Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)
1947-08-09 / 1488. szám
1947. augusztus 9. BÉRMUNKÁS 3 oldal Ujtipusu Demokráciák Irta: VARGA JENŐ Varga Jenő, a Szovjet Tudományos Akadémia tagja, a világviszonylatban is nagytekintélyű tudós uj könyvén dolgozik, amely a kapitalizmus politikájának a második világháború nyomán észlelhető változásait fogja elemezni. Az alábbi rész a nagy érdeklődéssel várt mű egyik fejezete. A második világháború egyik legfontosabb következményének kell tekinteni az uj tipusu demokráciák, Jugoszlávia, Bulgária, Lengyelország, Csehszlovákia, valamint Albánia megalakulását. “Uj tipusu demokrácián” olyan belpolitikai helyzetet értünk, amelyben a hűbériség maradványait, a nagybirtok- rendszert felszámolták, amelyben megvan még ugyan a termelési eszközök magántulajdona, de az ipart, közlekedést a hitelintézeteket, nagyvállalatokat államosították, maga az állam pedig arra törekszik, hogy ne a monopoliumos burzsoázia, hanem a városok és falvak dolgozóinak érdekeit szolgálja. SE NEM KAPTALISTÁK SE NEM SZOCIALISTÁK Ezeknek az államoknak a társadalmi szerkezete különbözik minden eddig ismert államétól. Valahogy egészen uj jelenség ez az emberiség történetében. Nem burzsoá diktatúra, de nem is proletárdiktatúra. A régi állami apparátust nem törték szét, mint a Szovjetunióban. Nem kapitalista államok a szó megszokott értelmében, de nem is szocialista államok. A szocializmus felé a legfontosabb termelési eszközök államosításán és magának az államnak újszerű jellegén keresztül vezet az ut. Az ujtipusu demokráciák keletkezésének és életének közös történelmi előfeltételét a kapitalizmusnak a második világháború folytán erősen kiéleződött általános válságában találhatjuk meg. A TÖRTÉNELMI ELŐFELTÉTELEK A jellemző történelmi előfeltételek a következők: 1. Az uralkodó osztályok és politikai pártjai a nép széles rétegei előtt hitelüket vesztették, mert a háború előtt és a háború alatt együttműködtek a hitleri fasizmussal, ez pedig német katonai megszállásra és a dolgozó tömegek irgalmatlan elnyomására, nyomorba döntésére vezetett. 2. Az ellenállási mozgalomban a kommunista pártok vitték a vezető szerepet, aminek eredményeképpen egységbe ková- csolódott a munkásosztály és megalakult — a fasizmus, valamint a fasizmus gazdasági bázisát jelentő nagybirtok és nagytőke ellen — a népfront. 3. Ezek az országok erkölcsi diplomáciai és gazdasági támogatást élveznek a Szovjetunió részéről. Ilyen támogatás nélkül az ujtipusu demokráciák nem tudtak volna megállni a külső és belső reakció nyomásával szemben. Ebben a vonatkozásban nagyon tanulságos Görögország sorsa. GAZDASÁGI JELLEMVONÁSOK Az ujtipusu demokráciák gazdasági életét a következő vonások jellemzik: Továbbra is fennáll a termelési eszközök magántulajdona. A paraszt birtokosa a földnek, az iparos a műhelyének, a kereskedő az üzletének, a kistőke az üzemének. A nagyvállalatokat azonban államosították és állami kezelésbe vették. Még mindig folyik az értéktöbblet eltulajdonítása, de már megfelelően szűk területen. Hangsúlyozni kell itt, hogy az állam különleges jellegének döntő jelentősége van a gazdasági élet fejlődésére. Ha az állam a monopoltőke kezében van és annak az érdekeit szolgálja, akkor a termelési eszközök bármilyen nagy hányadának államosítása nem változtat a társadalmi szervezeten. Hiszen a hitleri