Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)
1947-12-20 / 1507. szám
1947. december 20. BÉRMUNKÁS 3 oldai MUNKA KÖZBEN ■ (gb) ROVATA KARÁCSONYI GONDOLATOK . . . Az amerikai családok legtöbbjénél még el sem fogyasztották a november vége felé eső “Thanksgiving Day” ebéd maradványait s máris megindul a hü-hó a karácsonyi ünnepek előkészitésére. Mert az amerikai hagyományok, — ha ilyesmiről beszélni lehet, •— megkívánják, hogy ezen a két napon, — nem is szólva az ivás- ról, — beteggé egyed magad, ha mindjárt eleget éhezel is az év többi napjain. Köteteken keresztül magyarázhatnak ezen két ünneppel kapcsolatos szokásokat, de nem érnénk el vele olyan eredményt, mint a tárcairodalom fejedelme, O. Henry “Thanksgiving napi történet” elbeszélésével, amelynek hőse, az egykor jómódú, de most már elszegényedett agglegény napokon át éhezik, hogy az igy megtakarított centjeivel hálaadás napján nagy ebédet fizessen egy szegény ördögnek, mert ezt igy kívánja a “hagyomány”. Az eredmény: a vendég a tulzabálás, a vendéglátó pedig az éhség következtében a kórházba kerülnek. Egyikünk sem csodálkozik tehát, hogy ezen tradíciónak megfelelőleg a rádiókból karácsonyi kántálások zugnak felénk, az újságok tele vannak a karácsonyi hirdetésekkel és amerre csak megyünk, mindenütt a “karácsonyi szellem” árad felénk. Igaz, elismerem, hogy ezt a karácsonyi tradíciót legnagyobb mértékben a nagyszámú kereskedelmi kamarák élesztik, de hát minden tradíciónak kezdődnie kell valahol és valahogy. Lehet, hogy éppen a kereskedők ily tevékenykedésének tudható be az, hogy a karácsiny mindinkább elveszti vallásos jellegét. A profitot hajhászó kereskedők végre is nem szorítkozhatnak csak szükkörü vallási csoportokra és azért a karácsonyi szellem körébe már bevonták az összlakosságot. A KÉTES SZÜLETÉSNAP Valamikor, — nem is olyan tulrégen még, a karácsony tisztán csak a keresztények vallásos ünnepe volt. Mint minden keresztény ünnepet, úgy ezt is átvették az előző • vallásokból s a régi szokásnak hódoltak uj név alatt. A különböző fő, al, segéd, atya, anya, vagy fiú istenek születésnapjainak megünneplése szokásban volt az ókori népeknél is, akik természetesnek tartó 11 á k, hogy az ő isteneik is éppen úgy, mint ők, egyszer csak születtek s igy vannak születésnapjaik is. Érdekes, hogy a keresztények jóidéig nem is gondoltak erre, csak úgy valami 300 évvel Jézus állítólagos születése után kezdtek el vitatkozni azon, hogy mikor is született ez a “fiú isten”. Miután a kirsz- tusi legendában szó van valamilyen fénylő csillagokról, ugv megállapodtak abban, hogy Jeruzsálem fölött csak december végén és január első napjaiban láthatók ilyen csillagok. Ezért Jézus születését december közepétől január 6-ig kezdték ünnepelni, — de ezt is, mint előbb mondottuk, csak úgy háromszáz évvel később. Körülbelül száz évig folyt ez a vita, mig végre az egyik pápa, azon az alapon, hogy a pápa mindent tud, december 25-ére döntött. És éppen ez a döntés mutatja, hogy csak régi szokást elevenítettek fel, mert december 25-ikét a perzsa civilizáció alá került népek még abban az időben is úgy ünnepelték, mint Mithra isten születésnapját. Mithra perzsa isten, akit a nap-istennek tartottak és akitől állítólag minden jó származott, jó ideig erős versenytársa volt a keresztények által “felépített” Jézusnak s a pápaság úgy gondolta, hogy ha lefoglalják a születésnapját, akkor