Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)

1947-10-04 / 1496. szám

6 óidat BÉRMUNKÁS 1947. október 4. Céltudatos szervezkedés (a.l) Ma már idejét múlták a "munkásoknak minden olyan in­tézményei, amelyek a kapitalizmus keretein belül csak jobb viszo­nyokért küzdenek. Mindaddig, amig a kapitalizmus bármilyen for­mája létezni fog, sohasem mondhatjuk, hogy igazságos gazdasá­gi rendszerben élünk. A kapitalista rendszerben a ténylegesen termelő munkások­nak mindig csak annyi jár, amennyit kitudnak szervezeteik által harcolni, ami a valóságban a legegyszerűbb megélhetési lehető­ségnek felel meg. Ezek a viszonyok főn fognak állani mindaddig, amig a magántulajdon rendszere bármilyen formában létezni fog. Laikus és gyerekes fölfogás az, hogy a gazdagok megadóztatása javít a termelő munkások életszínvonalán. Akik tisztában vannak a társadalomnak tényleges fentartó erejével, azok tudják, hogy minden érték csak a termelt javakból ered. Ha a termelő eszközök tulajdonosait adóztatjuk meg, akik helyett a termelt javakat a munkások állítják elő, észszerű követ­keztetés nem is lehet más, mint egyenesen a termelő munkások megadóztatása, abban az esetben — ha gazdagoktól befolyt adót nem közvetlenül a munkásoknak adják, hogy az élet javaiból töb­bet tudjanak visszavásárolni. A munkások céltudatos szervezkedése oda kell, hogy irányul­jon, hogy a magántulajdon rendszerét szüntesse meg. Sokaknak talán igen jól hangzik amikor azt hallják, hogy a gazdagokat megadóztatják. De vájjon mi haszna van belőle a termelő munkás­nak akkor, ha az élethez legszükségesebb áruknak árait annyira emelik, hogy képtelen azokat a béréből megvásárolni. A munkásoknak a kapitalista rendszertől egy módjuk van megszabadulni, céltudatosan szervezkedni a kizsákmányolással járó magántulajdon rendszerének megszüntetésére. Annak a munkásnak, aki tudatában van annak, hogy a ka­pitalista társadalmi rendszer csak rabszolgaságot jelent a dolgo­zó tömegekre és szükségesnek látja a szocializmus megvalósítá­sát, föltétien gondolkoznia kell azon, hogy tulajdonképpen a gya­korlati szocializmust hogyan lehetne a legrövidebb utón megvaló­sítani. Sokan abban látják a cél elérését, hogy képviselőket válasz- szanak és szocialista jelzővel ellátott kormányt ültessenek az or­szág élére. Mindezek elérése után a dolgozó munkás mindig csak a kizsákmányoltak csoportjához fog tartozni, amig bérért dolgo­zik és az a bér nem azonos 100 százalékban a termelt munkájával. Az államgépezet által irányított tervszerű termelési mód, ta­lán magasabb életszínvonalat és jobb munkaviszonyokat biztosít­hat a termelő munkások részére, de még mindig nem jelenti a gya­korlati szocializmus célját. Hogy a munkásosztály kitűzött célját megvalósíthassa, erre megfelelő gazdasági szervezete kell, hogy legyen. Magában a szer­vezetben kell, hogy a munkások megtanulják mindazon harci esz­közök használatát, amelyek a harcokban célravezetik. Maga Marx Károly a tudományos szocializmus apostola, sohasem mondotta' azt, hogy a munkásosztály felszabadítása a vezérek müve. Sőt el-, lenkezőleg azt mondta: “A munkásosztály fölszabadítása kizáró­lag csak magának a munkásosztálynak müve lehet.” Tehát feltétlen szükséges, hogy a munkásosztály megszerez­ze azt az erőt, amely a saját osztályának fölszabadítására szük­séges. A nincstelen proletárok képezik a munkásosztály millióit, akiknek egyebük/ munkaerejükön kívül nincsen. A fejlett ipari rendszerben a kapitalizmus, hogy hatalmát megerősítse, ipari trösztökbe vonja össze gazdasági erejét. Ezzel azután minden politikai intézményét úgy irányítja, hogy azok a gazdasági kiváltságuknak megfelelőleg kormányozzák az orszá­got. A munkások céltudatos szervezkedése tehát oda kell, hogy irányuljon, ahol a kizsákmányolásra alapozott kapitalizmusnak gazdasági ereje van. A kapitalizmus, ma birtokosa a természeti kincseknek és termelő eszközöknek, de mindezek tényleges érté­ket csak úgy képeznek, ha a , munkások munkaerejüket adják hozzá. Kell, hogy a munkások tudatában legyenek annak, hogy az ő termelő munkarejükre van szükség, hogy a társadalom javait előállító termelő eszközök csak úgy jöhetnek mozgásba és végez­hetik a termelést, ha a munkások saját munkaerejüket adják hoz­zá. Természetesen ha a munkások ezt a tényt fölismerik, nem is tehetnek mást, mint munkaerejüket szervezzék meg úgy, hogy egy hatalmas munkaerő trösztöt képezzenek, amelyet ha szembe­állítanak a kapitalisták ipari trösztjeivel, mindenkor győzedel­meskedhetnek. Az IWW megalakulásától kezdve tanítja a fönti elméletet, az­ért is vette fel azt a nevet, Világ Ipari Munkásai (Industrial Workers of the World). Azért nevezhetjük az IWW-t egy igazi célszerű szervezetnek. Harcát mindig kizárólag odairányitja, ahonnan ténylegesen a kizsákmányolás ered. Hiszen észszerű is, hogy ott akarjuk a harcot befejezni, ahonnan az tényleg ered. A munkásosztály hivatása megszüntetni a bérrendszert. Ha a tény­leges osztályharcot idegen vizekre tereljük el. akkor a munkás- osztály felszabadulását toljuk ki bizonytalan időre, amig “maguk a munkások mint egy osztály nem szervezkednek és birtokukba veszik a földet és a termelő eszközöket.” JEGYEZD MEG------------------------Ajánlja: St. Visi.