Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)
1947-12-06 / 1505. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1947. december 6. Egyről-Másról- . . ELMONDJA: J. Z. ========= ERŐPRÓBA A TAFT-HARTLEY Labor Act néven ismert “rabszolga” törvény, amely augusztus elsején emelkedett törvényerőre, minden valószínűség szerint “erőpróbára” kerül Chicagóban a “Chicago Newspaper Publishers Association” (az újságkiadók szövetsége) és az “International Typographical Union” Local 16 (a szedők és betűöntők szervezete) között, mely szervezet tagjai nov. 24-én este 9 órakor beszüntették a munkát a hat chicagói napilap betűöntő műhelyeiben. Bár a szervezet nyilatkozata szerint a munkabeszüntetést a lapkiadók makacssága a bér- követelés teljesítését illetőleg okozta, tehát kizárólag gazdasági természetű sztrájk, a lapkiadók szerint a bérkövetelés azonban csak másodrangu fontosságú kérdés, mert ők hajlandók a bérkövetelésről tárgyalni, ha a szedők szervezete hajlandó oly szerződést aláírni, amely összhangba van a Taft-Hartley törvénnyel. Erre azonban a betűöntők szervezete nem hajlandó, a lapkiadók egyesülete viszont nem .hajlandó addig a bér- követelést tárgyalni, amig a szervezet Írott szerződéssel nem biztosítja a megállapodásokat egy meghatározott időre. A MUNKABESZÜNTETÉS valóban teljesen ellenkező a múlt szokásaitól. Mig a múltban a szervezet követelte a szerződés aláirását és a munkáltatók ellenezték azt és számos esetben ez okból sztrájkba kényszeritet- ték a szakszervezetek tagjait, a jelen esetben éppen ennek ellenkezője áll: a munkáltatók ragaszkodnak az aláirott szerződéshez, mig a szervezet vonakodik attól. Ezen fordított viszonyt természetesen a Taft-Hartley rabszolga törvény idézte elő, amely többek között tiltja oly szerződés aláirását, amelyben a “closed shop” (zárt műhely) benfog- laltatik. A munkáltatók természetesen nem akarnak “törvényszegők” lenni — ők sohasem törvényszegők, amikor az ő érdekeiket védelmezi a törvény, viszont nem ily finyásak amikor a munkás- védelmi törvények megszegéséről van szó — és régi álmuk teljesülését remélték, hogy végre a zárt műhely rendszerrel végezhetnek. AMIKOR a Szövetségi Kongresszus a hírhedt “rabszolgatörvényt” az elnöki vétó dacára elfogadta, a szakszervezeti vezetők nagy lármát csaptak, de a gyakorlatban semmit sem tettek a rabszolgatörvény hatástalanítására. Bár azóta mindkét szakszervezeti szövetség — az American Federation of Labor (AFL) és a Congress for Industrial Organization (CIO) — konvencióztak, valamint számos országos szakszervezet is, de üres lármánál tovább csak az Interpational Typographi c a 1 Union, — amely az AFL és az United Electrical Radio and Machine Workers Union, amely I a CIO kötelékében tartozik — mentek, amikor határozatilag kimondották, hogy nem kötnek oly szerződéseket a munkáltatókkal, amilyent a Taft-Hartley törvény előír. Sőt a nyomdászok szervezete még a UE-nél is tovább ment, mert kimondotta a konvenció, hogy egyáltalán nem köt szerződést a munkáltatókkal, hanem a kollektiv tárgyalások eredményét a műhelyekben függesztik ki “Conditions of Employment” (Munkaszabályok) címmel, amely nem “szerződés’ és nem támadható meg pörrel a Taft-Hartley törvény alapján. És ezen határozatnak a gyakorlatba ültetésére most került alkalom Chicagóban, amelynek kimenetele döntő hatással lesz az egész ország nyomdaiparára. A CHICAGÓI sztrájk nem spontánszerü munkabeszüntetés, mert