szocializmus csapa­taival. Ezt a tervezetet elnapol­ták. A jó baptista Truman pápis­tább lett a pápánál, nem csak a szentelt vizet, hanem a kenyeret is megtagadja az olaszoktól, hogy ha a vörösökre mernek szavazni. Sok az automobil gumi; igy a termelést levágják 30 százalék­kal, nehogy az árakat kelljen levágniok. Herold Christoffeit milwau- kee union tisztviselőt azért Ítél­ték el, mert letagadta, hogy kommunista. Gerhardt Eislert, meg azért, mert beismerte. Ez a demokrácia: választhatói, hogy miért dobjanak a börtönbe. Az amerikai adófizetők pén­zéből, minden egyes görög for­radalmár meggyilkolására — már akiket megtudtak gyilkol­ni, — 8,600 dollárt fizetnek a monarkistáknak. Ezzel szemben az átlag amerikai munkás csak 2.400 dollárt keres egy évi mun­kája után. A görög demokráciát legjob­ban megvilágítja az a kis hirecs- ke, hogy a napokban 89 gyanús ügyvédet, tanárt fogdostak ösz- sze, mert nem elég hűségesek­nek bizonyultak a királyság mellett. A múlt héten csak At­hen környékén 800-at tartóztat­tak le és 30-at kivégeztek. De ezek az amerikai urak és lapok a csehszlovák terroról fecseg­nek. Roy England, egy canadai UAW lacalnak az elnöke, akit ottan megválasztottak demok­ratikus szabályok szerint, nem lett beengedve Amerikába még egy értekezletre^ sem, mert azt hiszik róla, hogy vörös. A'vörösök elleni állandó uszí­tás következtében már a detro­iti Briggs gyárban három vö­rösre festett munkást kizavar­tak a munkából és nem engedik, hogy visszamenjenek. Egy egész A római pápa és a CIO (a.l.) Talán furcsának tűnik fel, hogy ezt a két felekezeti csoportot egy cim alá veszem. De mivel mindkettő a múlt héten a napi események között szerepelt, igy egy kalap alatt próbálom mindkettőt elintézni. A pápa ugyanis már nem igen hisz az álta­luk annyira hangzatos imádságban, mert ha ők maguk hinnének abban, mint azt teszik a háborúk alkalmával, hogy megáldják a fegyvereket. Most azonban, hogy a népek szabadon választhatnak és már tovább nem az imádsággal akarják a jövőt biztosítani, az­ért a római pápa elrendelte, hogy egyetlen egy katolikusnak nem szabad sem szocialista, sem kommunistára szavazni. Hát mostan miért nem imádkoznak a reakció győzelméért? A pápai rendelethez hasonlóan cselekednek a CIO vakvezér'ei is. A napokba tartott központi vezetőségi gyűlésen elhatározták, hogy mindazon tisztviselői a CIO-nak, akár országos vagy helyi alkalmazottak, tisztviselő állásukból azonnal elmozdíthatok, ha a harmadik pártot és annak jelöltjeit támogatják. A mi szempon­tunkból mind a két rendeld elitélendő. Mi, akik sohasem tekintettük a politikát nagyon fontosnak, csak azoknak figyelmébe akarom ajánlani az eseményt, akik any- nyi fáradtságot szenteltek a CIO felépítésére, hogy legyen egy tö­meg, amely az ő politikai felfogásukat fogja követni. Mi, akik a munkások gondolatmenetét már gyakorlatból is­merjük, tudtuk már a kezdet kezdetén, hogy amikor ténylegesen a gazdasági érdekeiken kívül akarnak hozzájuk férkőzni, sohasem lehet őket egy nézetre terelni. És még kevésbé az elzsirosodott és begyepesedett fejű vezéreket. Talán mondanunk sm kell, de mindenki, aki csak egy kissé figyelője a végbemenő eseményeknek, azok láthatják, hogy az a kritika, amelyeket mi szoktunk gyakorolni, mindig tényeken ala­pulnak. A