a követőit megnyerik a kereszténységnek. SANTA CLAUS Természetesen az ünnepség formája is nagyot változott, mert amig az őskeresztények a zsidókhoz hasonlóan inkább csak böjtökkel fejezték ki a vallásosságukat, addig ma már a keresztények is inkább po- gánymódra az eszem-iszomot tartják az ünnepi hangulat méltó kifejezésére. Mindezek jelentéktelen dolgok volnának. Még az is, hogy ilyenkor a családtagok, a barátok és ismerősök kisebb-na- gyobb ajándékokkal “lepik” meg egymást azon reményben, hogy viszontmeglepetés gyanánt az övéknél jóval értékesebb tárgyakat kapnak. És megbocsájtható a “Santa Claus” nevű csepüszakállas öreggel való játék is. A gyerekek hamar rájönnek, hogy az öreg csak valami képzeletbeli lényt, imit41 s a gyermekek lelkivilágán nem hagy olyan romboló nyomot, mint a rádión át hallgatott rémtörténetek. Nem lesz talán érdektelen megjegyeznünk, hogy a Santa Claus eredete állítólag vissza- nyulik bizonyos Miklós nevű püspökre, aki a negyedik század közepe táján élt és aki ál- | litólag annyira szerette a gye- ' rekeket, hogy ajándékokat osztott szét közöttük. Ezért később szentté avatták s ma mint Szent Miklós, vagy St. Nicholas ismeretes. A hollandok “Claus” vagy “Klaus” módon ejtik ki ezt a nevet és rajtuk keresztül terjedt el a Santa Claus öltözködés, előbb Európában, majd Amerikában, ahol természetesen csakhamar standardizálták és kereskedelmi jelleget kapott. Sőt mi több, itt ma már a Santa Clausok szervezkedtek is és csak union bérek és union feltételek mellett csalogatják a gyermekeket. FARIZEUSKODÄS Mint mondottam, mindezek ártatlan dolgok és a Karácsony egészen szép ünnep lenne, ha el nem rontanák azzal, hogy állandóan az emberek közötti békét és az emberszetetet nem hangoztatnák éppen azok, akik az év többi részén minden igyekezetükkel hintik az emberek között a gyűlöletet, akik a profit érdekében, de az isten nevében egymás ellen háborúra uszítják az embereket. Nem hiszem, hogy lett volna még egy olyan történelmi korszak, mint ma, amikor az emberek egyes fogalmaknak vagy jelszavaknak nyíltan, tudatosan egészen más értelmet adnak, mint azelőtt. Példának felhozom a “demokrácia” fogalmát, amely alatt ma egyes amerikai csoportok a legkifej e- zettebb elnyomatást és zsarnoki uralmat értik. A demokrácia nevében el akarják venni az amerikai polgároktól még a szabad gondolkodás jogát is, megszabják számára, hogy milyen politikai és gazdasági nézeteket valljanak, amitől nem messze esik már az sem, hogy milyen isteneket imádjanak. Egészen hasonlóan vagyunk a “béke legyen a földön és jóakarat az emberek között” mondással is. Ez valóban kétszínű frázissá lesz, amikor azoktól halljuk, akik egész éven át a háborúra izgatnak. De az amerikai “tradíció” megkívánja, hogy ilyenkor ajándékokat küldjünk egymásnak és unton-untalan hangoztassuk a békére meg a jóakaratra vonatkozó frázist is. És ez a tradíció, — ha mindjárt nem is olyan öreg és ősz-szakállu mint Santa Claus, igen nagy hatalom, amelynek minden százper- centes amerikai vakon engedelmeskedik. Azért aztán ne csodálkozzunk, hogy a hivatalos Amerika is sok ajándékot küld most az éhező Európába és Ázsiába és miközben a földi békéről és az emberi jóakaratról beszélnek, nagymennyiségű öldöklő fegyvert dugnak az ajándékok közé, — ha ugyan nem teljesen fegyverekből áll az ajándék, — hogy aztán ezt mondhassák : Kedves embertársak, legyen béke a földön