annak előzményei hónapokra nyúlnak vissza. A nyomdász szervezet, már hónapokkal ezelőtt benyújtotta követelését a munkaviszonyok és bérek javítására, a lapkiadók azonban sem a munkaviszonyokról, sem a bérjavitásról nem akartak tárgyalni, hanem arról tárgyaltak, hogy a Taft-HartT ley törvény mit ir elő és ők csakis az esetben hajlandók a munkaviszonyok és bérjavitásról tárgyalni, ha a szervezet beleegyezik, hogy a megegyezést írott szerződésbe foglalják. A nyomdaiparban már évtizedek óta gyakorlatban van a zárt műhely rendszer,' amely azt jelenti, hogy csakis oly munkások alkalmazhatók, akik már előzőleg a felvétel előtt tagjai a szervezetnek. Az uj rabszolga törvény azonban ezt tiltja és kimondja, hogy a munkáltatók bárkit alkalmazhatnak és ha az uj alkalmazott önként hajlandó a szervezetbe belépni, ahoz joga van, de a munkásoknak nem szabad semmiféle kényszert alkalmazni vele szembe, hogy ezáltal kényszerítsék a belépésre. Ugyancsak büntetendő eljárásnak minősiti az uj törvény a rokonszenvi sztrájkot, valamint oly munkáknak a megtagadását amelyeket sztrájk által sújtott műhelyekből szállítottak az üzembe levő műhelyekbe. Úgyszintén büntetendőnek minősiti az uj törvény azt, ha sztrájkban álló munkások megakadályozni akarják a sztrájktörőket, hogy helyeiket elfoglalják, mert az uj törvény szerint a “munkához mindenk i n e k egyenlő joga van.” A nyomdász szervezet ezen és a többi hasonló kitételeit a törvénynek úgy értelmezi, hogy azok a szervezet megsemmisítését célozzák és a legutóbbi konvenciójukon elhatározták, hogy amig a Taft-Hartley törvény érvényben van, nem kötnek szerződést a munkáltatókkal, hanem a kollektiv tárgyalások alapján a műhelyekbe kifüggesztik a “Conditions of Employment” megegyezést a szerződés helyett. A MUNKÁLTATÓK azonban a “Conditions of Employment” megegyezést semmi körülmények között nem akarják elismerni, mert. szerintük az nem nyújt biztosítékot, hogy a munkások egy meghatározott ideig nem állítanak fel újabb követeléseket és nem szüntetik be ,a munkát, bármi “el nem fogadható okból”. A NYOMDÁSZOK szerzi idése okt. 21-én járt le és azóta minden kísérlet hiábavalónak bizonyult a lapkiadókkal megegyezésre jutni a bérköveteléseket illetőleg, amely 14.50 heti bér javítás a nappali és 15 dollar az éjjeli munkásoknak. Ezen javítással a nappali és esti munkások hetibére 100 dollárra emelkedne 36 és egynegyed órai munkáért, mig a késő estii, illetve kora reggeli munkások bére 106 dollárra, heti 30 órai munkaidőre. Mivel a lapkiadók ragaszkodtak az uj törvény alapján az írott szerződéshez, az utóbbi két hétben a szedők “amerikáztak” ami a napilap kiadásokat órákkal késleltette a megszokott idő után. Ez természetesen sok bonyodalmat okozott, mert az újságok nem kerültek időben az elárusítókhoz, elkésték a vonatokat és repülőgépek indulási ideiét és amig helyben csak né- nány órai késést jelenteti, addig a más városokba szállított lapok sok esetben egy teljes napot késtek és mire odaértek már értéktelenekké váltak. VASÁRNAP délután a szedők gyűlést tartottak és 1,672 szavazattal 12 ellenében utasították a szervezet vezetőségét, hogy ha a lapkiadók 24 órán belül nem teljesitik a bérköveteléseket, beszüntetik a munkát. Hétfő estig nem kaptak kielégítő választ, igy ismét gyűlést tartottak 6 és 8 óra között és az eredmény; 2.330 a sztrájk mellett és 61 ellene szavazott és a szavazatok megszámlálása után azonnal beszüntették a munkát. A sztrájk által érintett 1 ipok: “Chicago Tribune”, “Chicago Sun” és a “Chicago Journal of Commerce” reggeli, valamint a “Chicago Daily News” és “Herald-American” délutáni újságok. A nevezett lapok a Chicago Newspaper Association szövetségbe tartoznak és több mint 1,500 szedőt és betűöntőt alkalmaznak. A local 16-hoz tartozó többi munkások helyi és közel- vidéki független lapoknál vannak alkalmazva, amelyek részben már teljesítették a követelést, részben még függőben vannak. E SOROK írásakor a sztrájk harmadik napja tart és dacára annak, hogy a nevezett lapok “composing” termei sötétek, a lapok még mindig megjelennek, sőt pontosabban, mint a szerződés lejárta óta a munkabeszüntetés napjáig. Sajnálatos, hogy a nyomdászok közel egy évszázados szervezete még nem ismerte fel a szakmai szervezkedés elavultságát és károsságát és a szorosan összevont iparban még ma is egy tucat különböző szakmai szervezet van, amelyeknek szerződése különböző időkben jár le és munkástársaik sztrájkjának letörését elősegítik. A lapok dicsekedve jelentik, FIGYELEM NEW YORK ÉS KÖRNYÉKE! A General Defense Committee new yorki osztályai az osztályharc fogjai karácsonyi segítésére, december 13-án, szombaton este a G. A. A. C. Hallban, 213 E. 82 St. TÁ NCESTÉLYT rendez. A Bérmunkás olvasóit ezúttal hívja meg a Rendezőség hogy dacára a sztrájknak, még mindig megjelennek “uj processzussal” és “jó szervezett munkások” hozzájárulásával. Az “uj processzus’ abból áll, hogy amikor a “szervezett’ újságírók leadják a kéziratokat, egy csomó gépirólány azokat villany Írógépeken lekopogja és a nyomdászok helyett — akik sztrájkban' vannak -— “artisztok” csinálják meg az oldalakat, amiket lefényképeznek és a “szervezett” stereptyperek kidolgozzák ,amit aztán a nyomógépekre erősítenek és a “szervezett” gépmesterek nyomják a lapokat. Amikor a lap ki van nyomva, a “szervezett mailerek” (szállítók) elkészítik szállításra és az ugyancsak “szervezett” kihordok eljuttatják rendeltetési helyükre. És sajnos, a lapkiadók dicsekvése egyáltalán nem alaptalan és nem hazugság, mert valóban “száz százalékos szervezett; munkások” végzik a sztrájktörő munkát. AZ INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD (IWW) 42 éve törekszik a munkássággal megértetni a szakmai szervezkedés károsságát és az IPARI SZERVEZKEDÉS fontosságát a mai fejlett ipari termelési viszonyok között. Számtalanszor rámutattunk, hogy a szakmai szervezkedés mint kényszeríti a munkásokat sztrájktörésre és mint segíti a munkáltatókat a sztrájkok megtörésében. A jelen nyomdász sztrájk a napnál világosabban bizonyítja az IWW tanításának szükségességét és most sem mulaszthatjuk el, hogy a munkásság figyelmét fel ne hívjuk ezen testvér árulásra. Az Ipari Szervezet alapján ily szervezett sztrájktörés nem fordulhatna elő, mert ily alapon “minden egy iparban foglalkoztatott munkás egy Ipari Szervezetbe tartozna és az egyen esett sérelem az összesség sérelmének tekintetne.” PALESZTINA KETTÉ OSZTÁSA MELLETT SZAVAZOTT AZ U. N. NEW YORK — Az U.N. legutóbbi gyűlésen 33-13 arányban Palesztina ketté osztása mellett szavaztak. E szerint 1948 októberében megállapítják az Arab és a Zsidó országok határait. Az U.N. öszes mohamedán küldöttei tiltakoznak a szavazás ellen és szent háborút helyeznek kilátásba, mig a szétosztás hívei ünnepelték a határozatot. Az angolok jövő év augusztusban vonják ki katonaságukat Palesztina földjéről.