Németország is államosított, mégis megmaradt ott a monopoliumos gazdasági rendszer és a polgári társadalmi rend. Az ujtipusu demokráciákban az állam a vagyonos osztályok uralmi eszközéből a dolgozó nép állama lett s éppen ez ad döntő jelentőséget a fontosabb termelési eszközök államosításának. AZ ÁLLAMOSÍTÁS KÉTFÉLE MÓDJA Az állam jellegének ezzel az átalakulásával magyarázható az is, hogy az államosítás egészen máskép érezteti hatását a nemzeti jövedelem megoszlására az ujtipusu demokráciákban, mint a polgári demokrata államokban, például Angliában. Az uj demokráciákban az államosítás egyértelmű a gazdasági forradalommal. A hazaárulók, a fasiszta tőkések vagyonát kártérítés nélkül elkobozták. Más tőkések, ha kaptak is kártérítést, de jövedelmük már csak egy kis részét teszi ki az azelőtt eltulajdonított értéktöbbletnek. A kapitalizmus válsága folytán államosítási hullám árasztotta el a fejlett kapitalista országokat is, kivéve az Egyesült Államokat. Az államosítás ezekben az országokban kísérlet arra, hogy a polgári társadalmi rend keretén beiül oldják fel a termelés társadalmi jellegének és birtoklás magánjellegének ellentmondását. Ezzel magyarázható az is, hogy az államosítást a tőkésnek teljes kártalanitásá- sával hajtják végre. így például Angliában a villamossági vállalatok részvényesei 450 millió, a közlekedési vállalatok tulajdonosait 1035 millió font sterlingéi kártalanítják. Következésképpen a nemzeti jövedelem megoszlása semmit sem változott. Éppen az államosítás keresztülvitelének ezek a különböző módszerei táriák fel legszembetűnőbben a különbséget a régi polgári demokráciák és az ujtipusu demokráciák között. MILYEN HIBÁT KÖVETTEK EL 1919-BEN Az ujtipusu demokráciák gazdasági életének egy másik fontos jellemző vonása a nagybirtoknak, ennek a feudális csöke- vénynek a teljes és végleges felszámolása. A nagybirtokosok évezredes múltba gyökerező társadalmi és politikai hatalma megsemmisült, az állam elkobozta a nagybirtokokat és szétosztotta a szegény parasztok és nincstelenek közt. A parasztgazdaságok (vagyis a magántulajdonban lévő földek) száma ezekben az országokban erősen megnövekedett. A nincstelenek és kisparasztok százezreinek túlnyomó többségét a földhözjut- tatás az uj rendszer őszinte hívévé tette. Sehol sem ismételték meg azt a hibát, amelyet a magyar kommunisták követtek el 1919-ben, amikor át akarták ugrani a történelmileg szükségszerű közbeeső állomást és ez elkobzott nagybirtokokat állami gazdaságokká alakították át, ahelyett, hogy szétosztották volna a földéhes parasztok között. Az a tény, hogy a parasztok saját szerszámaikkal munkálják meg földjeiket s terményeiket (némelyik országban a be- szolgáltatási kötelezettség teljesítése után) a piacon értékesítik, lehetővé teszi, hogy a gazdasági életben megmaradjon vagy újjáéledjen a kapitalista rend. Már Lenin megmondotta, hogy a “kistermelés állandóan, napról-napra, óráról-órára, kicsiben és nagyban kapitalizmust szül”. A ujtipusu demokrata országok társadalmi rendje tehát még nem szocialista rend, hanem sajátos uj, átmeneti forma. A termelési erők és termelési viszonyok közti ellentmondást a szocialista szektor befolyásának gyarapodása fokozatosan enyhíti. VAN-E OSZTÁLYHARC? Természetesen sem a nagybirtokos osztály, sem a nagytőkés burzsoázia nem akar beletörődni a változásba s részben személyesen, részben