Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)
1947-11-29 / 1504. szám
1947. november 29. BÉRMUNKÁS 5 oldal KÉRDÉSEK EGY TESTVÉRHARC RÉSZLETEI A SLP tanítása szerint a gazdasági szervezet a szocialista mozgalom alapja, de a politikai szervezet is szükséges. Az IWW megalakulását követő évben a SP-t állandóan támadta De Leon azért, mert az a politikai pártban látta az osztályharc igazi élcsapatát és a gazdasági szervezetben csak a bérharcok fegyverét látta. Nincs szándékomban az érvek és viták elvi oldalát ismertetni. Amit fent mondtam az csak arra szolgál, hogy az olvasóval megértessem, hogy a Socialist Labor Party saját maga kedvezővé tette a talajt a szin- dikalisták részére. Ha elfogadtuk, hogy “a gazdasági szervezet az alap, a politikai párt csak a visszatükrözése ennek az alapnak” — De Leon szavait idézem — akkor nem nehéz azt mondani, hogy "miért adjunk energiát a visszatükröződés fel-' építésére ?” Amikor DeLeon feleszmélt arra, hogy az IWW vezetősége tulajdonképpen szindikalis t a, vagyis politikai akció és pártellenes magatartást foglalt el, már késő volt a kíméletlen támadása ellenük. Sok SLP tag nem adott igazat DeLeonnak. Elvben még megegyeztek vele, de azt mondták, hogy a “visszatükröződés” kérdése felett nem szabad az “alapot” tönkretenni egy újabb szakadással. “HAMISÍTÁSOK” Ezek között volt Frank Bohn, az SLP akkori titkára. DeLeon — aki kíméletlen harcos volt — lecsapott rá. Elmozdította az állásából és Bohnnak az egyik jegyzőkönyvében talált idézettel támogatta az elmozdítás okát. Bohn azt állította, hogy a jegyzőkönyvet meghamisitot- ták. Á magyar SLP szövetség végrehajtó bizottsága egy albizottságot küldött ki ennek a megvizsgálására. Én, Deutsch Józsi, (és ha jól emlékszem) Roth- fisher és Basky Lajos, voltunk a bizottságban. A jegyzőkönyvet megmutatták. Deutsch1 Józsi (mint szedő, ő volt a “szakértő) rögtön azt mondta, hogy “ez bizony meg van hamisítva, nézzenek a papíron keresztül, láthatják a dörzsölés jeleit.” Basky Lajos nem látta, de mi láttuk. A kiradírozott szót helyettesítő szó sem volt Bohn Írása. Az életben kevés dolog renditett úgy meg, mint ez a felfedezés, hogy DeLeonék hamisítottak. Egy buzgó katholikus felfedezése, hogy a pápa hazudott nem lehetne nagyobb hatással rá, a hívőre. Soha sem volt kedvezőbb talaj hittérítő számára, mint a magyar SLP tagok voltak a szindikalista Dr. Bolgár Elek számára, a fenti tényeket tekintetbe véve. Nyilvánvaló volt, hogy Roth- fisher, a mi titkárunk, Bolgár hivő lett. De hivatalos beszédeiben és cikkeiben ezt nem mutathatta és nem is mutatta. Azonban körmönfont módon mégis veszélyeztette a “hü” DeLeonis- ták állását és a SLP érdekét. Az egyik ilyen ravaszul megirt cikke alapján vádat emeltek ellene. A cikkét lefordították angolra és ennek a fordításnak a szövegét átküldték hozzánk (a magyar SLP végrehajtó bizottságába) és Rothfisherhez. Rothfisher átnézte a fordítást, zárójelközé tett és áthúzott bizonyos sorokat, de úgy, hogy azok még mindig olvashatók voltak. Aláírta, hogy a fent áthúzott sorok közül ezek és ezek helytelenül vannak lefordítva és ez meg az egyáltalán nincs benne a magyar szövegben. A megmaradt szöveget igenis ő irta és vállalja érte a felelősséget. Ebben az esetben nem kellett albizottság és vizsgálat. Akik tudtak elég jól angolul olvasni, azoknak csak össze kellett hasonlítani az eredeti magyar szöveget az angol fordítással és a hamisítás nyilvánvaló volt a fordító részéről. De most jön az eset csattanója. Rothfisher belküdte a védlevelét, aminek a formáját fent részleteztem és erre visszajön a választ, hogy Rothfishert most, már hamisítás miatt is vád alá^ helyezték és rögtöni elmozdítását követeli a SLP országos bizottsága. Mi ezt megtagadtuk és én egyike voltam a kiküldött bizottságnak, amelyiket a SLP országos bizottsága elé küldtünk. Dávid és Góliát esete óta nem volt egyenetlenebb harc, mint köztem és DeLeon között. Elsősorban magam is bálványoztam őt, tudatában voltam, hogy milyen nagy tehetség, hogy milyen éles és kíméletlen a vitában. Az angol nyelvben nem voltam jó. És ami az elvi alapját illette az egész hercehurcának én neki adtam igazat. De a hamisítást nem Rothfisher hanem a cikkének a fordítója követte el. Ettől nem lehetett eltántorítani. Én bizonyítottam, hogy a fordítás nem helyes. De főleg tagadtam, hogy hamisításnak lehetett Rothfisher védlevelét minősíteni. Semmit sem törölt ki, aminek a helyébe mást irt volna, azzal a szándékkal, hogy valakit elámitson. A fordítást a maga egészében kivágta és az általa megjegyzett sorokra irta, hogy azok tévesek. Persze semmire sem mentünk