tényeket pedig akkor sem szabad elhallgatni, ha fáj­dalmasak is. Sem a római pápa, sem a CIO megalkuvó vezérei nem fogják megakadályozni végeredményben a társadalmi kibon­takozást. Az a gazdasági tényező, amely érleli a talajt egy uj tár­sadalmi rend eljöveteléhez, le fog dönteni minden akadályt. A munkásosztálynak nincsen világpiacokért folytatott harca. Egy ami harcra késztet, ez pedig a létért való küzdelem. Ez a harc mindaddig fog folyni, amig a munkásosztály birtokába nem fog­ja venni a földet és a termelő eszközöket. A reakcióhoz való le­csatlakozást hagyjuk a pápának és a CIO megalkuvó vezéreinek. A társadalmi átalakulásba mindig csak a gazdasági erők az igazi tényezők. A pápai rendelettel szemben sokkal elitélendőbb a CIO vezéreinek határozata. Mert ha azt mondják, hogy a politikai szabadság abból áll, hogy mindenkinek saját egyéni felfogása, hogy milyen politikai nézetet vall. Sokat lehetne foglalkozni az itteni munkásvezérek árulásával. Ezzel szemben mi mindig azt tartjuk, a munkásoknak egy olyan forradalmi gazdasági szerve­zetet kell kiépíteni, ahol az úgynevezett “vezérek” a tagság hatá­rozatát kell, hogy végrehajtsák, nem pedig a vezérek önkényes­kedését kell a tagságnak, akár akarja vagy nem elfogadni. Ilyen szervezet csak egy van, ez pedig a IWW. Az IWW-ben- egy tisztviselő csak két évig lehet alkalmazva és ez azután nem ad alkalmat, hogy bárki is uralkodók módjára parancsokat osztogas­son, mint azt a CIO-ban teszik. héten zavargások, sztrájkok vol­tak emiatt. A lapokban minden nap kiírták nem csak a neveiket ezen üldözött munkásoknak, ha­nem a címeiket is, hogy tudják őket még otthon is üldözni. Egy detroiti ismerősünk, aki katholikus asszony, meghallgat­ta Nagy Ferenccet és már nem mert egy szeretet csomagot a postára adni másnap, mert Nagy Ferenc beszédéből biztos­ra vette, hogy a háború kitör mielőtt az a csomag hazaérne Magyarországra. A magyar fasiszták, akik Vajta Ferencet védik és pénzt gyűjtenek a hasonló fasiszták védelmére és idehozatalára, a hangzatos Kossuth-Lincoln név alatt működnek. Még Hindert is megakarták nyerni Vajta védel­mére, akinek a családját kiirtot­ták, mint sok más zsidó csalá­dokat ezen megőrült fenevadak. Nagy Ferenc a detroiti beszé­dében Kossuth Lajoshoz hason­lította magát és mint olyan, mártír szerepre vállalkozik. Két hét alatt a kínai néphad­sereg elfoglalta Yankow, Kirin, Sepinkai, Loyand, Ashen, nagy ipari és fontos vasúti központo­kat, átlag 250.000 vagy annál is nagyobb lakosú városokat és a legmodernebb amerikai fegyve­rek százezreit a magukat meg­adó Chiang katonaságával. Legújabb rendőrállam Hol­landia, melyet az amerikaiak nagyon kedvelnek dacára, hogy egy kicsi ország 23.000 uj ren­dőrt állítottak mundérba, mert félnek a bens^ülött munkásság­tól. Ugyan úgy Olaszország De Gasperi kormánya is, 30.000-t bujtatott rendőri zubbonyba és szerelt fel a legmodernebb ame­rikai fegyverekkel. Ha nem lesz jó a ballot, akor jön a bullet.---i_____ N Y U G T Ä Z A S A Bérmunkás new yorki kü­lön propagandájához adomá­nyaikkal hozzájárultak: M. Ste- fankó $2.00, J. Feczkó $2.00, S. Gajdos $3.00, L. Fishbein $2.00, E. Szigeti $1.00. Ezen összegekért ezúton is köszönetünket nyilvánítjuk. A Lapbizottság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom