Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)

1947-12-27 / 1508. szám

1947. december 27. BÉRMUNKÁS 5 oldal kezében van maga a szövetségi kormány is, nem is említve az egyes államok kormányait. A miniszteri bársonyszékekben ma­guk a bankárok, vagy a megbízottaik foglalnak helyet. Ezek irá­nyítják, vagy befolyásolják ma Amerika kül- és belpolitikáját. Ezért nem lehet könnyedén elsiklani a NAM hirdetései felett, hanem fel kell azokra hívnunk minden munkásember figyelmét. Rá kell mutatnunk, hogy milyen eredményt hoztak eddig a NAM tanácsai és most figyelhetik, hogy mit fognak eredményezni a jövőben. Amerika munkássága most felismerheti, hogy igazi ellensé­geit a National Association of Manufacturers szervezetben kell keresnie. KÉRDÉSEK SZEMÉLYEK SZEREPE ÉS FONTOSSÁGA Egész életemben nem írtam annyit magmról, mint az utolsó négy-öt cikkben. Elfogadom azt a tételt, hogy az emberek gon­dolkodási menetét főképen a gazdasági körülmények szabják meg. Természetesen nem vettem dogmatikusan e tételt és megér­tettem Engels törekvését, hogy a túlzásba esett “történelmi ma­terialisták ”-at kioktassa, hogy a gazdasági és materiális körül­mények mellett, még sok más­nak is van szerepe abban, hogy valaki hogyan gondolkodik és mint hisz. Például vegyük a tradíciókat avagy a gyerekkorban kapott nevelést és a későbbi propagan­dát, amit naponta olvasunk és hallunk. És tagadhatatlan, hogy mindenkinek van veleszületett hajlama, tehetsége és tempera­mentuma. Mozart a zenében még egészen fiatal korában nagy tehetség­nek bizonyult. Reshevsky 13 éves korában nagyon jól képzett idős sakko­zókat levert. Leonardo De Vinci mint mű­vész és mint tudós feltétlenül a veleszületett tehetsége miatt volt nagy zseni. Ezek a példák persze nem dön­tik meg azt a tételt, hogy a sze­mélyek szerepét vagy szerepük fontosságát a társadalmi kere­tek, amelyekben a személyek él­nek, erősen korlátolják. Sok nagy ember nem lesz “nágy”-á mert a történelmi ese­mények nem tették naggyá. Például ki hallotta volna Le­nin, Trotsky, Stalin nevét ha nem lett volna az orosz forra­dalom. Szerintem De Leon volt olyan jó marxista mint Lenin, de De Leont nem dobta a történelmi esemény egy ország élére, tehát nem lett belőle “nagy” ember. Viszont egy nagyon közepes tehetségű Mussolini és egy telje­sen tudatlan és amellett még egy kissé megzavarodott agyú Hit­ler, nagy szerepet kapott a tör­ténelemben. Milliók számára “nagy” ember volt mind a kettő. Bizonyos tulajdonság és tehet­ség volt Hitlerben is, ami nélkül nem lett volna egy nagy nemzet ura. Első sorban a vakmerőségig bátor volt. (Mussolin még az sem volt.) Kitartó volt, Az első meddő kísérlete nem vette el a harcikedvét. Másodsorban, elég ravasz volt, hogy a tőkésekkel eltudta hitet­ni, hogy ő képes lesz megvédeni őket a “bolsevizmustól”; a mun­kásoknak meg betudta adni, hogy a “nemzeti szocializmus” megmenti a német népet a nyo­mortól, a szégyentől, a bolseviz­mustól és a kapitalizmustól. És végül úgy az egyesek, mint a tömegek lélektanában jártas volt. De nem volt nagy ember. El­lenkezőleg. Most még egy másik dolog: A személyek befolyása a történe­lemre. Az egyik szélsőség szerint minden a nagy vezérek bölcses­ségétől függ. Az isten küld egy Mózest, egy Jézust avagy — mint ostort — egy Attilád Ennek az elméletnek az ellen­téte az, hogy a személyeknek nincs semmi befolyásuk a törté­nelemre. Egyik szélsőséget sem foga­dom el. Az elsőt nem is kell tár­gyalnom ennek a lapnak az ol­vasóival. De a másodikkal talán jó lesz egy kicsit foglalkozni. Csak egy-két példát hozok fel. Nincs-e abban valami igazság, hogy az egész orosz forradalom története más volna — jobb vol­na — ha Lenin még legalább tiz vagy tizenöt évig élt volna ? Minden esetre, másképpen áll­na — jobban állna — a helyzet úgy nemzetközileg, mint az or­szágban, ha Roosevelt még élne. Nem kézzelfogható-e az a tény, hogy a külföldi helyzet másképpen alakult mióta Tru­man az elnök ? Elképzelhető-e, hogy ugyan az volna az amerikai-orosz vi­szony, ha például nem Truman, hanem Wallace lett volna meg­választva al-elnöknek annak ide­jén. És ha Willkie és nem Taft volna a Republikánus Pártnak a vezére ? Azt én is elismerem és tudom, hogy a nagy válságok megte­remtik a maguk nagy embereit. (De ez sem történik minden al­kalommal) Például, a nagy ame­rikai összeomlásban, ha nem Roosevelt, akkor valaki más töl­tötte volna be Roosevelt szere­pét. Az orosz forradalomban Le­nin helyett száz más foglalhat­ta volna el az ő helyét. Az amerikai forradalomban Washingtont számos más helyet­tesíthette volna. De az sem biztos, hogy akárki is ép olyan jól végezte volna el ezek munkáját. Végül még egy dolog. Meggyőződésem, hogy az em­berek túlnyomó többsége nem veszíti el a hibáit, ha “nagy em­berek” lesznek. Jobban mondva, ha nagy állásokat foglalnak el. De minél nagyobb a hatalma egy embernek, annál nagyobb baj az, hogy vannak hibáig Valaki egészen helyesen mond­ta, hogy a hibák valójában bű­nök lesznek a nagy emberek ese­tében. Egyik példája ennek Hit­ler antiszemitizmusa. Amig egy átlagos festőlegény volt, a faji elmélete csak badarság volt. Jő- izüt lehetett rajta nevetni. De bizony nem volt mulattató a “badarság” a civilizált világ (Vi.) Minden héten lehetne a kapitalista rendszer korruptsá- gáról hasábokat Írni. Ámbár mi- előttünk ez természetes, hiszen az a rendszernek egyik sarkala­tos része, hogy állásokkal, más eszközökkel, ajándékokkal meg­vesztegetik, lekenyerezik a kor­mány és a hadsereg, valamint a rendőrség vezetőit. Mostan a legutóbbi háborúval de inkább a háború megszűnté­vel a hadi megrendelések rende­zésével kapcsolatosan, sok és nagyméretű csalás történt, me­lyeknek egy részét megvizsgál­ták, azonban legnagyobb részét elhallgatják. Azonban Drew Pe­arson, akinek nagyon sok ilyen esete van és némelyeket meg is említ, azt írja, hogy legtöbb ilyen tiszt, aki a gyárosok részé­re nagy összegeket megszabott, nem a szállított ámbár megren­delt dolgokért, most legtöbb esetben azon gyárosok részére dolgoznak nagy fizetések mel­lett. Neveket említ, tehát bizo­nyított dolgokat nevez meg. számára, amikor ő nagy hatalmi állásra tett szert. Amint elébb mondtam az em­berek nem veszítik el hibáikat csak azért, mert nagy állásokat töltenek be. Személyesen és jól ismertem a párt és union moz­galmakban százakat. Különösen a pártmozgalomban a nagytöbb­sége nagyon derék és becsületes ember volt. De valamennyiünk­nek voltak hibái. Egyiknek ke­vesebb, másiknak több. Ellentétben a unionokban le­vő számtalan korrupt emberek­kel, nálunk alig volt egy vagy kettő. De volt hiú, féltékeny, hatalmaskodó, bosszúálló, into­leráns, fanatikus, gyáva, kalan­dor, ingadozó, önző. Bármelyiknek számtalan jó tulajdonságai voltak, de az nem zárta ki, hogy egy vagy más hi­báik ne lett volna, kisebb vagy nagyobb mértékben. Ez az egy vagy több fogyatékosság annál nagyobb baj volt, minél fonto­sabb állást töltött be az ülető. Részben ennek a személyes ta­pasztalatnak, részben történel­mi munkák tanulmányozásának