Bérmunkás, 1947. január-június (35. évfolyam, 1457-1482. szám)

1947-03-15 / 1467. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS

OF THE WORLD

Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879

VOL. XXXV. ÉVFOLYAM

CLEVELAND, 1947 MARCH 15

NO. 1467 SZÁM

HETI KRÓNIKA

ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) . .

Mintha csak földrengés lett volna a széles nagy Amerikában úgy hatott a Supreme Court döntése a bányászok ügyében, a múlt héten. Sőt még talán a földrengésnél is kellemetlenebb hatást gyakorolt, nem éppen a bányászokra, hanem az egész amerikai munkásosztályra. A földrengés mint természeti erő ellen még nem igen tudunk védekezni, annál szomorúbb, hogy természetellenes kilengések ellen, mint a felsőbb biróság döntése, nincs kiépitve a védelmi eszközünk. Nem dűlt össze egy ház sem a felsőbb biróság döntése nyomán, de Összedőltek a munkásosztály szervezkedési és harci jogai, ami nélkül a házak, a nagy épületek és felhőkarcolók is, csak nagy börtönöknek néznek ki. A napfényre hozott döntés óta, pro és kontra jelentek meg vélemények kissebb-na- gyobb törvényhozási autoritásoktól s ezért úgy néz ki, hogy mi kérges tenyerű bérmunkások, minden törvényhozási tanulmányozás nélkül nem is tudunk hozzászólni. Mi azonban úgy érezzük, hogy a kérges tenyér adja a legtöbb jogot a hozzászóláshoz, mig a törvényhozási paragrafusokról való tájékozatlanság a legtisztább tanulmány a tiszta igazság felismerő- séhcz

A felsőbb biróság döntése nyomán, azokban az iparokban, amelyek kormány kezelés alatt állnak, nem léphetnek sztrájkba a munkások, a munkaviszonyok és munkabérek javításának az érdekében, mert ezzel kormány ellenes büntető jog alá kerülnek. Ezért bűnösnek nyilvánították a bányász uniót, valamint annak elnökét John L. Le- wist. Büntetésből pénzbírságra Ítélték őket, a bányász unió részére bizonyos feltételek mellett, az előbbi három és félmillió dolláros pénzbírságot hétszázezer dollárra redukálták, mig John L. Lewisnak a tízezer dolláros büntetését jóváhagyták. A bányászoknak 5 nap alatt tudomásul kell venniök a döntést, ami azt jelenti, hogy két hét múlva lejáró szerződésük idején, ha újból sztrájkolni mernek, meg kell fizessék az egész három és félmillió dollárt, valamint az uj törvénykezés alapján, újabb büntetés alá kerülnek. \

Még egyetlen egy esetben sem nyilvánult meg tisztábban az amit az osztályharcos munkások mindig hangoztattak, hogy a kapitalista rendszer intézményei és ezek közé tartozó

bíróságai, kizárólag a kapitalista osztály érdekeit képviselik. A felsőbb biróság mint osztály biróság tárul ismét szemeink elé, az uralkodó osztály védelmére. Ezt különösen látni lehet akkor, ha tudjuk azt, hogy azon idő alatt, mig a kormány kezelés alatt tartja a bányákat, minden profitot a bányatulajdonosoknak szolgáltat át. Vagyis a bányabárók szolgálatában áll a kormány és valójában a bányabárókat védelmezi meg az ellenük irányuló sztrájkoktól. Azt is tudjuk, hogy amikor a bányászok sztrájk követeléssel állnak munkás jogaik védelmére, úgy ezek közé nem tartozik a kormány megdöntése és igy nem kormány ellenes, hanem bányabáró ellenes állásfoglalásuk van. A felsőbb biróság a jelenlegi döntésével nyíltan elismeri, hogy a kormány nem a nép, hanem az uralkodók, ez esetben a bányabárók érdekében van. így tehát a kormány elleni sztrájk is feltétlen jogos, a bányabárókat kiszolgáló kormány ellen. Mert az Egyesült Államok alkotmánya szerint a kormány a népért kell legyen és nem pedig a bányabárókért.

Különben is a kormány szent és sérthetetlen érdeke eleget csengett a fülünkbe a náci és fasiszta uralmak alatt, amelyekhez teljesen illő volt a munkások sztrájk jogának a megnyirbálása. Annál megszégyeni- tőbb az Egyesült Államok részéről, melyre más országok népei úgy tekintenek föl, mint valami fölszabadító demokratikus messiásra. Az amerikai munkásosztálynak most aztán csak köny- nyü meglátni, hogy honnan fuj a szél, most kell egy olyan akcióra fölkészülni, mely az ilyen, fasiszta szélfuvásnak gátat tud emelni. Most kell könnyen meglátni, hogy mennyire fontos az ipari munkásság Egy Nagy Szervezetbe való tömörülése. Most kell akcióba vinni a jelszót, “egynek a sérelme valamennyiünk sérelmét jelenti” és az egész munkásosztálynak mint egy embernek kell megmozdulni a bányászok érdekében, a felsőbb biróság döntése ellen. Mert ne feledjük egy pillanatra sem, hogy a felsőbb biróság döntése csak azért jogerős, mert a hatalom a hátuk mögött van. Az, ipari hatalom erejével a munkásosztály szabadon . cselekedhet saját osztály bíróságának a szabályai nyomán és egyetlen védelmi fegyverét, a sztrájkjo(Folytatás a 7-ik oldalon)