egymással. MEGINDULT A FRAKCIÓ HARC Nyilvánvaló volt, hogy itt szakadás fog beállni. A SLP követelte a Népakarat és a nyomda törvényes átadását. A végrehajtó bizottságunk többsége ezt megtagadta. A kisebbség Basky Lajos vezetése alatt a SLP követelésének a teljesítését helyeselte. Elhatároztuk, hogy rendkívüli konvenciót hívünk össze. Úgy a Népakaratban, mint gyűléseken és személyes vitákban erősen folyt az agitáció. Basky Lajos kiment a közeli vidéki osztályokhoz. Én követtem. A harc itt is egyenlőtlen volt, de a legtöbb esetben, még- is nekem adtak igazat. A tehetsegével szemben ott voltak az en dokumentáris bizonyítékaim A távoli vidékre Rothfisher ment ki. Itt New Yorkban több magamhoz hasonló “tehetség” agitált. A háttérben Bolgár adta a szellemi támogatást, azoknak akiket már többé-kevésbé megnyert a saját álláspontjának. Én továbbra is DeLeon elvi álláspontját tartottam meg, de n®m.tudtam követni a harci eszközeinek az alkamazásában. Basky Lajos volt a szerkesztő es az állását hathatósan használta ellenünk. Cikket cikk után irt ellenünk. Mögötte volt DeLeon tekintélye. És elvégre mi voltunk az “ellenzék”, bár mi voltunk a többségben. Ahogy közeledett a konvenció^ dátuma, egyre merészebb állítások alapján támadott bennünket. Az egyik cikkére válaszoltam. ö megírta a viszont választ. Deutsch Józsi volt a szedő, aki velünk volt. Basky leadja a két cikket, de az övét az első oldalra rendeli, az enyémet a belső oldalra. Deutsch föllázad és I tiltakozik, hogy a helyes és logikus mód az én cikkemet előre tenni és a választ alája vagy utána tenni. Basky azon az alapon, hogy ő a szerkesztő követeli az utasításának a teljesítését. Deutsch azt felelte, hogy “maga a szerkesztő, de én vagyok a szedő és én nem szedem ki a cikkeket.” A Végrehajtó Bizottságot rendkívüli ülésre hívtuk össze és azon Baskyt felfüggesztettük az állásától. A konvenciótól néhány hét választott el. A vitába már belekeveredett egy kis “warmon- gerel”-és is. Rothfisherék eleget hallottak és olvastak a direkt- akcióról és valamelyik kezdte emlegetni. Erre az egyik “hü” SLP-ista azt mondta, hogy majd megforgatjuk a kis bicskát. Elhatároztuk, hogy a Népakarat helyiségét őrizni fogjuk. Néhány munkanélküli ott aludt. A konvencióra mindenféle érvekkel készültünk. Voltak botok és más hasonló dolgok kéznél. Én a táskámban tartottam egy buzogány szerű ütleget. A konvenció megnyitása előtt külön gyűlése volt mindkét frakciónak. Végre eljött a nagy pillanat. Bevonultunk a terembe. A végrehajtó bizottság többségét én képviseltem. Herceg és Basky a kisebbség nevében beszélt. De a kocka már eldőlt az ülés előtt. Érvelések már nem spkat változtattak a véleményeken. Nyilvánvaló volt, hogy mi voltunk a többségben. Végtére a SLP nevében bejelentették a “hü” SLP-isták, hogy kivonulnak. Kivonultak. Nem történt verekedés. Megalakították a SLP uj magyar szövetségét és a Munkás cimü hetilapot. Most már három magyar szocialista lapban veszekedhettünk egymás ellen itt Amerikában. MI LETT A HARCOKBÓL? Barátok személyes ellenségek [ lettek. Én az SLP ‘Sógoromhoz egy évig, a testvéremhez kilenc évig nem beszéltem. Amennyiben az asszonyok általában józanabbak és praktikusabbak, a sógorok között hamarosan visszaállították a személyi barátságot. Mindegyik nővér azt rnondta az urának, hogy ne legyél marha, én szeretem a nővéremet meg a sógoromat és béküljetek ki. Elég könnyen ment, mert mi, a sógorok is szerettük egymást. De mi köztünk, testvérek között nem ment a dolog oly köny- nyen, bár mi is szerettük egymást. Talán érdekes és tanulságos néhány tényt megemlíteni. Néhány testvér harcos, hűséges maradt a SLP-hez mind a mai napig. Néhány an híven kitartottak az IWW mellett. Én és a testvérem a SP balszárnyában találtunk egymásra. Dr. Bolgár Elek nyakig lett és van a politikában, még pedig a párt politikában. Jó néhányan cseréltek elvi felfogást és szervezetet. A többség mindenünnen kimaradt, mert megunták a téstvérharcot. Én még kettőben vettem részt, végre nekem is elég volt belőle. Némelyek — még az IWW-isELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amíg éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir. ják akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet,, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakservezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be- Büntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett:“Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR RENDSZERREL!* A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari, szervezkedéssel az uj társadalma izerkezetét éoi+iBk réiri táratHalow keretein Kelül
