Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)

1947-11-01 / 1500. szám

1947. november 1. BÉRMUNKÁS 7 oldal KÉRDÉSEK HÍREK MAGYARORSZ&GBÓL — KŐVÁRI MIHÁLY TUDÓSÍTÁSA — BÄNYATÜZ PÉCSEN Van már három évtizede, hogy alkalmam volt két derék munkástárs vitatkozását hall­gatni. Az egyik az IWW lelkes hive volt, a másik a szocialista pártnak volt nem sokkal kevésb- bé lelkes pártolója. Az első neve Bandula, a má­sodiké Babulya volt. A vita tár­gya persze a “társadalmi kérdé­sek” voltak. Mindketten értették a “kérdé­sek” kicirkalmazását. “A társadalmi viszonyok vál­tozásainak a változásával jár az ipari unionizmus jelentőségtel­jes jelentősége” — mondta Ban­dula. De Babulya visszavágott, hogy “a viszonylagos változá­sok a társadalmi kérdést olyan kérdésessé teszik, hogy arra csak a politikával lehet válaszol­ni.” Természetesen ezeket nem tudnám idézni, ha nem lett vol­na akkoriban szokásom elszólá­sokat frissében feljegyezni. És kedves olvasóm ne higyje azt, hogy Bandula és Babulya nem igazi nevei voltak igazi emberek­nek. Őszinte és komoly kérdéseket tettek fel és határozott választ találtak a saját kérdéseikre. Persze amennyire kitudtam há­mozni azok lényegét, én is hatá­rozott, de mindkettőjük válaszá­tól különböző választ adtam a kérdésekre. Ö igen, akkor még minden társadalmi kérdésre határozott és biztos megoldásaim voltak, amelyek kizártak minden ellen­vetést. Hej! Azóta sok nagy ese­mény történt, például kommu­nista forradalom és uralom Oroszországban; náci forrada­lom és uralom Németországban; a háború, amelyben a kommu­nista Oroszország békepaktu­mot kötött a náci Németország­gal és a német támadás után szövetségese lett az amerikai és az angol kapitalista államoknak, továbbá az angol szocialisták uralomra jutása parlamentáris akció révén, az Egyesült Nem­zetek megalakítása és két frak­cióra szakadása, amelynek kö­vetkezménye egy másik háború lehet, amelyben a kommunista Oroszország és a szocialista Anglia egymással szembe kerül­hetnek. És nem lehet kihagyni az uj találmányokat mint a rádió, ra­dar, a repülő bomba és az atom­bomba. Ezek és más események újabb kérdéseket állítottak elénk és én nem találok olyan ellentmon­dást nem tűrő választ egyre sem. Tehát inkább csak formá­ba öntöm a kérdéseket, vagy ahogy Bandula mondaná “a kér­déses kérdéseket még kérdése­sebbé” teszem. Természetesen a kérdéseim készülő 1948-as naptárunkat. Ezúttal csak be akartuk jelente­ni olvasóinknak, hogy a naptá­runk nem csak készülőben van, hanem már javarészben el is ké­szült és mondhatjuk, hogy min­den eddigi naptárunkkal felve­szi a versenyt. Ezzel az előző évi naptárainkat ismerő olvasó­inknak eleget is mondtunk. más természetűek, mint amilye­nek valamikor voltak. Gyerekkorban a kérdések kí­váncsiságot, tudásvágyat jelen­tenek. Kamaszkorban és utána még sokáig a kérdések kihívást jelentettek. Választ követeltek, hogy aztán alkalom legyen azt agyonütni, ha nem volt azonos a kérdező véleményével. Ma a kérdéseim főleg csak kételyt fe­jeznek ki. Persze még van egy kevés tudnivágyás és van még — de nagyon kevés — kedv a válaszok megvitatására. Tehát, ami önmagamat illeti ne siesse­nek a válaszokkal az én kedvem­ért. Nem is kell attól félni, hogy valaki is nagyon sietne, mert úgy tudom, hogy nem a magyar természete a sürgős válaszolás. Például arra, hogy “Kossuth