Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)

1947-12-27 / 1508. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1947. december 27. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL — KŐVÁRI MIHÁLY TUDÓSÍTÁSA — KERESKEDELMI EGYEZMÉ­NYEK December 2-án aláírták a ma­gyar-dán árucsereforgalmi szer­ződést. A megállapodás érték­kerete 20 millió dán korona. A dánok 4 és fél millió korona hi­telt engedélyeztek Magyaror­szágnak lovak vásárlására. Az egyezmény értelmében Magyar- ország kriolitot, gépeket, mag­féléket importál, mig a dánok tollat, izzólámpákat és agrár­termékeket exportálnak. Ugyan úgy megkötötték a magyar-svéd kereskedelmi szer­ződést, aminek értelmében Ma­gyarország egy év alatt 19 mil­lió svéd korona értékű árut ex­portál Svédországba. A svédek ezzel szemben 17 millió korona értékben szállítanak árút Ma­gyarországnak. A svédek vasér­cet, cellulózét, papirost, gépe­ket, motorokat, vegyi anyago­kat, acélárut és gyógyszereket szállítanak, mig a magyarok ke- ményfaféléket, villamos motoro­kat, berendezési anyagokat és különféle élelmiszereket szállí­tanak. MŰSZAKI FŐISKOLA MUN­KÁSOK RÉSZÉRE A Szakszervezeti Tanács meg­valósította az első magyarorszá­gi műszaki főiskolát kizárólag munkások részére. A tanítás ok­tóberben indult meg, 340 hallga­tóval és öt tagozattal. Az isko­la tanári kara kisebb részben műegyetemi tanárokból, na­gyobb részben vállalati mérnö­kökből áll. Az uj főiskola telje­sen a munkások érdekeit szol­gálja. Ezt bizonyítja a statiszti­ka is, mely szerint az iskola hall­gatóinak 31 százaléka munkás vagy parasztszármazásu, szem­ben a műegyetemmel, ahol a hallgatóknak csak 13 százaléka hasonló származású. A munkások, akiket a főisko­lába felvettek, délelőtt a szak­májukban dolgoznak és délután hallgatják az előadásokat. A fő­iskolának a következő öt tago­zata van: vas és fémtechnoló­gia, üzemi energiagazdálkodás, rádió és telefon, textilmechanL ka és textilvegyészet. A főiskola hároméves. Közben félévenként kötelező vizsgák vannak és a harmadik év végén záróvizsga, melynek sikeres letétele után szakmérnöki képesítést kapnak a hallgatók. A szaktárgyak hallgatásán kívül kötelező tantárgy a társa­dalomtudomány is. A főiskolát végző munkásokat az üzemek is támogatják. Tandijsegélyt, ta­nulmányi szabadságot kapnak a munkások. került a hadseregből, egy jó mérnöki állást kapott ezen cég- ríél. \ Ezek csak szemelvények és mi tudjuk, hogy ezek nem kivé­telek, hanem átlagos események. Hogy a gyárosok, bankárok, jól dí jazzák azokat, akik nekik szol­gálatokat tesznek. Csak is igy nyernek hűséges cselédeket, ügynököket, védnököket a rend­szerük részére, hogy jól fizetik őket. E főiskola létrehozásával egy- időben szintén a Szakszervezeti Tanács kezdeményezésére meg­valósult a munkások részére az egyetemek látogatása, azon va­ló részvétel és egyetemi képzett­ség megszerzése is. Itten is már megkezdődött a tanítás. A hall­gatók kizárólag munkások 20- 40 év közöttiek, akik előzőleg el­végezték a nyolc osztályú gim­náziumot és érettségit szereztek szintén munkásiskolákban. NÉPBIRÓSÁGI ÍTÉLETEK A Népbiróság Baráth István volt tartalékos főhadnagy nép­ellenes és háborús bünperében mondott Ítéletet. A nyilas fő­hadnagy 1944 őszén részvett ül­dözöttek elhurcolásában, meg- kinzásában és kivégzésében. A többi között 44 