----------------------------­Ha másra nem is, de arra jó az Egyesült Nemzetek tanácsa, hogy a nagyhatalmak jól meg­mondják egymásnak, ami a szi­vükön fekszik. A japánokkal kötendő béke- tárgyalásokon Amerika úgy akarja, hogy tizenegy nemzet küldöttei tárgyaljanak. Ezen tizenegy nemzet közül 5 angol j árszalagon van, Ausztrália, New Zealand, Anglia, Hollandia és Canada, sőt még India is. Ezt már a kínaiak sem tudták le­nyelni, igy nem akarnak az ily biztosított többség ellen részt- venni a tárgyalásoknál. Az oro­szok már régebben visszahúzód­tak tőle. Steffan Andrew mondta: “A római pápának van legjobb kémszervezete egész Európában és a pápa figyelmezteti Ameri­kát, a de Gaspari kormányon keresztül, hogy úgy Olasz mint Franciaország kormányai meg­buknak, ha nem kapnak sürgő­sen nagy segítséget. Egy hosszú cikksorozat után, Walter Lippman megállapítja, hogy “Nem szabad önön magun­kat ámítani, hogy mi az egész világra kiterjedő szövetség élén állunk a Szovjet Union ellen.” Ugyanis Mr. X nem is annyira misztérikus, Kennan, a State Department főtanácsadója azt állította, de már Lippman sem hiszi. A kínai vörös csapatok ellen csak jó magasan repülő gépek­ről lőnek a kormány repülői, a földön nem tudnak megállni ve­lük szemben. A görögországi amnesztiáról hü képet alkothatunk, amikor olvassuk a lapokból, hogy há­rom nappal ezen amnesztia be- igérése után Szalonikiban 35 kommunistát akasztottak fel. A többit is felakasztanák, ha meg­foghatnák őket. A kínai kormány egy héten belül kér 350 millió amerikai dollárt. Ugylátszik a kölcsön na-1 gyón sürgős, talán azért kell ne-1 leik, hogyha a néphadsereg elől menekülni kell ezt a kis utrava- lőt szétoszthassák maguk kö­zött. Sokan értehetetlennek tart­ják Anglia nyomorát és szoron­gatott gazdasági helyzetét. De az újsághírekből látjuk, hogy Sutherland hercegnek még min­dig megvannak a palotái, ezek között olyan is, mely még a ki­rályi palotánál is szebb, gazda­gabb. No meg a többi herceg, bárók, iparfejedelmek még min­dig henye életet élhetnek a hires palotáikban. Az általános beismerés sze­rint az élelmi cikkek árai 100 százalékkal, amig a munkabé­rek csak 45 százalékkal emel­kedtek. A külöbséget kölcsönök­kel és hitelbe való vásárlások­kal pótolják. Triestben gépfegyverrel lőt­tek a kommunisták kultur ott­honára, ahol egy jugoszláv le­ányt megsebesítettek, és egy olaszt megöltek. Csak azt nem Írták meg, hogy az angol-ame­rikai katonaságon kívül kik jár­nak ott gépfegyveresen? Vagy az angol-amerikai katonság lőt­te a kultur otthont? Az amerikai katonai hatósá­gok által megkaparitott szerző­dés szerint a Grand Mufti of Je­ruzsálem, 1945 április elsején egy szerződést kötött Hitlerék- kel, mely szerint ő is harcolni fog a közös ellenség ellen, me­lyek között persze Amerika is benne foglaltatik. Ezt a szer­ződést az amerikai State De­partment nem akarta nyilvános­ságra hozni, úgy számítottak,; hogy erre a jó szófogadó mufti­ra nekik is éppen olyan szüksé­gük lehet mint Hitleréknek volt. Kapóra jön az ilyen vezér, aki jó pénzért szerződést köt a kö­zös ellenség ellen. Nagyon sok millióba kerül az amerikai adófizetőknek baráto­kat vásárolni a Truman doktrí­na részére. Mégis csak a legmeg- bizhatatlanabbakat tudják meg­vásárolni. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir. iák akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve- «ebb kezekbeni összpontosulása i szakservezeteket 'trade unions) kép­telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egvrc növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek oivan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogv bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogv a munkáltatókkal kö­zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olvkép felépített szervezettel lehet, melynek minden az pgv iparban — vagy ha kell. valamennyi iparban — dolgozó tagjai be- «öntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett :“Tisz.tességes napibért. tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót írjuk a zászlónkra: “UE A BÉR RENDSZERREL'” A mnnkásosztálv történelmi hivatása, hogv megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is. horv folytassa a termelést akkor, amikor I) bérrendszer már elnnsztuD Az inari szervezkedésről sz wi társadat-»­«"»orlí-gpfó* pnifítíl/ »»««rí fónu» UA>.AfAJn

Next

/
Oldalképek
Tartalom