Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)
1947-11-22 / 1503. szám
2 oldal ii t h .ti i n h. Á r 1947. november 22. Egyről-Másról ELMONDJA : J. Z. -- A GYAKORLATBAN NEM LÉTEZŐ EGYENLŐSÉG EGY ÉVVEL ezelőtt President Truman egy 15 tagú bizottságot nevezett ki a polgári jogok sérelmeinek megvizsgálására, amely bizottság “Committee on Civil Rights” néven ismeretes és amelynek elnöke Charles E. Wilson, aki ugyan csak elnöke a General Electric Co.-nak, az Egyesült Államok egyik legnagyobb villamosági vállalatának. A bizottság többi tagjai, professzorok, politikusok, papok — több vallás felekezetből — üzletemberek és még hivatásos “munkásvezér” is van közöttük — ha nem tévedek Shiskin az Amalgamated Clothing Workers szervezet egyik vezetője. Ezen bemutatással nem célom gáncsolni a bizottságot, sőt ellenkezőleg, azért tartottam fontosnak a bemutatást, hogy ma a “boszorkány üldözés” korszakában, nehogy az a gyanú férjen a bizottság jelentéséhez, hogy az valami világot felforgató “vörös bűnszövetkezettől” eredt, akik ezt az “áldott demokráciát” állandóan kritizálják, pedig az “legtökéletesebb az egész világon”. Amint látjuk, a bizottság ösz- szeállitását, csak rosszakarat foghatná rájuk, hogy bármely tagja is ellensége volna a kapitalista rendszernek, vagy azon kormányformának, amely ezt a rendszert annyira védelmezi, hogy ma már az is “bűnnek’ számit, ha valaki csak gondolatban foglalkozik azzal, hogy e rendszer hátrányosságait korrigálni kellene. Mind oszlopos tagjai ennek a “demokratikus” kapitalista rendszernek és ahhoz az osztályhoz tartoznak, amely nem panaszkodhat jogsérelemről, de harci előnyöket. Mennyivel máskép fest a mai CIO kép és mintha csak mint előrelátó művészek, a jövőt pontos vonalakban megrajzoltuk volna. Most tehát amikor láttuk a CIO autómunkások Atlantic, Cityben tartott konvencióját, a legjobb érzéssel regisztráljuk, hogy milyen jó, hogy soha nem tértünk el az IWW tiszta^ forradalmi ipari unionista állátpont- jától és most nem kell^ ahhoz visszatérjünk. Milyen jó és megért minden harcot, hogy minden külső és belső ellenséggel szemben megáltuk a helyünket és nem engedtük magunkat lesodorni arról a gátról, melyet hol forradalmi szelek, hol a reakció földrengésszerű megrázkódtatásai rengettek. A múltak tanulságai bizonyítják, hogy nem hiába álltuk a sarat, még akkor sem, ha nincs is milliós taglétszám a hátunk mögött. Mert azért a munkásosztály javára még mindig jobb egy kis csoport az osztályharc szolgálatában, mint a több milliós tagság a reakció szolgálatában. így hát azok, akik az IWW eszméje mellett kitartottak, jó utón voltak mindig. A tiszta és helyes múlt, mutatja a biztos és győzelmes jövőt. i mivel az a feltevés, hogy az al- I kotmány által biztosított polgá- I ri jogokat nem mindenki élvezheti megillető módon, vizsgálataik eredményeként, kénytelenek elismerni, hogy bizony a népesség jelentős százaléka — a nincstelenek, a kis alanyok — jogfosztottságban részesülnek és minden okuk meg van arra, hogy kételkedjenek abban, hogy mindenki egyenlő joggal rendelkezik. A BIZOTTSÁG jelentése súlyos vád a jelen rendszer ellen, melyben a csőcselék erőszak, faji és vallási előítélet, politikai jogfosztás, gazdasági egyenlőtlenség, fegyveres brutalitás burjánzik szerte az országban és mindezt a bizottság nem is tapasztalatból, hanem csak vizsgálat folyamán hozta napfényre. Mennyivel súlyosabb lehetne ez a vád, ha