munkaszolgála­tost a személyes utasítására lőt­tek agyon. Kínzásai közé tarto­zott, hogy az áldozatok ujjait személyesen éles késsel kihe­gyezte. A népbiróság halálra ítélte. A Népbiróság Szurmay Lajos vezérőrnagyot, aki mint kiürí­tési kormánybiztos megakadó lyozta, hogy Budapestet nyílt városnak minősítsék és a robba­nó babák hamis meséjét költöt­te nyolc évi fegyházra Ítélte. A Népbiróságok Országos Ta­nácsa, mint felsőbb fórum Szép­laki István csücsmestert, aki ül­dözötteket zsarolt és kisért a Dunapartra nyolcévi kényszer- munkára ítélte el. BUDAPEST SZOCIÁLPOLITI­KÁJA Budapest székesfőváros tár­sadalompolitikai ügyosztálya az' ostrom után a semmiből kellett megvalósítsa a főváros uj szoci­ális gondoskodását. Az ostrom alatt a főváros intézményeiber az éhezés, óvóhelyi tartózkodás és betegségek következtében a csecsemők 40 százaléka, az öreg­kornak 25 százaléka pusztult el A fővárosban több mint 300.000 ember elhagyta otthonát és ten­gette életét hajlék és élelem nél­kül. A gyógyszer és élelemhiá­nya miatt a csecsemőhalálozás nagy méreteket öltött. Rendsze­res védelmi munkával elérték, hogy a magas csecsemőhalálozá­si arányszámot először 40 szá­zalékra, azután 18 százalékra si­került lenyomni, mig jelenleg a békebeli színvonalon mozog. A 60 éven felüliek elhalálozása bé­kében évente 5-6.000 fő volt, 1945-ben az ostrom évében ez 18.000-re emelkedett. Ebben az évben a főváros szo­ciális gondoskodása megvalósí­totta a terhes anyák és a 6 éves kort el nem ért gyermekek in­tézményes ellátását. Az Anya-, Csecsemő és Kisdedvédelmi In­tézet hatáskörébe tartozik a ter­hes anyák, a csecsemők és 6 éves korig a gyermekek, továb­bá az iskolaköteles kor befeje­zéséig minden gyermek. Az ipa­rostanulók gondozása az Ifjú­ságvédelmi Központhoz került. Ezidáig 26 védőintézet, 13 tej­konyha, 19 anyatejvizsgáló, 14 napközi otthon, 5 átmeneti ott­hon és 72 óvoda működik. Az idősebb gyermekek gondozása a családvédelem keretében törté­nik. Az intézetekben tanuló gyer­mekek anyagi ellátásán kívül szellemi és pedagógiai nevelése felől is gondoskodnak. Az inté­zetek rideg, kaszárnya szellemét megváltoztatták és az otthon melegét vitték be, hogy a társa­dalmi különbséget és válaszfala­kat lebontsák. Megszervezték a nyaralást és a napközi üdülte­tést is. Ebben az évben többe­zer gyermek nyaralt 2-3 heti időtartammal vagy a nyári hó­napokban egész napi kirándulá­sokban, élelemmel ellátva vett részt. Nagy feladat a tehetetlen fel-, nőttek ellátása is. Egy ilyen sze­mély havi ellátása 120-150 fo­rintba kerül a fővárosnak. Ezek ! száma jelenleg 50.000. Menhá- I zak és aggokháza helyett szere­tetotthonokat létesítettek. BUDAPESTI MUNKÁSÉLET A Közlekedési Alkalmazottak Szabad Szakszervezete kimuta­tást készített a közlekedési al­kalmazottak szociális helyzeté­ről. A kimutatás szerint a villa­moskalauzok, autóbuszvezetők és tisztviselők közül 99 még ma is gyertyával világit lakásában, 5 gázzal világit és 2.606 lakás­ban petróleum ég. Pincében 117 közlekedési alkalmazott lakik, a konyha 98 alkalmazottnak ad lakást, mig 206-an ágyraj árók. Hajnali üzemkezdetre 2701 al­kalmazott jár be minden nap vidékről. Szalonika görög városban új­ból kivégeztek 29 munkást, mert lázadói mertek a fasiszta király­ság ellen. Két számla: egyik 1947^ janu­ár 4-ikén száz gallon olajért fű­tésre 9.50 