azok segítségével, akik még mindig befolyásuk alatt állnak, igyekeznek az uj rendet megbuktatni, lejáratni. Az osztályharc tehát éppen úgy tovább folyik itt is. mint a régi polgári demokráciákban. De ebben a tekintetben is mélyreható elvi különbség van az ujtipusu demokrácia és a régi polgári államok közt. A régi polgári országokban az egész állami apparátus a vagyonos társadalmi osztályok eszközéül szolgál, sőt végső esetben a hadsereg is a vagyonos osztályok mellé áll. KINEK VAN SZABAD BEJÁRÁSA A MINISZTERHEZ? Az uj demokráciákban az állam a dolgozók érdekeit védi. A miniszterekhez itt a szakszervezetek és a paraszt szervezetek képviselőinek van szabad bejárása. Konfliktus esetén a fegyveres erők semmiesetre sem a kapitalisták, hanem a dolgozók oldalán állnak. A köztisztviselők és a bírák is a dolgozók érdekeit szolgálják. Az uj demokráciában a hatalom a nép kezében van. Érthető tehát, hogy az uj demokráciákban az állam sokkal erősebben és sokkal eredményesebben igyekszik fellendíteni az ország gazdasági életét, mint a régi burzsoá országokban, ahol egyébként szintén erősen megnövekedtek az állam gazdasági funkciói. Az ujtipusu demokráciák céljaik megvalósítása érdekében évekre szóló gazdasági terveket dolgoztak ki. (Uj Magyarország) MARAD EGY SZÁZALÉK A SOCIAL SECURITY DIJA WASHINGTON, D. C. — Régebbi döntés szerint a Social Security alapra a munkások részéről befizetett egy centek a munkás minden dollár keresete után 1948 január 1-től két és fél centre emelkedne. Ezt az intézkedést most megsemmisítették és a befizetendő összeg megmarad az eddigi egy centes alapon. Az intézkedés több mint egy billió dollárt takarít meg mindkét félnek. DRÁGASÁGI PÓTLÉKKAL - JÁRULTAK A BÉRMUNKÁS FENTARTÁSÁHOZ augusztus 2-ig: Bérmunkás olv. New York 36.41 J. Tenkács, Cleveland __ 2.00 St. Weinberger Riv. Rouge 1.00 Bérm. olvasók N. Brunsw. 3500 J. Lengyel, St. Louis ___ 1.00 A. Szász, St. Louis _____ 1.00 F. Tóth, McKees Rocks .... 1.00 J. Horváth, Chicago ___ .50 J. Pataky, Brooklyn ......... 3.00 MBSz. Br. 49, Akron, O. , 30.00 St. Soltes, Cleveland ....... 1.00 J. Weidinger, Easton ___ 2.00 J. Geréb, Martins Ferry __ .50 J. Varga, Cleveland ...... 1.00 Független Dalkör, Pittsb. 5.00 L. Szakách, Coraopolis .... 1.50 B. Varga Pittsburgh ....... 1.00 D. Zakor, Coraopolis ...... 1.00 M. Stefankó, Brooklyn .... 3.00 J. Kish, Golden Gate ___10.00 J. Hudik, Cleveland ....... 1.00 A. Toldi, Dearborn .......... 3.00 G. Pallagi, Newark ........... 2.00 G. Kovách, Akron .................50 A. Szédlák, Chicago ____ 2.00 G. Fellai, Chicago .... 3.00 J. Pásztor, Chicago ____ 2.00 Joe. Schneider, Detroit .... 3.00 G. Gabriels, Pittsburgh ... .50 Mrs. M. Barta, Cleveland . .50 G. Barcza, Bridgeport __ 5.00 L. Bauer, Newark ______ 1.00 A. Bordás. Phila. ___ 1.00 J. Kovacsik, Oberlin ........ 1.00 A. Remenar, Bethlehem .... 1.00 J. Gyurcsek, Columbus .... 2.00 J. Rascan, Bridgeport __ 1.00 F. Salamon, Chicago ___ 1.00 L. Fishbein, New York .... 3.00 F. Schneckser, Riverside .. 3.00 S. Károlyi, Bridgeport __ 3.00 S. Szepesi. Bridgeport ..... 1.00 M. Kurucz, Cleveland ___ 2.00 Hung. Workers Home Fairfield ___ 5.00 Ch. Sary, Chicago .................50 St. Bukovszky, Cicero — 3.00 F. Pekárovich, Encino __ 5.00 A. Ökrös, Cleveland ____ 2.00 M. Bakos, Cleveland ......... 5.00 D. Kövi, Cleveland ..... 5.00