Lajos megüzente, hogy elfo­gyott a regimentje”, a válasz nem az volt, hogy gyerünk csak szaporán és >még pedig most rögvest, hanem az volt, hogy “ha mégegyszer azt üzeni, mind­nyájunknak el kell menni!” Másszóval, várjunk csak az érdemleges válasszal! Jókai egyik könyvében egy földesurról és a kocsisáról ilyes­félét irt. Mindketten szófukarok voltak. A földesur egyszer egy évben kiment a birtokára. A ko­csisa várta az állomásnál. Rövid köszöntés után a földesur beült a kocsiba és szótlanul hajtottak haza. Egyszer azonban a földes- urnák beszélgethetnéke támadt és odaszól a kocsisnak “Szere­ted a bablevest?” A kocsis fel­húzza a szemöldökét és fontoló­ra veszi a kérdést. A következő évben újra megérkezett a földes­ur és amikor már félúton voltak hazafelé a kocsin, a kocsis meg­szólal, hogy “Különösen kolbász- szál”. Jól megfontolt válasz volt. No de most a sok fecsegés után végtére úgy illik, hogy fel­tegyek legalább egy kérdést. Mondjuk például: “Miért to­lódik az Egyesült Államok jobb­ra, holott majdnem az egész vi­lág balra tart?” Vagy pedig ilyen kérdések: “Elkerülhető-e a háború?” — “Lehet-e az Egyesült Nemzetek létezését és erősödését remél­ni?” stb. stb. Basky Ferenc DE GAULLE LECSÚSZOTT Az első jelentések a francia választásokból az ottani reakció vezérének De Gaulle generális és pártjának jósolta a többség megszerzését. Ezt a külföldi sajtó annál kedvezőbben fogad­ta, mert De Gaulleban erőskezü végrehajtót remélt a nyugati blokk törekvéseinek francia te­rületen. Most, hogy beérkezett az ország területéről a jelenté­sek összessége, kiderült, hogy a szavazatok többségét a szocia­listák nyerték el. Második hely­re kerültek a kommunisták. De Gaulle hívei a harmadik helyre jutottak a szavazás összeolva­sásánál. Bizonyára tovább folytatód­nak a politikai csatározások, amelynek a francia nép lesz a szenvedő alanya. Az elmúlt héten Pécsbánya telepen bányatüz ütött ki, mely­nek öt bányász esett áldozatul. A bányatüz napokig tartott. Az öt bányász temetése a köztársa­sági elnök és a kormány képvi­selőinek jelenlétében folyt le. A ravatalnál Bán Antal iparügyi miniszter mondott beszédet. Tolnai József pécsi polgármes­ter Pécs város közönsége nevé­ben búcsúzott a bányászoktól. A munka hősi halottjai: Hegyi Ferenc, Trapp Károly, Csapó János, Sztanek Gyula és Csan- kó István ezután visszatértek a föld mélyébe, ahol egész életük­ben dolgoztak s ahol életüket el­vesztették. A Meszhart igazgatósága a hátramaradottak között segély­ként 12.500 forintot osztott ki és a munka áldozatait saját ha- lottaiként temette el. A Szociál­demokrata Párt szintén 10.000 forintot adományozott a sze­rencsétlenül járt bányászok csa­ládtagjainak. A MAGYAR IPAR SIKERE A csepeli WM kerékpárüzeme egyike az ország legeredménye­sebben dolgozó vállalatainak. A gyártásban több újítást vezet­tek be, amelyek a termelés ered­ményességét fokozzák. Az 1945. évi 3.000 és az 1946. évi 14.000 darabbal szemben az idén eddig már 40.000 kerékpárt gyártot­tak. A hároméves terv kereté­ben az első évben 84.000, a má­sodik évben 120.000 és a harma­dik évben 140.000 .darab kerék­párt szándékoznak gyártani. A kerékpárok minősége a békebe­linél lényegesen jobb. Ezt bizo­nyítja, hogy rengeteg külföldi megrendelés érkezett a gyárhoz, többi között Kínából is. A WM gyár ujtipusu varrógé­peket is gyárt, amelyek