cent, 1947 december 6-ikán ugyancsak száz gallon ilyen olajért 20.50 centes szám­lát küldtek. General Deutsch, aki a náci terrorcsapatok vezetője volt Ausztriában és amerikai fogoly lett, most ismét hazament és megkezdte a náci terrorcsapa­tok szervezését, valószínűleg amerikai segítséggel, mert az amerikai zónában működik. Az utóbbi években a new yorki iskolákban Oroszországot ismer­tető leckéket is vehettek akik akartak. Most ezt letiltották pedig addig sem éppen mond­ták meg a teljes igazságot. Most még az ő saját szájukize szerint sem engedik Oroszországot is­mertetni. A palesztiniai zsidók meg azt kérik, hogy az araboktól köl­csönzött csapatokat az angolok küldjék ki Palesztinából, mert azok okoznak legtöbb zavart és gyilkolást a Szent Földön, az an­golok vezetése alatt. Detroitban a kommunista párt és a Fiatalok Ligája gyűlést rendezett. A gyűlésen büzbom- bát dobott két National Guard tag. Ann Arborban meg tojás­VÁLTAKOZÓ ÉLELMISZER ÁRAK BUDAPESTEN A nagy husbőség következté­ben az árak némileg lemorzso­lódtak. így a disznóhus 15-16 forintra, a zsir 18 forintra, a zsírnak való szalonna 16 forint­ra, a füstölt szalonna 22-24 fo­rintra csökkent. A marhahús változatlanul 7 forint kilónként. A vágott baromfi ára 12-14 forint kilónként, mig az élőcsir­ke kilója 11 forint. A hal kilója 4-8 forint. A hagyma ára is le­esett, jelenleg kilónként 2.80 forint. Ezzel szemben emelkedett a tojás ára, amely most 1.24 fo­rint szabadon, jegyre 80 fillér darabonként. A bab kilója 4-5 forint, a borsó 7 forint, a lencse 6 forint. MUNKÁSBIRÓSÁGI ÍTÉLETEK A kecskeméti malmosok és malomtisztviselők lisztfeketézé- si ügyében a munkásbiróság Sü­tő Pétert 10 esztendei fegyház­ra, valamint 60.000 forint pénz- büntetésre és 20.000 forint va­gyoni elégtétel megfizetésére ítélte el. Sütő Péternét 5 eszten­dei, Sütő Bélát 5 esztendei, Ben- csik Istvánt 6 esztendi fegyház­ra ítélték el. A munkásbiróság Varga Imre üzletvezetőt 7 évi és Varga An­tal tüzelőnagykereskedőt 4 évi fegyházra Ítélte el árdrágítás miatt. sál dobálták meg a szónokokat, köztük Gerhardt Eislert is, aki most deportálás alatt van. A la­pok képesek voltak ilyen nagy gyűlöletet fejleszteni egy pár év alatt és ezt még mesterségesen fokozzák tovább. Panama népe nem akar csa­tatérré válni. Nagy lázadások tiltakozások vannak az ellen, hogy az amerikaiaknak adtak hadibázisokat a mostani politi­kusok. Emlékszünk ugyan ezt tették az icelandi népek is. Herbert Hoover és fiai ellen még a Guatamala népe, sőt még sok politikusai is lázadnak, mi­vel azt akarták, hogy az ország természeti kincseit nekik adják. Várhatjuk a riadót az amerikai demokrácia és magánvagyon megvédésére ezen barbár orszá­gokban. Még Hooveréket sem akarják. Legújabb hírek szerint Palesz­tinába arab küldöttség ment az angolokhoz és kérték, hogy hoz­zák őket össze a zsidókkal, hogy békét teremtsenek a hazájuk­ban. A küldöttség azt állítja, hogy idegenek puskáznak a zsi­dókra és azokkal ők maguk akarnak elbánni. Azt már régeb­ben jelentették, hogy az arab nép békességben akar élni az ot­tani zsidósággal, csak a külső arab vezérek, köztük a náci ne­veltek, Mufti Husseini vezérlete alatt akarnak zavart és öldök­lést. A diktátor Chiang amerikai JEGYEZD MEG _________________Ajánlja: St. Visi,---------------------------

Next

/
Oldalképek
Tartalom