Amerika vizsgálatot kér a magyar ügyben ,

AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KORMÁNYA JEGYZÉKET INTÉZETT A SZOVJET KORMÁNYHOZ, AMELYBEN MAGYARORSZÁG BELÜGYEIBE VALÓ BEAVATKOZÁSSAL VÁDOLJA.

WASHINGTON — Az Egyesült Államok kormánya nyilvánosságra hozta azon jegyzékének a szövegét, amelyet a Szovjet kormányhoz intézett és amelyben elitéli azt, hogy magyárországi ügyek intézésénél a szovjet katonai parancsnokság egyedül intézkedik, a szövetségesek megkérdezése és tudta nélkül, ami tehát megszegése a yaltai határozatnak.

A jegyzék speciálisan meg- »■ említi Kovács Béla, a Kisgazdapárt titkárának és nemzetgyűlési képviselőnek a letartóztatását, akinek mentelmi jogát a képviselőház nem függesztette fel, azonban az oroszok letartóztatták ez összeesküvésben való részvétel és kémkedés vádja alatt.

A jegyzék nagyjából felsorolja az utóbbi időben Magyarországon történt eseményeket és kihangsúlyozza azt, hogy a választásoknál a Kisgazdapárt került ki győztesen, amely győzelemtől azonban a kommunisták meg akarják fosztani őket az oroszok segítségével. A jegyzék lényege azonos azon, már régen terjesztett híreszteléssel, hogy az oroszok Magyarországon kommunista, vagy proletár diktatúrát akarnak teremteni, mielőtt kivonulnak az országból.

VIZSGÁLATOT KÉRNEK

A jegyzék kifogásolja azt, hogy ha igazak azon vádak, amikkel Kovács Bélát vádolják, akkor az ügy elég komoly arra, hogy azt az egyesült kontroláló

bizottság elé kellett volna terjeszteni. Ehelyett azonban az orosz parancsnok egyedül intézkedett. Éppen azért az Egyesült Államok kormánya ezt úgy veszi, hogy az oroszok beleavatkoztak Magyarország belügyei- be.

Az Egyesült Államok kormánya tehát arra kéri az orosz és az angol kormányokat, hogy utasítsák magyarországi képviselőiket, hogy az amerikai megbízottal együtt vizsgálják meg a magyar krízist. Ezen jegyzéket az amerikai kormány elküldte Nagy Ferenc magyar miniszterelnöknek is. Ugyancsak kéri az amerikai kormány, hogy az orosz megbízottak tartózkodjanak minden további intézkedéstől, amíg a teljes Allied Contral Commission (Szövetséges kontroláló bizottság) meg nem vizsgálta a dolgot.

A jegyzék megemlíti, hogy a szóbanforgó vádakat az Allied Commission a magyar miniszterelnökkel, a hadügy, belügy és igazságügyi miniszterekkel, továbbá a nemzetgyűlés elnökével együttesen vizsgálja meg.

Kommunista konferencia Londonban

AZ ANGOL BIRODALOM KOMMUNISTA PÁRTJA NAGYGYŰLÉST TARTOTTAK, AMELYEN MÁS ORSZÁGOK IS KÉPVISELTETTÉK MAGUKAT. — NEM SZABTAK KI UJ IRÁNYELVEKET.

LONDON — Dacára annak, hogy hivatalosan csak az angol birodalom kommunistái gyűltek össze konferenciára Londonban, kétség kívül ez volt a legfontosabb kommunista gyülekezet 1943 óta, amikor a Harmadik (kommunista) Intemacionálét feloszlatták.

A konferencia valóban két részből állt. Először az angol kommunisták gyűléséből, majd ar szélesebbkörü British Empire (angol birodalom) kommunistáinak tanácskozásából, amelyben már 32 nemzet, gyarmat, vagy commonwealth delegátusai vettek részt.

A Harmadik Internacionálé legutolsó gyűlését 1935-ben tartotta Moszkvában, ahol feladták a szociáldemokrata pártokkal való ellenségeskedést s helyette bevezették az “egységfrontokra” való törekvés elvét. Nyolc évvel később a Komin- ternt feloszlatták. Ettől kezdve az egyes országok kommunista pártjai állítólagosán egymástól függetlenül működtek, noha a valóságban mindig hűen követték az úgynevezett “pártvonalat”.

A jelenlegi konferenciát az