olcsób­bak és könnyebbek, mint a ré­giek. A külföldre küldött minta- példányok nyomán Dél és Észak Amerikából, Palesztinából, Bel­giumból, Svájcból és Hollandiá­ból érkezett eddig megrendelés. KIVÉGZETT NYILASOK Béres Józsefet, Óbuda nyilas rémét számos kegyetlenség és tömegkivégzés tettesét halálra ítélték és felakasztották. Korcz Tivadar és Üst János volt nyilas pártszolgálatosokat, akik 1945-ben egy győri kórház­ból két súlyosan beteg munka­szolgálatost elhurcoltak és ki­végeztek, halálra Ítélték és ki­végezték. NÉPBIRÓSÁGI ÍTÉLETEK A Népbiróságok Országos Ta­nácsa hirdetett ítéletet Pünkös- ti László és társai háborús bün- perében. Pünkösti László annak­idején Mosonszentjánosban ál­lomásparancsnok volt, ahol a munkaszolgálatosokkal kegyet- lenkedett és agyonlövette őket és kémkedést is folytatott. Első fokon Pünköstit halálra Ítélték, amit a NOT most helybenha­gyott. Társai közül dr. Bejczky (Gyula püspöki irodaigazgatót tését három esztendőre enyhí­tette. Végh Imre két esztendei börtönbüntetését három évre súlyosbította. Valvóczi Imre százados egy esztendei börtön- büntetését helybenhagyta. Lip- csey László ügyvédet a népbiró- ság első fokon felmentette, a NOT kilenc hónapi börtönbün­tetéssel sújtotta. Az ítélet jog­erős. Pünkösti kegyelemért fo­lyamodott. • Dr. Aigner József szegedi or­vost 12 évi fegyházra Ítélték, mert munkaszolgálatosok k a 1 kegyetlenkedett. A győri népbiróság 6 évi fog­házra ítélte Pável Imre volt fegyveres nyilas pártszolgála­tost, mert az üldözöttekkel ke­gyetlenkedett, fosztogatta és kirabolta őket. A népbiróság Sipos Sándort két évi börtönre Ítélte, mert, mint a 101-39 számú munkás­század parancsnoka kegyetlen­kedett az alája rendeltekkel. MUNKANÉLKÜLIEK TÜNTE­TÉSE A napokban nagy munkanél­küli tüntetés zajlott le Debre­cenben. Mintegy ezer főnyi tö­meg reggel 9 órakor benyomult a városházára. A munkanélküli­ek tüntetése késő délutánig tar­tott. A tüntetők benyomultak a polgármesteri hivatalba és azon­nali intézkedést követeltek, hogy a hatóságok gondoskodjanak a munkanélküliek elhelyezéséről. A polgármester megkísérelte a lázongó tömeget lecsillapítani. Ugyanakkor érintkezésbe lépett a kormányhatóságokkal, ame­lyektől a kérdés gyors elnitézé- sét kérte. A polgármester köz­belépésére a MÁV igazgatósága azonnal 250 embert alkalmazott a város pedig 150-nek adott gyors munkalehetőséget. RIZSTERMELÉS MAGYAR- ORSZÁGON Magyarországon az idén 10.- 000 holdon termeltek rizsát. Hozzávetőleges becslés szerint 150.000 métermázsa rizs termett a hántolásnál körülbelül 40 szá­zalék vész el, tehát körülbelül 90.000 mázsa az idei tiszta rizs­hozam. A rizs fogyasztói ára 12 forint, közellátási jegyre 8 fo­rint, a törmelékrizs jegy nélkül 10 forint, jegyre 7 forint. VISSZAKAPOTT ANYAGOK Ausztria szovjet és amerikai megszállási övezetéből újabb 6.250 mázsa vasúti épitmény- anyag érkezett Magyarország­ra. Az anyagokat az őszi újjá­építő munkálatoknál a MÁV már föl is használja. MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁSOK SVÉDOR­SZÁGBAN Nemrég létrejött a FÉKOSZ és a svéd földmunkásszövetség között az a megállapodás, amely szerint 500 magyar földmunkás két évre Svédországban vállal munkát. A magyar földmunká­sok igen előnyös szerződést kö­töttek a svéd munkaügyi bizott­sággal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom