Bérmunkás, 1947. január-június (35. évfolyam, 1457-1482. szám)
1947-03-22 / 1468. szám
1947. március 15. BÉRMUNKÁS 5 oldal Azok a hazai levelek Lapunk hasábjain már sokszor említettük, hogy a Magyar- országról jövő levelek egymásnak homlok-egyenest ellentmondó képet festenek az otthoni viszonyokról. Ezt úgy magyaráztuk, hogy Magyarország most nagy társadalmi átalakuláson megy át, amelyben sokan elveszítik előbbi pozícióikat s a helyzetük, megélhetésük nehezebb lett. Ezek az uj rendszer ellenségeivé lettek s igyekszenek azt befeketíteni. Ezzel szemben igen nagy azoknak a száma, akik rosszabb helyzetből jobb sorsba jutottak. Ezek viszont az uj rendszer védelmezői s arról kedvező leveleket Írnak. Azt is megírtuk már, hogy a hatalmát vesztett úri osztály szervezetten terjeszti a rágalmakat. Kitűnt ez mostanában a nagyarányú összeesküvés leleplezése alkalmából. A levelek nagyobbik része az oroszok ellen irányul. Azt is természetesnek találjuk, hogy a nagy megszálló orosz hadseregben akadnak köt- nivaló emberek, mint ahogyan akadnak ilyenek az amerikai hadseregben is. Csak a napokban adták hirül, hogy öt amerikai katona behatolt egy japán kis városba és öles fadarabokkal ütötték le azokat, akiket az utöán találtak; öt embert megöltek és 22-őt súlyosan megsebesítettek. De azért helytelen volna ezen részeg, garázda betyárok után Ítélni meg az egész amerikai hadsereget. Munkástársaink közül még most is igen sokan küldik be hozzánk az általuk kapott hazai leveleket. Rendesen azt a megjegyzést teszik hozzá, hogy ezen hazai levél Írója “egész biztosan az igazat írja”. De ha az igazat Írják, akkor éppen ez a tény a legjobb bizonyíték arra, hogy az egyes, izolált esetekről nem szabad az általánosra következtetni. Másszóval, pár garázdálkodó katona még nem jelenti azt, hogy az egész orosz hadsereg olyan. Viszont az élelmét a gyerekekkel megosztó orosz katona sem bizonyíték arra, hogy minden orosz katona olyan lágy szivü, jó ember, amilyennek szeretnénk látni őket. CÁFOLJA A RÁGALMAKAT Ezen bevezetés után leköz- lünk itt két haza levelet, — illetőleg azok egyes részleteit, hogy az üy természetű hazai leveleket megfelelő kritikai szemmel tudjuk olvasni. Az egyik levelet a Los Angeles, Cal. városban lakó Bakos munkástárs kapta Mátészalka városból, az ottani kommunista párt titkárától, aki tudomást szerzett arról, hogy itt, Amerikában a magyarok között milyen rossz híreket terjesztenek az oroszokról. Erre Írja aztán a következőket: Kedves Bakos Bátyám: Leveleit az öccse jóvoltából én is olvastam. Nem igazak azon híresztelések, amiket őn ir, hogy itt az oroszok munkára szedik össze a magyarokat. Sőt éppen ellenkezőleg, hazaküldik még azon hadifoglyokat is, akiket a Szovjet Union jogosan tarthatna ott mindaddig, amig az általuk lerombolt falvakat felépitik. A Szovjet Union azonban már eddig is több mint 200,000 magyar hadifoglyot engedett haza. Magyarországnak egy millió emberébe és nemzeti vagyonának 20 százalékába került ez a szerencsétlen háború, amit a németek oldalán vívott. A felszabaduláskor egyetlen ép hidunk sem volt. Tönkre mentek vasutaink és gyáraink. Állatállományunk nagy részét elhajtották a németek és a nyilasok, raktáraink üresen maradtak, — szóval koldusok lettünk. A fel- szabaduláskor a Szovjet Union élelemmel látta el Budapest népét, akiket az éhhalál fenyegetett. Amikor vasutaink meg voltak bénulva, a Szovjet Union száz teherautót üzemanyaggal és személyzettel adott Budapest lakosságának, hogy az ellátásban segítsen. GYAPOTOT KÜLDTEK Azonkívül adott a Szovjet Union 30 millió kg. gyapotot feldolgozásra, amelyből itt maradt 17 millió kg. munka fejében. Ez javított a magyar nép textil ellátásában. Ezt lehetne még tovább is folytatni, de azt hiszem ez a néhány érv is elegendő annak, bizonyítására, hogy a szovjet nép miként segítette az éhező magyarságot. De ide kell számítanunk azt is, hogy a Szovjet Union tette lehetővé a magyar parasztság régi vágyának megvalósítását, a 'földosztást is. Hogy a Szovjet Unionban van-e paradicsom, vagy nincs, azt önök, ott, Amerikában, nem igen tudhatják. Én habár rövid ideig is, voltam a Szovjet Unionban. Kétségtelen, hogy az a nép óriási küzdelmet vívott s erre kellett összpontosítania minden erejét s csak igy tudta megállítani azt a hadsereget, amit egyetlen kapitalista haderő sem tudott megtenni. Ha a Szovjet nép el volna nyomva, nem volna szabadsága, nem harcolt volna olyan önzetlenül hazájáért. Persze a Szovjet Unionban nincsen helye a tőkés osztálynak s azért a rágalom ellenük első sorban is a nagytőkésektől származik, legyenek azok angolok, amerikaiak, franciák, magyarok, egyforma gyűlölettel nézik, hogy a világ egyhatodán a munkások, a parasztok és a dolgozó értelmiség lett az ur. Mert nem tetszik nekik, hogy nincsen kizsákmányoló és kizsákmányolt; hogy van egy világ, rész, ahol a petróleum, a szén, a vas és a természet összes kincsei a dolgozók kezeiben vannak. Mi azt jól tudjuk, hogy az uraknak ez nagyon fáj, csak azt nem tudjuk megérteni, hogy a dolgozók között is akadnak olyanok, akik hisznek az oroszok elleni aljas rágalmakban. Ezeket itt, Magyarországon is terjesztik, de a magyar munkásság és a szegény parasztság többé nem hiszi el. GARÁZDÁLKODÓ OROSZOK A másik levelet Pápa városból kapta az egyik munkástársunk. Ez a levél leginkább az összeesküvésről ir, amelynek részleteit már régebben ismerjük. A családi ügyek elintézése után azonban ilyesmit olvasunk benne: Kedves Bátyám: Levelét megkaptuk és nagyon örültem, hogy a levelem jó egészségben találta . . . Itt, Pápán, semmi különös újság nincs. Vagyis nem volt szombatig, amikor este 9 órakor betörtek hozzánk az oroszok. Ahol lakom, a külső kaput betörték, de a konyhaajtót már nem tudták betörni s az utcai ablakok beverése után elmentek. Pénteken és szombaton éjjel végigrabolták a várost. Most, a békekötés megtörténte után talán majd hazasegiti őket az isten. Vasárnap viradóra megjött az árvíz, a városnak laposabb részein az ablakokig áll a viz. A gyárunk is áll, mert nincs szén, de még hozzá a viz is elöntötte. Országszerte az árvíztől félnek most legjobban. A Rába és a Marcal is kiöntötték, a szergényi határ is viz alatt áll. Az összeesküvők bünperét most tárgyalják. Ezeknek legnagyobb része a Parasztszövetség vezetője volt, de volt köztük kisgazda párti képviselő is. Földalatt szervezkedtek és fegyveres felkelést készültek csinálni a köztársaság ellen, amikor kitudódott. Értelmi szerzője Dalnoki Veres Lajos, aki megszökött, de el- a szószékről is mindig panaszkodnak és kérik a híveik támogatását. fogták, összeköttetéseik volvédelmezni a népet, mig a másik oldalon a fasiszta diktatúra virágzását elősegítik. Nagyon sántikál tehát, Truman és társainak a jószívűsége és bizonyára a görög nép többsége arra a közmondásra gondol, “ments meg uram isten a jóbarátaimtól, az ellenségeimmel majd én elbánok”. Vagy vegyük hasonlatba a magyar ügyben elfoglalt Truman álláspontot a görög üggyel kapcsolatban. Az amerikai kormány erélyes tiltakozó jegyzéket küldött át a magyar kormánynak, amiért az egyik legutóbb lefogott összeesküvéssel vádolt egyént letartóztattak és a népbiróság elé állítják. Ez orosz beavatkozás Magyarország belügyeibe. Négyszáz millió dollár katonai hadsereggel való Görögországba küldése pedig egyáltalán nem jelent beavatkozást a görög nép belügyeibe. Ez a trumani logika. Mert Görögországba nem ment tiltakozás még akkor sem, amikor a görög kormány az angol beavatkozással nem egy, hanem ötven tak a nyugati országok jobboldali érzelmű vezéreikkel is. Most már mindannyian lakat alatt vannak. AZ ELLENZÉK Sulyok Dezső, a Pápáról szármázó politikus, aki a Kisgazda Párt képviselője volt, de a pártból kizárták, megalakította a Szabadság Pártot s most az ellenzék vezére. Ezek azt akarják, hogy a magyar külpolitika a nyugat felé orientálódjon. A földjeiktől megfosztott nagybirtokosok legnagyobb része külföldön él, még hozzá elég jómódban, mert hiszen nekik nem csak földjeik, hanem egyéb vagyonuk is volt. A katolikus papság sem nagyon akar belenyugodni a földjeik elvesztésébe s ezért A gyárunk még nem állami tulajdon, hanem magánembereké. Csak a szénbányák és néhány konzerva gyár van állami tulajdonban. Végül itt közöljük még Patchy munkástárs levelének pár utolsó sorát, amelyben a Bérmunkást megrendeli a Gödöllőn lakó öccsének. Kedves Lefkovits Mtárs.: “ A mellékelt 2 dollár ötven centért küldje a Bérmunkást az öcsémnek az alant adott címre. Az öcsém két fia, egyetemi hallgatók, azt Írják, hogy az oroszok igen jól bánnak velük. Náluk hat orosz tiszt van elkvártélyozva s dacára annak, hogy azok is igen nagy élelem hiányban szenvednek, mégis vagy kétszer hetenként élelmiszer járulékaikat megosztják az öcsém családjával. Ezen hazai leveleknek igy egymásmellé helyezése után a a tárgyilagos olvasó valószínűleg megegyezik azon véleményünkkel, amit e cikk beveztő soraiban mondottunk. hatvanezer embert tartóztatott le, melyekből jó néhány ezret, minden bírósági tárgyalás nélkül lövöldöztek agyon. Azokért nem volt érdemes tiltakozni, mert a fasiszta diktatúra helyett, az orosz rendszer féle kommunizmus felé törekedtek. így néz ki, csak egy nagyon kis megvüágitásban Truman beszéde, melyet egyesek diplomatikus hadüzenetnek minősítenek Oroszország ellen. Egy tény, hogy a világhelyzet még ki sem ocsúdott a kritikus válságból, már is újabb válság előtt áll. A kapitalizmus teljes csődjének európai szele, kísértetiesen csap át az óceánon az egyetlen még aránylag erős kapitalista világhatalomra az Egyesült Államokra. Nagy kérdés az, hogy meddig lesznek képesek a nyílt ösz- szecsapásnak gátat vetni és mennyire sikerül a diplomatikus tanácskozásoknak a nyílt összecsapást elhárítani. A kapitalista érdekeltségek úgy látszik készen vannak minden eshetőségre, máskülönben nem viselkednének ennyire kihívóan. Vagy HETI KRÓNIKA (Folytatás az 1-ső oldalról)