ezen igazságtalanságoknak szenvedő részesei — az üldözöttek, kizsákmányoltak, jogfosztottak — számolhatnának be arról, akik a gyakorlatban nap-nap után érzik annak súlyát? De amikor azok hallatják szavukat, akkor a hivatalos közegek — és azok is, akik most mindezek létezését elismerik — a fegyveres erőszakot alkalmazzák a jogaikért küzdők ellen. AZ A TÉNY, hogy a bizottság elismeri, hogy az alkotmányban lefektetett polgári jogok gyakorlása a lakosság jelentékeny százalékától meg van vonva, kétségtelenül azokat igazolja, akik nem csak most, hanem a múltban is harcoltak a jogfosztások ellen. Mert ne essünk tévedésbe; ezen jogfosztások nem uj keletűek, hanem azok eredete párhuzamos a kapitalista rendszerrel. És mennél jobban fejlődik a kapitalista rendszer, az érdekek annál jobban összeütköznek és az uralmon levők annál gyakrabban és annál drasztikusabb módon igyekeznek saját érdekkörüket védelmezni, természetesen az elnyomottak, jogtalanok rovására. A BIZOTTSÁG szerint a polgári jogok sérelmei faji, vallási és nemzetiségi külömbözetek- ből erednek s azok kiterjednek politikai jogok gyakorlására, munkaalkalmakra, iskolák ^ és templomokra, lakásokra, szórakozásokra és nem csak elszigetelt helyeken, hanem meglehetős széles körben, sőt magában az ország fővárosában, Washingtonban is, amelyről pedig a világ feltételezi, hogy a világ legnagyobb demokratikus országának fővárosában, csak tökéletes demokrácia létezhet. A faji gyűlölet legnagyobb részben a néger lakosságot érinti, akik a legtöbb déli államban még mindig rabszolgáknak vannak tekintve a fehér lakosság által és az előítélet minden téren megnyilvánul ellenük. Munkaalkalom tekintetében, csak a legalsóbbrendü munkákra alkalmazzák, tekintet nélkül, szellemi képességeikre. Az iskolákban, templomokba,n je’onhetnek meg a fehérf'VM. T r'rrtöbb szórakozó helyen megjelenni a feketéknek tilos. Szállítási jármüveken, csak a részükre kijelölt helyeket foglalhatják el. Lakásokat csak a feketék részére kijelölt város negyedekben bérelhetnek és ez nem csak a déli államokban van igy. hanem általában az egész országban. A faji előítélet által nyújtott második legnagyobb csoport az orientál országokból bevándoroltak — kínai, japán, stb. — akiktől a polgárosodási jog is meg van vonva és a négerekre vonatkozó elkülönítés sok tekintetben rájuk is vonatkozik EZEN előítéletek korlátozására és esetleges megszüntetésére a bizottság törvényreformokat és uj törvények meghozását kéri, amelyre ugyan kevés eshetőség van, amikor a nemzeti törvényhozó testületben magában is nem csak szemet hunynak ezen előítélet terjedésén, hanem mesterségesen szítják azt. A bizottság, amig elismeri, hogy előítéletek és jogfosztások fennállanak dacára annak, hogy az ország alkotmánya a jogokat mindenki részére biztosítja, nem törekedett kikutatni, hogy mi az oka ezen előítéletek létezésének és terjedésének. Egy bizonyos, hogy azok nem veleszületett tulajdonságai az emberiségnek. A gyermekek, amig el nem érik az értelmiségnek azt a fokát, hogy beléjük lehet nevelni a gyűlöletet, nem tesznek külömbséget fehér, fekete, vagy sárga bőr között és nem veszekednek, vagy ver ekednek egymással. Veszekedés, vagy verekedésre, csak akkor kerül a sor, ha az egyik elakarja venni a másiktól, ami az “övé” és emennek pedig olyasmi nincs. Következetesen az egymás elleni gyűlölet nem faji eredetű, hanem gazdasági a gyermekek között. EZEN az alapon