Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)

1947-08-16 / 1489. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland. Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXV. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1947 AUG. 16 NO. 1489 SZÄM WASHINGTON — “The Fo­reman’s Association of Ameri­ca” (A munkavezetők unionja) próbára akarja tenni a Taft- Hartley munkásellenes tör­vényt, hogy összhangban áll-e az Egyesült Államok alkotmá­nyával? Azért bepörölte a Na­tional Labor Relation Boardot a kerületi szövetségi biróságnál, mert ez az intézmény a Taft- Hartley törvény utasításának megfelelőleg nem ismeri el a foremanok unionját. A foreman union a szavazás elrendelését kérte egy cégnél, azt állitván, hogy azon cégnél a munkavezetők a foreman uniont akarják elismerni. A NLRB azonban megtagadta a szavazás elrendelését az uj törvény értel­mében. Viszont a union azt ál­lítja, hogy a Taft-Hartley tör­vény alkotmányellenes, mert 1) a szövege homályos, sokféle ké­pen magyarázható, 2) mert spe­ciálisan egy népcsoport, (a mun­kavezetők) ellen irányul, illető­leg azokat megfosztja az alkot­mány biztosította jogaiktól. A foremanok által kifogásolt szakasz igy hangzik: “Ezen tör­vényekben semmi sem tiltja azt, hogy a foreman tagja legyen valamely munkásszervezetnek, azonban egyetlen munkaadó, akire ezen törvény vonatkozik, sem kötelezhető arra, hogy az ilyen munkafelügyelő szerveze­tet elismerjen.” Vagyis megengedik a forema- noknak, hogy szervezkedjenek, de nem engedik meg a munkál­tatóknak, hogy az ilyen szerve­zetet elismerjék. Szabotálják az autótermelését (Vi.) Az amerikai lapokon ke­resztül nagyon megtévesztő hí­rek kerülnek forgalomba állan­dóan minden iparról, de mostan kiragadjuk az autóipart, mivel ezen sorok Írója abban dolgozik és személyesen látja a nagy ha­zugságok világgá kürtölését ez­zel kapcsolatosan. Ugyanis a General Motors lezárt egy hét­re, azt az okot adták, hogy nin­csen elegendő acél, holott még soha annyi acél nem volt felhal­mozva ezeken a telepeken, még az 1938-39-es években sem, mint mostan. Ugyan akkor ezen a héten négy napot, a jövő héten hármat és valószínűleg egy pár heti lezárást is adnak a gyáro­sok. A lezárást, megint “inven­tor” vevésre fogják, melyet rendes körülmények között egy szombat és vasárnap eltudnak és elszoktak végezni. Ugyan akkor más gyárakban is igy van. Most a Ford egyik fióktelepén a Murray Bodynál van sztrájk, mely alkatrészeket szállít a Ford részére, állítólag a Ford amiatt zárt le. De a tény az, hogy legtöbb ilyen alkatrész készítő telep hónapokkal előre van az alkatrészekkel. Minden nagy autógyár, köz­tük a G. M. t;bb heti lezárásra készül, melyet az amerikai la­pok, mint átalakítást, vagy acél hiányt fognak elkönyvelni, de a tény az, hogy minden alkatrészt termelő telepen már annyi kész munka van, hogy három hónap­ra lezárhatnának és mégis len­ne elegendő alkatrész összera­kásra. Sőt ezen évben még az­zal a kevés átalakítással sem si­etnek, melyet megengedtek a nagy gyárakban. Az első heti lefizetés alkalmá­val az összes G. M. gyári mun­kásoknak megmondták, hogy jelentkezzenek a munkanélküli segélyre, mert több heti lezárás­ra van kilátás. Más gyárakban sztrájkokra kényszerítik ki a munkásokat és arra fogják, hogy nem dolgozhatnak, de amint látszik azt is csak azért teszik, hogy igy a munkásokat okolják a munkátlanságért, ne hogy azt kelljen nekik beismer­ni, hogy nem akarnak több autót gyártani, ne hogy lever­jék az árakat. Kilátás van az ősszel vagy a jövő hónapban, hogy pár százezer autógyári munkás kerül a munkanélküli­ek táborába. SZTRÁJKRA KÉSZÜL A GUMI IPAR AKRON, O. — A gumi gyári munkások szerződése a napok­ban jár le, az uj szerződés meg­kötését a gumi gyárak halogat­ják, bizonyára a hangulatot ku­tatják, amelyet az autómunká­sok szerződése kivált az illeté­kes köröknél, nevezetesen a szerződésnek a Taft-Hartley törvény mellőzése pontjai. A gumi gyári munkások uni­onja, kész az iparra kiterjedő általános sztrájk proklamálásá- ra. Ez esetben csak Akronban 40-50 ezer gumigyári munkás fog sztrájkolni. A hét folyamán újabb tárgyalások folynak. ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) . . . Azért írunk minden héten új­ságot, hogy mindig valami újat írjunk le olvasóink számára. Mint kapitalista rendszer elle­nes forradalmi ipari unionisták, csak természetes, hogy olyan dolgokat akarunk megírni, mely- lyel a kapitalista rendszert os­torozni tudjuk, valamint a mun­kástömegek figyelmét az ipari szervezkedésre irányítjuk. És érdekes, mi egyáltalán nem ta­láljuk sablonosnak állandóan igy'írni, mégis akadnak embe­rek. akik azt mondják, “maguk mindig ugyanazt Írják”. Ezek az emberek persze minden nap megvásárolják a kapitalista új­ságokat, viszont azokat nem találják sablonosoknak, dacára annak, hogy naponta ugyanazt a szenzációs gyilkossági, vagy válási híreket hozzák, csak a nevek változnak. Hogy mennyi­re naivak az ilyen újságolvasó emberek, akkor még jobban lát­juk, hogy például egy nagy tűz­esetről hozzák azok az újságok a szenzációs headlineot. Akkor nem mondják, hogy ezek már megint a tűzről Írnak, pedig hány ezerszer írtak már a tűz­ről. Ha tehát most én a lakáshi­ányról akarok Írni, bizonyára lesznek olvasók akik azt mond­ják hát mit akar ez a lakáshi­ánnyal, hisz már annyit olvas­tam róla, hogy a könyökömön nő ki. Hát ez valóban igy is van és éppen azért fontos, hogy ez­zel a kérdéssel újból foglalkoz­zunk, mert a lakáshiány nő ki a könyökünkön, mig lakások nem nőnek seholsem. Ellenben a lakáshiánynak mint mellék- terméke nő, még. pedig nagyon ilyesztően, a kilakoltatás. New York városban néhány ezer ki- lakoltatási ügy van folyamat­ban és volt olyan nap, amikor több mint kétszáz kilakoltatási végzést kézbesítettek. így az­tán a könyökünkön kinőtt lakás­hiánnyal mint a demokrácia diszvirága tolakodik az orrunk elé a kilakoltatás. És ez aztán a legszebb demokratikus formák között történik. Jön a városi Marshall három-négy muffoló- val, szépen becsenget és meg­mondja a lakónak, kérem szé­pen én azért jöttem, hogy a bú­torát kihordassam az utcára, viszont azért önnek nem kell fi­zetni semmit. Kihordják a bútort a járda szélére mely ott lehet 48 órán keresztül, sőt még rendőr is vi­gyáz rá. Ha azonban azon időn í belül az illető nem talál más la­kást és a bútort nem viteti el, jön a városi szemetes kocsi, is­mét ingyen fölrakják és elviszik az úgynevezett storageba. Eny- nyiből áll az egész kilakoltatási operáció, melynek fájdalmait az ilyen demokratikus inyekciók enyhitik. De csak akkor, ha az illető átengedi magát teljesen az önkívületi állapotnak. Ha til­takozni mer, akkor már egészen máskép fest a demokrácia, mint a napokban is láttuk, puskago- golyó formájában jelentkezett. 48 órán belül kell találni más lakást a kilakoltatott munkás­embernek, oly lakáshiány kor­szakban, amelyben már 5 év óta keresnek lakást százezrek, de még mindig nem találtak. Az ilyen körülmény folytán, az egyik kilakoltatott munkás, há­rom gyermekével a parkokban lakott néhány héten át, mig most aztán ismét a demokrácia dicsőségére, a rendőrségi lakta­nya kemény padjain kaptak el- szálásolást. A kilakoltatás egyes mozza­natairól beszámolva, most már illő dolog az építkezésről is je­lenteni valamit. Utóvégre már két éve vége van a háborúnak és Amerika mint az ipari fejlő­dés mekkája, már sokat kellett, hogy produkáljon a lakáshiány enyhítésére. Azaz inkább pro­dukálhatott volna, ha nem vol­na az a tövében rothadt kapita­lista rendszer, amelynél csak a profit és pénz a mérvadó szent­ség. Az építkezés ami eddig tör­tént és jelenleg folyamatban van, nem a munkáscsaládok zse­béhez van szabva és csak olyan lakásokban van kínálat, amely­nél a lakbér havi 85 dollárnál kezdődik és másfél vagy két szobáról van szó. Azoknál a vá­rosi projectoknál melyek épít­kezés alatt vannak, nincsen sem­miféle megoldás a lakáshiány enyhítésére, sőt azt még inkább fokozta, mert ezrével bontották le azokat a régi lakásokat, me­lyeket már rég lebontani kellett volna, de előbb gondoskodni ar­ról, hogy a bent lakóknak le­gyen uj lakásuk. Az ilyen építkezések még na­gyobb lakáshiányt idéztek elő New Yorkban és bizonyára más városokban is és most már a megszűnt rentcontrol és szabad nyuzás alapján, a majd elkészü­lendő lakásokba azon a terüle­ten lakók többé nem térhetnek vissza. Amely lakások viszont a külvárosokban épültek amiből van elég, mind két családos há­Bíróság dönt a munkavezetők ügyébei HETI KRÓNIKA

Next

/
Oldalképek
Tartalom