az alapján állítom azt, hogy a világtörténelem nagy emberei szintén sok hibát, vagy amint előbb neveztem, bűnt követtek el személyes fogyatékosságaik mi­att. A testvérharcban is elég nagy szerepe van az egyéni hibáknak. A TESTVÉRHARC ÉS A FASIZMUS Olaszországban és Németor­szágban a fasizmus győzelmét a más egyébb tényezők mellett az előre haladott munkások test- | vérharca tette lehetővé. Én úgy látom, hogy ha ezt a testvérharcot egy szolidáris egy­ségfront váltotta volna fel, úgy mindkét országban a szocializ­mus hívei győztek volna. Amennyiben a németországi helyzetet fontosabbnak tartom, csak arról fogok beszélni legkö­zelebb. Talán lesz az olvasók között valaki, aki rátudna mutatni ar­ra, hogy lehetett-e volna elkerül­ni a testvérharcot a német kom­munisták és a német szociálde­mokraták között? (y) “George W. Parker ezredes ur, aki a Howard Aircraft Cor- porációval egyezett meg az ilyen szerződések elintézésében, mely a cégnek nagyon kedvezően tör­tént, 12 napra amiután kikerült a hadseregből, ezen cégnek lett a vezérigazgatója.” “Kerwin Hagerty ezredes: A Northwestern Aviation corporá- cióval egyezett meg az ily nem szállított anyagokért adott ösz- szegben. Miután elintézte az ily egyezményeket, ennek a társu­latnak lett alelnöke.” Forrest Smith, aki egy kicsi ügyvédecske volt a háború kitö­résekor, szintén ilyen szerződé­seket elintéző tiszt lett. És szé­pen elintézte a Schwitzer-Cum- mings Co. hadiszállításait és nem szállított dolgokért kifize­tett összegeket, melynek jutal­mául ezen társulattól kapott egy évi 15.000 dolláros állást. G. I. Calvert kapitány ur, meg a houstoni Sheffield Steel Co.-val intézte el az ilyen hábo- I rus megrendeléseket. Miután ki­ELVINYILATKOZAT A munka sasztál, é. . munkáltató osztály kötött ssmml közösig nin- sen Nem lehet béke mindaddig, amíg ehseg es nélkülözés található a olgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bír. ík akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig míg a vita* mnkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a tér- lelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb es keye- ebb kezekbeni összpontosulása a szakservezeteket (trade unions) kep­elenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre nevek™ hatalmával elveevék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot apóinak, amely »hetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban olgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc setén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató esz- álynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatoknál ko- ös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni es a munkásosztály erdekeit negóvni csakis olvkép felépitett szervezettel lehet, melynek minden az gv iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozo tagjai be- öntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak vala- nelyik osztályában, így az egyen esett sereimet az összesség sereimének ekí,E' maradi jelszó helyett:“Tisztességes napibért, tisztességes napi nunkáért” ezt a forradalmi jelszót írjuk a zászlónkra: LE A BÉR. tENDSZERRBT/'' _ . ~ , . . . \ munkásosztálv történelmi hivatasa. hogy megszüntesse a berrend- zert A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra rell szervezni, hanem arra is. hogy folytassa a termelést akkor, amikor bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedesael az ni tarsadalo» énUinV i- keretem hetnl A katonatisztek és gazdáik

Next

/
Oldalképek
Tartalom