kutatva az egymás elleni gyűlölet okát, rájövünk, hogy minden gyűlöletnek gazdasági indító okai van nak s azokat megszüntetni csak úgy lehet, ha az okot szüntetjük meg, amely azokat előidézi. A faji, vallási, vagy politikai felfogásból eredő gyűlölet, csak okozatai a gazdasági egyenlőtlenségnek és azok megszüntetéséről beszélni hiú ábránd, mindaddig, amig a társadalom osztályokra van tagolva. Az osztály társadalomnak elFIGYELEM CLEVELAND ÉS KÖRNYÉKE Múlt lapszámunkban bejelentett társas délután más testületéit társas délutánt más testüle- kintettel egy későbbi alkalommal tartjuk meg. engedethetlen szükségessége az, hogy gyűlölet és előítélet foglalkoztassa az emberiségnek szenvedő részét és fel ne ismerjék ellenségeiket. Amig a fehér a feketében, vagy sárgában látja ellenségét és viszont, addig a társadalom heréi biztonságban vannak és gondjuk van arra, hogy ezt a felfogást ápolják és lehetőleg terjesszék a nincstelenek között. dalmi müve gróf Tolstoy Leó te on Civil Rights” bizottsága nem fogja elismerni, sőt éppen az a hivatásuk, hogy ezt az igazságot leplezzék az érdekeltek szeme elől. A CARE CSOMAGOK A WESTERN UNION ÁLTAL MEGRENDELHETŐK A Care csomagokat az Egyesült Államok területén most már tízezer irodában lehet megrendelni. Hogy minden fáradtság nélkül lehessen az európai rokonokat és barátokat csomagokkal megörvendeztetni, mától kezdve a Western Union és a Railway Express fiókok minden felvilágosítást megadnak, rendeléseket felvesznek és postautalványokat kiállítanak a CARE részére. így mindenki lakóhelyének a közelében veheti igénybe ezt a nem nyerészkedésre alakult és a kormány által jóváhagyott szolgálatot, az európaiak nélkülözésének az enyhítésére. Minden csomag 10 dollárba kerül, beleértve az Európába való garantált kikézbesítést. A rendeléssel egyidejűleg utalványt állíttathatunk ki erről az összegről a postahivatalban, a Western Union-nál, vagy a Railway Express irodájában. A Western Union táviratilag is elküldheti a megrendelést a CA- RE-hez, de a központi iroda: 50 Broad Street, New York, N.Y., érkezett levélbeli megkereséseket is azonnal elintézik, ha az ellenérték mellékelve van. 12 féle csomagot szállít, darabonként 10 dollárért. A kikézbesítést garantálják Magyarországon és még 14 más országban. | BERCSA JÁNOS | Szűkszavú távirat, de amely elégséges arra, hogy a magyar nyelvű ipari unionistákat a nagy ország minden részében megrendítsen, tudatja, hogy Bérc:; a János munkáitárs november 14- én meghalt. Több mint három évtizede, hogy Bercsa János és Helen felesége a mozgalomban tevékenykednek. Clevelandon való tartózkodásuk alatt nem volt mozgalmi esemény, amelyből hiányzott volna Helen és John Bercsa, de a mozgalom és a Bérmunkás érdekében Clevelandon átutazók pihenést és vendégszeretetet találtak Bercsá- éknál. minden esetben. Két esztendeje múlt, hogy ’ Californiába költöztek. Amikor az országos értekezlet delegátusaitól búcsút vettek, Ígérték, hogy a mozgalom keretein belül továbbra is hallatnak magukról. Az elhelyezkedés sok nehézségei után talán most kerülhetett volna idő és alkalom az ígéret beváltására, amit a kérlelhetetlen halál megakadályozott. A Bérmunkás Lapbizottsága virágot helyeztetett Bercsa munkástárs koporsójára, kifejezve általa a magyar nyelvű ipari unionisták részvétét az elesett harcosért. Helen Bercsa munkástársnő érezze maga mellett a Bérmunkás olvasóinak 1 őszinte osztozását bánatában.