és jóakarat az emberek között ezen az egy napon, de aztán siessetek, itt a fegyver, gyilkoljátok halomra egymást! Az IWO vezetőségének nyilatkozata Anélkül, hogy kihallgattak volna bennünket, vádak és bizonyíték nélkül, az alkotmány, és a demokratikus eljárás szabályainak megsértésével Clark igazságügyminiszter mag ára vette azt, hogy kétségbevonja az International Workers Order lajolitását. Az International Workers Order megkezdi a szükséges jogi eljárást Mr. Clark rá- galmazási kísérlete ellen. Az International Workers Order 188,000 tagja, fehér és néger, tizenöt különböző nemzetiségi csoport tagjai felháborodással veszik tudomásul ezt a támadást egy törvényes alapon nyugvó testvéri betegsegélyző intézmény ellen, melyre rábízták biztosítás védelmüket, test- vériességi és kulturális jólétüket. Az International Workers Order büszke teljesítményeire lojalitás és hazafiasság terén, büszke háborús erőfeszítésére és a népnek tett szolgálataira. Nincs semmi mentegetőzni valpnk. Az IWO tagsága szembeszáll* ezzel a felelőtlen támadással és minden rendelkezésére álló eszközzel harcolni fog becsületének és biztonságának védelmében. Az IWO 18 esztendeje áll fenn. Testvéri jótékonysági intézmény, mely New York állam biztosítási törvényei alapján van bejegyezve és működik. Működése engedélyezve van több más államban. 160,000 haláleseti biztosítást fizettünk ki eddig 11 millió dollár összegben. Tagjaink életbiztosításának összege 125 millió dollár. Tagságunk odaadó segítése és szervezetünk nem-haszonra alapozott jellege következtében oty pénzügyi szilárdságot és megbízhatóságot értünk el, hogy az összes testvéri betegsegélyzők első soraiban szerepelünk, amit az Insurance Department által helybenhagyott hivatalos jelentések bizonyítanak. , Az IWO jellege félre nem érthető módon van beiktatva alapszabályainkba, melyek többek között ezt mondják: “Az IWO betegségi, munkaképtelenségi és haláleseti biztosítást nyújt. Orvosi kezelési és egyéb testvériességi szolgálatokat szervez tagjai számára. Támogatást igér az arra szoruló tagjainak. “Az International Workers Order nyitva áll mindenki számára, nemre, nemzetiségre, fajra, színre, vallásra vagy politikai hovatartozásra való tekintet nélkül. “Mint egy amerikai szervezet, az International Workers Order felelősséget vállal hazánk demokratikus intézményeinek védelmére ...” Mr. Clark önkényes és alkotmányellenes megjelölése, mely- lyel az IWO-t kétes lojalitási szervezetnek minősítette, ellentétben áll a tényekkel. A dolgozó egyszerű nép, akik felépítették e szervezetet, hogy olcsó biztosítást adjon nekik, nem engedik magukat megfélemlíteni. A társadalmi biztosításért, egészségbiztosításért, demokráciáért, Jim Crow elleni, antiszemitizmus elleni hosszú harcunk szellemében harcolni fogunk jogainkért és ellenállunk a reakciósok minden kísérletének, mely- lyel el akarják pusztítani a nép szervezeteit. E harcunkban összekapcsolódunk azon amerikaiak millióival,* akik Lincoln, Jefferson és Roosevelt szellemében harcolnak ma veszélyeztetett szabadságukért és életszínvonalukért. International Workers Order, Rockwell Kent, elnök. Vito Marcantonia, alelnök. Rubin Saltzman, alelnök. Louise T. Patterson, alelnök. John E. Middleton, alelnök. Peter Shipka, titkár-pénzt. Minden uj olvasó, a forral lom regrutája. Hány regru verbuváltál, a társadalmi for dalom Forradalifii Ipari had regébe?
